Szerkesztő:Hkoala/Archívum2010C

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd!

Mikó II.

Írom inkább ide, ha valami tartalmi utánajárást igényel, és kéretik a Szerző utánajárni vagy pótolni. :-) Pasztilla 2010. február 14., 14:06 (CET)

Én meg szokásomtól eltérően itt válaszolok, mert különben követhetetlen lenne. A tiszteletedre ki is takarítottam a tisztaszobát :-) – Hkoala 2010. február 14., 14:23 (CET)
Neuraszténia
Csak szólj, ha feszegetem a pofonládát. Pasztilla 2010. február 14., 14:49 (CET)
Most pihenni vonulok. Jó nézni, ahogy másfél órán át tartó, óceánok felszínét korbácsoló szenvedéllyel végzett több tucatnyi szerkesztésünk eredményeként máris 300 leütéssel terjedelmesebb lett a szócikk :-) Pasztilla 2010. február 14., 15:13 (CET)
:-):-) és jó pihenést. – Hkoala 2010. február 14., 15:15 (CET)

Utálási teszt következik: ha jól érzékelem, most nem bánod, ha holnap estig nem nézegetem a szócikket? :-) Pasztilla 2010. február 14., 22:41 (CET)

No...? Szükségem van a visszaigazolásra, hogy nem utálsz még... a hallgatást gyötrelmes kínként élem meg. Pasztilla 2010. február 14., 23:03 (CET)
Á, mit beszélsz ződeket! Épp most írtam jó éjt a vitalapodra :-)
Szia megint. A szövegi cincát a személyisége és emlékezete átolvasása után abbahagynám, időlegesen felfüggesztve, mert már túl ismerős az egész ahhoz, hogy különösebben fennakadnék bármin is. Mielőtt a szerkezetre áttérnénk, este meg fogom nézni azt a keveset, ami nekem otthon van esetleg Mikóról, és hozzáadom a szócikkhez. Jó lesz ez így? Pasztilla 2010. február 15., 11:36 (CET)
Persze, hogy jó lesz. Bővítsd csak, azt majd én cincálom :-) – Hkoala 2010. február 15., 14:49 (CET)
Időközben, mint láthatod (?), rikító paradicsommadárrá változtattam a lapot. Vigyor És az is eszembe ötlött, miért itt és nem egy allapon játsszuk ezt a pingpongmeccset, kívülről szerintem félelemmel vegyes szent borzadállyal figyelik a népek a történéseket, és az fix, hogy egy üzenetet nem kapsz addig, míg itt önfeledten és tébolyultan dínomdánomozunk (főleg én). Pasztilla 2010. február 15., 18:40 (CET)
Tettem még egy színt, mert paradicsommadárnak kevés volt :-) Allapra nem mennék, nekem ez így nagyon tetszik. Ha valaki idejön más témában, akkor úgyis új szakaszt nyit, azt meg válasz után gyorsan archiválom. Nekem meg az jutott eszembe, hogy-hogy nem sikerült eddig szerkkaramboloznunk? – Hkoala 2010. február 15., 19:58 (CET)
Fú, ez tényleg rejtélyes, eszembe sem jutott eddig... Pasztilla 2010. február 15., 20:11 (CET)
No, eljött a nap vége, sajnos (vagy szerencsére) nem tudtam befejezni máma, ahogy tervbe volt véve, de már csak triviálisabb források jönnek holnap este. Betesszük a szócikkbe, ami odavaló, aztán jöhet a szerkezetcinca neuralgikusabb szakasza. Esmét kérdezném a nap lezárásaként a lelked, hogy van, nem bánja-e már hatszor az egészet, és hogy miért nem lősz le, amikor úgy gondolod, efféle nem ágyba alváshoz cipelendő dolgok...? Pasztilla 2010. február 15., 23:40 (CET)
Ajaj, kellett nekem ezt még lefekvés előtt elolvasni, holnap jön a neuraszténia?? (De ne aggódj, nagyon jól fogok aludni.) Ez a munkastílus nagyon kedvemre van, én csak azt csodálom, hogy te nem gondoltad meg magad, ennyi javítanivaló után. – Hkoala 2010. február 15., 23:48 (CET)
Csak holnapután jön a neuraszténia :-) Viccolsz-bolondozol, szerkesztünk egy adott és kerek történetet, elemeket tologatunk benne ide-oda, ha nem így lenne, itt se lennék. Eddig ha egy szócikkhez ennyire intenzíven hozzányúltam, azt újraírtam inkább, mert más út nem volt. Jó éjt. Pasztilla 2010. február 15., 23:54 (CET)
Ha inkább újra szeretnéd ezt is írni, szóljál, célzásokból nem mindig értek. – Hkoala 2010. február 16., 20:24 (CET)
Jajmáááááááááááááááááááááááááá! Sablon:Kétségbeesett Pasztilla 2010. február 16., 21:06 (CET)
Nemááááááááááááá, mert könnyen bepánikolok :-) Kétségbeesésről inkább én beszélhetnék: alaposan meggyőztél, hogy milyen pocsék cikket írtam. – Hkoala 2010. február 16., 21:14 (CET)
Na, azért ezt gondold át alaposabban. Sablon:Szemöldökráncolás Harmadszor már nem foglak biztosítani arról, hogy a szócikk rendben volt és van, ez csak élvezetteli pepecselés és finomhangolás. És ha nem tetszett volna észrevenni, érdemben semmit nem változott a cikk. Most csak időutazunk, nyomda alá korrektorkodunk. Pasztilla 2010. február 16., 21:37 (CET)
OK, inkább foglalkozzunk a cikkel; majd a végén megnézem, hogy mi maradt az eredeti állapotból :-) – Hkoala 2010. február 16., 21:45 (CET)
El is felejtettem szólni: megvolt az első szerkütk. – Hkoala 2010. február 16., 22:11 (CET)
Az a második volt. Pasztilla 2010. február 16., 22:16 (CET)

