Szerkesztő:Milei.vencel/Kis-Antillák
Szuverén államok
[szerkesztés]| Név | Kerületek, régiók |
Terület (km2 ) |
Népesség (2005. júl.) |
Nép sűrűség (fő / km 2 ) |
Főváros |
|---|---|---|---|---|---|
| Antigua és Barbuda | Egyházközségek | 440 | 86 | 195 | St. John’s |
| Barbuda | 161 | 0 | 9,65 | Codrington | |
| Redonda | 2 | 0 | 0 | nincs | |
| Barbados | Egyházközségek | 431 | 285 | 660 | Bridgetown |
| Dominika | Egyházközségek | 754 | 70 | 96.3 | Roseau |
| Grenada | Egyházközségek | 344 | 0 | 319,8 | St. George’s |
| Saint Kitts és Nevis | Egyházközségek | 261 | 43 | 163,5 | Basseterre |
| Nevis | 93 | 12 | 130.1 | Charlestown | |
| Saint Lucia | Kerületek | 616 | 174 | 282 | Castries |
| Saint Vincent és a Grenadine -szigetek | Egyházközségek | 389 | 0 | 283 | Kingstown |
| Trinidad és Tobago | Régiók | 5 | 1,405,953 | 253.3 | Port of Spain |
| Tobago | 300 | 0 | 180 | Scarborough | |
| Teljes | 8 367 | 2 179 295 | 260,5 |
Nem szuverén államok és területek
[szerkesztés]| Név | Szuverén állam | Kerületek, régiók |
Terület (km 2) |
Népesség (2005. júl.) |
Népsűrűség (fő / km 2 ) |
Főváros |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Aruba | Hollandia | Kerületek | 193 | 103 | 534,0 | Oranjestad |
| Anguilla | Egyesült Királyság | Kerületek | 91 | 0 | 149,4 | The Valley |
| Bonaire | Hollandia | 288 | 14 | 48,6 | Kralendijk | |
| Brit Virgin szigetek | Egyesült Királyság | Kerületek | 153 | 0 | 176,5 | Road Town |
| Curaçao | Hollandia | Kerületek | 444 | 181 | 406,7 | Willemstad |
| Guadeloupe | Franciaország | Kötelezettségek | 0 | 0 | 247,2 | Basse-Terre |
| Martinique | Franciaország | Kötelezettségek | 1 | 0 | 354,6 | Fort-de-France |
| Montserrat | Egyesült Királyság | Egyházközségek | 120 | 5 | 38,8 | Brades |
| Saba | Hollandia | 13 | 1 | 109,5 | The Bottom | |
| Saint Barthélemy | Franciaország | Paroisses (plébániák) | 21 | 7 | 354,6 | Gustavia |
| Saint-Martin | Franciaország | 53 | 0 | 660,4 | Marigot | |
| Sint Eustatius | Hollandia | 34 | 0 | 91,2 | Oranjestad | |
| Sint Maarten | Hollandia | 34 | 41 | 1,203.4 | Philipsburg | |
| Spanyol Virgin-szigetek | Puerto Rico | Barrios | 165,1 | 11 | 67,35 | Culebra Izabella II |
| Amerikai Virgin-szigetek | Egyesült Államok | Kerületek | 346 | 108 | 313,4 | Charlotte Amalie |
| Nueva Esparta | Venezuela | Önkormányzatok | 0 | 490 | 427,5 | La Asunción |
| Venezuela függőségei | Venezuela | Szövetségi függőségek | 342 | 2 | 6,3 | Gran Roque |
| Össz. | 5 997 | 1 769 955 | 320.1 |
Szélcsendes (Leeward) -szigetek
[szerkesztés]- Anguilla (Egyesült Királyság)
- Szent Márton (Fr.) / Sint Maarten (Holl.)
- Szent Barthélemy (Fr.)
- Saba (Holl.)
- Sint Eustatius (Holl.)
- Saint Kitts (St. Kitts és Nevis)
- Nevis (St. Kitts és Nevis)
- Barbuda (Antigua és Barbuda)
- Antigua (Antigua és Barbuda)
- Redonda (Antigua és Barbuda) lakatlan
- Montserrat (Egyesült Királyság)
- Guadeloupe (Fr.)
- La Désirade (Guadeloupe -függőség) (Fr.)
- Marie-Galante (Guadeloupe-függőség) (Fr.)
- Îles des Saintes-szigetcsoport (Guadeloupe -függőség) (Fr.)
Szél felőli (Windward) -szigetek
[szerkesztés]- Dominika (Nemzetközösség)
- Martinique (Fr.)
- Saint Lucia (St. Lucia)
- Barbados
- Saint Vincent (St. Vincent és a Grenadine-szigetek)
- Grenadine-szigetek (St. Vincent és a Grenadine-szk.)
- Carriacou és Petite Martinique (Grenada)
- Grenada (Grenada)
- Tobago
- Trinidad (Néha a Windward-szigetek részének tekintik. Ezek a Karib-térség legdélebbi szigetei. Lásd Trinidad és Tobago szigetei. [1] [2] [3]
Szélcsendes (Leeward) -Antillák
[szerkesztés]
- Aruba (Holl.)
- Curaçao (Holl.)
- Bonaire (Holl.)
- Venezuelai függőségek (Ven.)
- Los Monjes-szigetek
- La Tortuga-sziget
- La Sola-sziget
- Los Testigos-szigetek
- Los Frailes-szigetek
- Patos-sziget
- Los Roques szigetcsoport
- La Blanquilla-sziget
- Los Hermanos szigetcsoport
- La Orchila-sziget
- Las Aves-szigetek
- Aves-sziget
- Nueva Esparta (Ven.)