A harmadik nap lezárásaként: végigböngésztem mindent, ami még itthon lehet, de semmi olyat nem találtam, ami nem volna benn a szócikkben. Két nagyon-nagyon triviális van még hátra: az Új magyar irodalmi lexikon és a Magyar nagylexikon , aztán bedolgozunk mindent szépen a szócikkbe. Viszont kutya fáradt vagyok, és holnap korán kell bezúznom a munkahelyre, úgyhogy most megyek alukálni. Meg ereszd el magad, dőlj hátra, gyűjts interwikit, szerkessz, mittomén, mert jelen állás szerint úgy fest, hogy haptákban várod a szerváimat, és ez most egy elég lassú szakasz volt. :-) Szerintem ütemterv: 4. nap: bedolgozás és szerkezetcinca elkezdése; 5. nap: szerkezetcinca befejezése és apparátusok (idézetdoboz helye és láblécei, képaláírások és képméretek, jegyzetek, ez gyors lesz); 6. nap irodalomjegyzék (incl. MI művei lista) és a maradék feleszegetése, a szócikk huszonnegyedszeri elolvasása; 7. vagy inkább 8. nap: MI-tehermentesített, pihent aggyal kinyomtatott szócikk huszonötödszöri elolvasása, a bevezetés véglegesítésével (mert mániám, hogy ekkora szócikknél az fontos nagyon). Azaz jövő hét elejétől már a köszönésemet sem kell fogadnod. :-) Pasztilla 2010. február 16., 22:43 (CET)

Jah, igen: finálé: a szócikk címének megválasztása, tekintettel a többi MI-re. :-) Pasztilla 2010. február 16., 22:51 (CET)

Szép álmokat! A napiparancsot értettem: a fenti ütemterv végrehajtásában nem zavarni a lektort :-) Lehet, hogy röhögni fogsz, de nekem ez nem hapták, hanem kifejezetten pihentető tevékenység volt a munkahely után. Még egy apróság: a kategóriákról nem ejtettél szót az ütemtervben. Konkrétan az zavar, hogy hajdan valaki (Vincére tippelek) berakta szócikket a Felirati (Deák) Párt-tagok kategóriába, de erről egy árva szó sincs a szövegben és nem is találtam semmit. – Hkoala 2010. február 16., 23:11 (CET)

Most én vagyok kissé nyúzott, úgyhogy egyedül hagylak, de ez téged ne zavarjon, érezd magad otthon :-) Jó éjt! – Hkoala 2010. február 17., 22:32 (CET)

Hát jó, már éppen aggódni kezdtem. Kegyednek egyébként illene sokkal agresszívabbnak lennie. Ez a szócikk a gyermeked, én meg vagyok a fasisztoid tornatanár. Pasztilla 2010. február 17., 23:04 (CET)
Szia, Hkoala! Azt hiszem, az ötödik nap technikai okokból elmarad. Kutyafáradtnak érzem magam, de azért vannak sárga csíkok, amin molyolhatsz idelenn. Pasztilla 2010. február 18., 16:49 (CET)
Szia, Pasztilla! Ma nem vagyok alkalmas semmilyen érdemi munkára, csak azért néztem be, hogy szóljak neked. – Hkoala 2010. február 18., 19:14 (CET)
És mit csinálnak, merre járnak a koalák február 19-én? Pasztilla 2010. február 19., 22:15 (CET)
Mondjuk, én sem nagyon állok már a lábamon, lehet, hogy lassan kikapcsolom a gépet, meg lehetek nyugodva affelől, hogy hagyok itt neked sárga csíkokat. Meddig bírod még, bánod-e már a belecsapást, és hagyjalak-e már békén? Pasztilla 2010. február 19., 22:17 (CET)
Tegnap este korán lefeküdtem (azért nem szóltam semmit, mert azt hittem, nem vagy már itt), iszonyat fáradt voltam. Most válaszolok neked a sárgákra, aztán megint dolgoznom kell. Nagyon örvendek, hogy kezelésbe vetted a cikket, kicsit fáj ugyan a szívem, hogy ez most már inkább a tiéd, mint az enyém (meg is haragszom, ha nem veszed fel a [Szerkesztő:Pasztilla/Szócikkeim|könyvelésedbe]]!), de sokkalta jobb lett, és ez a fontos. Nem mellesleg jó móka ez és szintén nem mellesleg nagyon tanulságos. – Hkoala 2010. február 20., 06:00 (CET)
Annyit végképp nem ért az egész, hogy most ilyeneket érezz :-( Minden indokod megvolna sokkal kevésbé kishitűnek lenni, ha engem kérdezel, minden további nélkül a te szócikkednekérzem. De mondom: :-(:-( Pasztilla 2010. február 20., 15:31 (CET)
Megyek pihengélni mostan, majd holnap valamikor jövök. Csupán udvariasságból egyetlen csíkot sárgán hagyhatnál. :-) Jó éjt! Pasztilla 2010. február 20., 22:06 (CET)
Hagytam :-) Jó pihenést! – Hkoala 2010. február 20., 22:31 (CET)

68-es és 69-es pontokon elviselhetetlenül régóta kotlik Szerző, veszélyeztetve ezzel gyümölcsöző együttműködésünket és a kézirat február 25-ére előirányzott lezárását. Az Ön türelmetlen Kiadója: Pasztilla 2010. február 21., 17:18 (CET)

:-) Tisztelt Kiadó! Mélyen fájlalom, hogy Ön kotlásnak nevezi a szerző (kétségkívül lassú) gondolkodási folyamatát. Kérdem én, figyelembe vette-e Ön az együttműködés megkezdése előtt, hogy a koaláknál „a koponyaüreg 40%-át folyadék tölti ki”? (vö. Wikipédia) Mindazonáltal erőt véve magamon, válaszoltam a kért pontokra. Őszinte nagyrabecsüléssel: – Hkoala 2010. február 21., 17:48 (CET)

T. Szerző! Ez úton tájékoztatnánk arról, hogy kegyed fejének 60%-os agytartalma egyedülállóan kiváló kvalitásokat sejtet, emellett előzetes számításaink szerint az otthonából az északi félteke 47. szélességi fokára emigrált koalák esetében a gravitációs gyorsulás mértéke 10,23868 m/s²-ra növekszik, s ez óvatos becsléssel is a másodperc számmal ki nem fejezhető töredékének megfelelő tantuszleesési kvócienst feltételez. Kéretik Szerzőnek a jövőben ehhez tartani magát! Irgalmatlan Bernát, az Ön Odaadó Kiadója.