- Margarita-sziget
- Coche
- Kubagua
Puertó Ricótól délre kezdődik a Kis-Antillák szigetíve, amely Venezuela partjai előtt ér véget. A 12 600 km2 területű, közel 1900 km hosszú szigetív sok apró szigetből, szigetcsoportból áll, amelyeket három részre bontanak. A Puerto Ricóhoz közeli szigetek közül a Virgin-szigetek egy része az USA, másik része Nagy-Britannia fennhatósága alá tartozik.
A szigetív kelet felé kidomborodó része a passzátszelek útjában áll, ezért „Szél felőli”, vagy „Szeles” (Windward) szigeteknek is nevezik, a Dél-Amerika partjai előtt elterülő szigeteket „Szélcsendes” (Leeward) szigeteknek.
A két szigetcsoportban vannak önálló szigetállamok (Antigua és Barbuda, Barbados, Dominica, Grenada, Saint Lucia stb.), és vannak a volt gyarmatosítóktól függő szigetek. Például a Holland-Antillák és Aruba Hollandia, Kajmán-szigetek és Montserrat Nagy-Britannia, Guadeloupe és Martinique Franciaország stb. fennhatósága alatt állnak. A szigetív kelet felől határolja az „amerikai Földközi-tengernek” is nevezett Karib-tengert.
Természeti földrajzi szempontból is sok érdekességet rejt a szigetív. A Kajmán- és a Virgin-szigetek alapja mészkő, amely a fennmaradt karibi lemez darabja. A „szél felőli” szigetek közt a többség vulkáni eredetű (Saba, Guadeloupe, Dominikai Közösség, Martinique, Grenada, Montserrat stb.), ahol ma is hat működő vulkánt tartanak nyilván. Köztük legismertebb a Mont Pelé. A szigeteken ezért gyakori a földrengés. A „szélcsendes” szigetek többsége a dél-amerikai kontinens selfterületéhez tartozik. Legnagyobbak: Trinidad és Tobago, Aruba, Curação stb.
A szigetek éghajlata trópusi. Az északkeleti passzát szelek és részben a Golfáramlat hatása alá tartoznak. A szél felőli szigetek csapadékosabbak. A passzátszelek télen dél felé tolódnak, ezért októbertől márciusig száraz évszak alakul ki. Sajnos a hurrikánok is gyakran pusztítanak a szigetvilágban. A szárazabb korallszigetek egy részén a kevesebb csapadék miatt néha gondot okoz az ivóvízellátás.
A szigetvilágot a spanyolok hódították meg, de később a térségbe érkező európai hatalmak többségüket elfoglalták, az angolok, franciák, hollandok hoztak létre gyarmatokat. A gyarmatokon cukornádat és gyümölcsöt termeltettek és hozták át Európába. Az országok egy része napjainkra függetlenné vált, de még függ a valamikori gyarmatosítótól. Mindegyik ország fontos idegenforgalmi célpont.
A szigetvilág népessége igen sokszínű. A lakosság nagyobb hányadát mindenütt a rabszolgaként idehurcolt feketék és mulattok adják. A fehérek aránya csak néhány százalék. Őslakos indiánok Dominica és St. Vincent szigetén maradtak néhányan. Trinidadon a cukornádültetvényekre hozott indiaiak aránya magas. A szigetvilág a gyarmatosító országok számára termelt trópusi termékeket. Mindegyik országban kiemelten fontos termék maradt a cukor, a feldolgozott cukornádból erjesztett rum, a gyümölcsfélék, a zöldségek. Mindemellett kávét, kakaót, egy kevés gyapotot termesztenek. A kisbirtokokon rizs, kukorica, bab, burgonya stb. terem a lakosság ellátására. Az ültetvényeket nagy monopóliumok vásárolták fel.
A szigetvilágban összességében kevés az ásványkincs. A kontinentális selfen fekvő Trinidad szerencséje, hogy átnyúlnak az ország területére a venezuelai olajmezők. A többi országban jelentősebb nyersanyag nincs, mégis kiemelt az olajfinomítás, a finomítványok eladása. Többségében az USA építette ki az olajszállítás útvonalába eső finomítókapacitásukat, hogy haza már csak a készterméket kelljen szállítani. Több nagyvállalat helyezte át székhelyét a nagy adókedvezményt nyújtó, „adóparadicsomként” működő szigetek fővárosaiba.
A gazdaság mozgatója, a szigetek fenntartója mégis az idegenforgalom. A természeti adottságok, a kellemes éghajlat, a fürdésre alkalmas tengerpartok, a festői öblök, korallszigetek mellé az infrastruktúra is kiépült. Luxusszállodák, panziók, éttermek fogadják az idelátogatót. A luxusturizmus jelentős valutát hoz a szigeteknek.
- ↑ "West Indies." Merriam-Webster's Geographical Dictionary, 3rd ed. 2001. (ISBN 0-87779-546-0) Springfield, MA: Merriam-Webster Inc., p. 1298.
- ↑ Cohen, Saul B., ed. "West Indies" Archiválva 2006. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. The Columbia Gazetteer of North America. Archiválva 2006. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. New York: Columbia University Press – Bartleby. Accessed: September 19, 2006
- ↑ ARBITRAL TRIBUNAL CONSTITUTED PURSUANT TO ARTICLE 287, AND IN ACCORDANCE WITH ANNEX VII, OF THE UNITED NATIONS CONVENTION ON THE LAW OF THE SEA IN THE MATTER OF AN ARBITRATION BETWEEN: BARBADOS – AND – THE REPUBLIC OF TRINIDAD AND TOBAGO Archiválva 2008. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben. – The Hague, April 11, 2006 (Pages 15–16)