:-):-) T. Kiadó! Kérem, ne hasonlítsa a tantuszleesés mechanikus linearitását a valódi megértés csak kvantum- és hullámmechanikával leírható bonyolultságához. Felhívom a b. figyelmét továbbá a világegyetemben és a szűkebb környezetemben található zavaró tényezőkre (l. pl. mosogatás). Maradtam híve, – Hkoala 2010. február 21., 18:32 (CET)

Bocs, most elmegyek, befutottak a fiatalok. Viszlát! – Hkoala 2010. február 21., 20:13 (CET)

No, most én dobom be a törölközőt, jó északát! Szerintem holnap szünnap, ergó fel vagy hatalmazva szabadidődben azt tenni a Wikipédián, amit csak akarsz :-), mert kicsiny piszmogáson kívül most már minden szerdán dől el, utána már gyerekjáték lesz minden. Pasztilla 2010. február 22., 22:55 (CET)
Jó éjszakát és holnap jó könyvtárazást neked! Kíváncsian várom, hogy mivel rukkolsz majd elő. – Hkoala 2010. február 23., 22:42 (CET)
Köszönöm, azért sok mindenre ne számíts, legfeljebb ha egy órám lesz mikózni. Mindenesetre most nyomtattam ki a szócikket, 23 oldalasra sikeredett... :-) Pasztilla 2010. február 24., 08:17 (CET)
No, megyek haza, otthon már nem hiszem, hogy bekapcsolom a gépet, úgyhogy jó kalászozást! Ma direktben szerkesztettem a szócikket, vitalapi egyeztetés nélkül, egyrészt mert nem is voltál, másrészt így kevesebb időt kellett ellopnom a főkönyvtárazásiürügytől. Szerkesztési összefoglalókat azért igyekeztem adni. Pasztilla 2010. február 24., 18:49 (CET)

VÁÓ! És azt mondod, hogy erre mindösszesen egy órát szántál?! Többet hoztál, mint én egy hét alatt... – Hkoala 2010. február 24., 21:47 (CET)

Tuti több ment rá, szerintem húszpercesével két óra. (Itt sem vagyok egyébként.) Pasztilla 2010. február 24., 22:20 (CET)
Szia! Ma és holnap este limitáltan vagyok, de a hétvégén befejezzük, ígérem. Pasztilla 2010. február 25., 22:34 (CET)

Csak azt nem tudom, hova rakom majd neked a pezsgőt, ha a vitalapodat becsuktad. – Hkoala 2010. február 26., 19:56 (CET)

Tartalmi-megfogalmazási cinca

Élete

1. Családi örökség (megoldva)

P: Pontosan milyen gazdag családi örökségről van szó? Az erdélyi famíliák nagy múltjáról, patinájáról? Vagy ez visszautalás az előző bekezdés utolsómondatára, tudniillik hogy MGy meghalt, azaz tényleges apai örökségről van szó?

H: Múltat is, vagyont is örökölt rendesen (aztán a feleségétől még többet), de a mondat kifejezetten az anyagiakról szól. Igaz, hogy csak ez a következő mondatból tűnik ki, úgyhogy gondolkozom valami kevésbé béna megfogalmazásonbővítettem.
2. Apor Lázár (megoldva)

P: Ki ez az Apor Lázár, hogy ekkora szava volt? Az erdélyi udvari kancellárról van itt szó, az nem László volt?

H: Lázár volt a kancellár, de csak két elég gyenge on-line hivatkozást tudok felmutatni: [1] és [2], de Egyed Ákos könyve is ezt írja.
H: Beírtam, hogy erdélyi kancellár, miért van függőben?
P: Mert a lektor ma este fogja megnézni a könyveiben, hogy Lázár-e és ha igen, miért rémlik neki László?
P: Phú, Szögi László archontológiájában ott vannak az erdélyi gubernátorok, guberniumi elnökök, ilyen-olyan kormányzók, de az Erdélyi Udvari Kancellária fejei nincsenek. Az ErdTört-nek pedig természetesen pont a második, 1830 előtti kötete nincs meg...
P: Apor Lázár még 1848-ban sem volt kancellár, mert az erdélyi udvari kancellária helyettes elnökeként ellenjegyzett mindenféle dokumentumokat. Amennyi a google.books-on az Erdélyi peregrinusok-ból elolvasható, két Apor Lázár is volt e korban, egy Apor Lázár (szül. 1784) udvari tanácsos, királyi kamarás, és egy Apor Lázár (szül. 1799) szintén udvari tanácsos. Meg fogom nézni a könyvet.
P: Megnéztem. Altorjai báró Apor Lázár (1784–1868) tanácsos, cs. k. kamarás, főtanácsos és főkancellár volt Erdélyben. Azaz évszám nélkül :-), de én még mindig tamáskodom és kutatok, mert ha 48-ban alkancellár volt, valószerűtlen, hogy előtte húsz évvel, negyvenévesen kancellár lett volna.
P: A Nagyivánban találtam közelítő adatokat: Apor 1824-ben lett udvari tanácsos, később csk kamarás. A Nagyiván írásakor (1857) még nem volt tudvalévő, hogy Apor kancellár lett volna bárhol, élek a gyanúperrel, hogy ezt Szinnyeitől veszik át a népek. Szerintem 1826 vonatkozásában bátran udvari tanácsosra javíthatjuk.
H: Nem tudom kontrázni.
3. Iratkezelési osztályok (megoldva)

P: Iratkezelési osztályok – írjuk. Tudtommal minden kancellárián – így az Erdélyi Udvari Kancellárián – is működött ún. regisztratúra, afféle iktatórészleg, ahol az érkező és küldött papírözönt iktatták. Szerintem szerencsésebb lenne az egyes szám használata, de ez nyilván utánajárást kíván.

H: A többes számot Egyed Ákos könyvéből vettem. Amikor olvastam, arra gondoltam, hogy jó bonyolult aktatologatási rendszer lehetett. Egyed véleménye szerint ...ami bizonyosan nem volt elvesztegetett idő saját szempontjából sem, ugyanis egész életében politikusoknál szokatlan pontossággal fogja gyűjteni és kezelni saját irattárát, ami most kiváló történeti forrásunk.
H: Még egy helyen találtam többes számot: Uj magyar múzeum 10. kötet: „1826-ban a főkormányszéknél kezdte pályáját, eleinte ugyan a segédosztályokban, 1827-től fogva a fogalmazatban mint gyakornok”
P: Tagányi Károlynak az Erdélyi Udvari Kancellária levéltári állományáról közölt levéltári segédletében csak annyit ír, hogy az iktatási és irattározási rendszer a 19. században már megegyezett a többi kancelláriáéval (fő, magyar, cseh stb.), s bár konkrétan nem említi, hány osztályon zajlott ez a munka, olybá tűnik, hogy működtek gazdasági, oktatásügyi, vallásügyi iktató stb. osztályok, tehát ez rendben lévőnek tűnik.

P: Bejegyzés a jövőből: megnéztem 1848 előtti Erdélyi Nagyfejedelemség tiszti névtára kötetekben: a királyi főkormányszéknek volt külön 1. lajstromozó és levéltári, 2. levélkiadó, 3. jegyzőkönyvi hivatala, amelyek együtt tették ki a segédhivatalokat.

4. Tiszteleti fogalmazó (megoldva)

P: Tiszteleti fogalmazó – meg tudod nézni, szerintem tiszteletbeli fogalmazó.

H: Ez még az eredeti Szinnyei copypaste-ből ragadt benn, javítom. Egyed Ákosnál tiszteletbeli van.
5. Főkormányszék vs. gubernium (megoldva)

P: Bizonytalan vagyok a hogyant illetően, de az olvasó zavarát mérséklendő valahogy egyértelműen jelezni kellene, hogy a főkormányszék és a gubernium ugyanaz, vagy én tudok rosszul valamit.

H: Persze, hogy ugyanaz, de ez világosan leírva viszonylag kevés helyen található meg. Azért egyet sikerült]. A gubernium cikkben sem írja, viszont az erdélyi főkormányszék ide irányít át. A hogyant illetően: jó lesz, ha első előforduláskor lábjegyzetben leírom?
P: Azért ne spilázzuk túl ennyire, de még nem tudom, hogyan lenne jó.
P: Közben megcsináltam.
H: Köszönöm, ez így jó lett.
6. Bécsben vagy otthon kancelláriai tisztviselő? (megoldva)

P: Jól értem, hogy 1835-től Bécsben élt és 1867-ben került vissza a főkormányszékhez, vagy udvari kancelláriai tisztviselőként is Erdélyben dolgozott?

P: Az ÚMÉL.-ben úgy olvasom, hogy 1834-től tiszteletbeli titkár, 1835-től udvari titkár volt az erdélyi főkormányszéknél. Ez megoldani látszik a dilemmát, vagy nem?
H: 1835-ben ment Bécsbe, 1837-ben vissza Kolozsvárra (Egyed 2007: 39–40. oldal.) De nem értem, hogy mit kellene itt javítani.
P: Hát azt, hogy ez ilyen egyértelműen nem derül ki a szövegből. :-)
H: Remélem, most már kiderül.
Ki bizony.
7. Református státus vs. főtanács (megoldva)

P: Szerintem a református státus mibenléte nem egyértelmű az olvasók nagy részének, nem lehet erdélyi református főtanácsot vagy valami közérthetőbbet írni ide?

H: Szerintem aki nem érti, az nem fogja főkonzisztóriumot sem, és a főtanácson is csak azért nem akad fenn, mert nem idegen szó. Lehet, hogy ide is lábjegyzet kívánkozik?
P: Lásd mint fent, szerintem ne szofisztikáljuk túl, de ezt egyébként már említjük a szócikkben főtanácsként, az oktatásügyi részben, legyen itt is főtanács az egyszerűség jegyében?
H: Legyen, javítom.
8. 48-as utolsó bekezdés (megoldva)

P: A 48-as szakasz utolsó bekezdéséhez még vissza fogok térni, úgy fest a Szerző ott gyorsan tovább akart lépni :-) a szócikk többi részével szemben a megfogalmazások ott nem sikerültek olyan flottul. (Üss meg!)

H: Valójában az egész 48-as fejezetet keservesen hoztam össze. A szócikk egésze sem volt valami flott, szegény lektornak rengeteget kellett szenvednie, amíg helyrepofozta.
P: De, flott volt.
P: No, saját szám íze szerint flottíroztam egy kicsit az utolsó bekezdést, de nézd meg kérlek, mert elkapott a költői képzelet (nem biztos, hogy a gyermekágyba halt bele a neje, és nem biztos, hogy az erdélyi kormányzat vonta felelősségre).
H: Valószínűleg igen, de a forrás nem részletezi az okot, csak annyit ír, hogy felesége, miután kislánynak adott életet, meghalt. Úgyhogy kockafejű módon átírtam.
9. Bécs és Olmütz (megoldva)

P: Már korábban akartam: nem világos, miért szállították Olmützbe MI-t, hogy ott házi őrizetben legyen? Nem lehet, hogy ott tartózkodott az uralkodó is, ott adta át MI a folyamodványt, csak a „bécsi udvar” kitétel zavart meg?

P: A Magyarország története és a Magyar nagylexikon szerint is az udvar ez időben Olmützben tartózkodott, ezt egyértelművé teszem a mondat átszabásával.
H: Annyi csavar van a dologban, hogy két hét múlva Bécsbe költözött, és a családi tragédia hírét már ott vette, ezért kicsit belenyúltam. A lelki-testi egészség megrendülését azért javítottam testi-lelkire, mert szívbajjal kezelték.
P: Á értem, akkor az eredeti verzió vezetett félre, ahol bécsi udvar és olmützi házi őrizet szerepelt. Jó, hogy tisztáztuk.
10. Kolozsvári vasúttársaság (megoldva)

P: Írjuk, hogy kolozsvári Vasúttársaság. Nem a Keleti Magyar vagy Magyar Keleti Vasúttársaság kolozsvári kirendeltségéről van szó?

H: Nem, a Keleti 1868-ban alakult az építésre, ez meg 1856-ban és nem épített semmit, csak szervezkedett. Utóbb egyesült a bécsi vasúttársasággal, de együtt sem építettek semmit.
P: És csak ennyi lett volna a neve, hogy Vasúttársaság? Szerencsésebbnek érzem a közszói megoldást (kolozsvári vasúttársaság).
H: Legyen. Egyed idézőjeles "Vasúttársaság"-nak emlegeti, tehát lehet, hogy jogi értelemben nem is alakult meg.
P: Pláne.
11. 1848. évi VII. tc. (megoldva)

P: Az 1848. évi I. törvénycikk József nádor emléktörvénye. Magyarország és Erdély egyesítéséről a VII. törvénycikk rendelkezett. Azért ellenőrzöd?

H: Szinnyeiből copypaste, lehet, hogy sima elgépelés.
H:Hoppá! Nem lehet, hogy azt a tc-t, amit te mutatsz itt fenn, a pesti országgyűlés hozta, Mikó pedig a kolozsvári ogy-n vett részt és ott másképp sorszámoztak? (Ha egetrengető hülyeséget írtam, akkor töröld ki gyorsan és kíméletesen.)
P:Oké, utánajárok.
P: Igazad van, a kolozsváron ülésező erdélyi országgyűlés I. törvénycikke szól Magyarország és Erdély „eggyéalakulásáról”. Nem találom rövid hivatkozási formáját, csak ezt: 1848. évi erdélyi I. törvénycikk, erre javítom.
12. Országgyűlési képviselősége (megoldva)

P: Azt írjuk hogy 1865-ben részt vett a pesti országgyűlésen is. Később olvasom, hogy 1872-ben lemondott országgyűlési képviselőségéről. Helyesen kötöm össze a két információt, amikor azt feltételezem, hogy 1865-től 1872-ig tagja volt a magyar országgyűlésnek?

H: Valószínűleg igen, de ezt tételesen sehol nem láttam leírva.

P: A 50. pont megoldotta ezt a dilemmát.

13. Mikó mint fáradt öregember (megoldva)

P: Lehet, hogy hülye felvetés, de egy 55 éves ember öreg a korrupció elleni harchoz, és lemond a miniszterségről? Ki hivatkozott az életkorára? Mert azt érteném, ha megrendült egészségi és lelki állapotára hivatkoznak, miután mindenkit eltemetett kábé, de az életkora...

H: Lehet, hogy eme késői órán már nem tudok számolni, de nekem hatvanöt jött ki :-)
P: Ja tényleg :-o
14. Egyházi feladatvállalása (megoldva)

P: „Élete utolsó éveit egyházának szentelte”. Világi közfeladatokat vállalt, templomba járt, hogy kell ezt érteni? (Emellett említsük meg a felekezetet, olvasó feje nem káptalan, és felekezeti hovatartozása eddigi két kósza említését nem tartja idáig fejben [suli meg főkurátorság], csak ezután fogjuk itenzívebben tárgyazni reformátusságát, a munkássága fejezetben.)

H: Túl sokat nem találtam erről, viszont 1875-ben még elnökölt az Erdélyi Egyházkerület ülésén. Beleírtam, hogy református és picit átalakítottam, kérlek, nézd meg ismét.
15. Cirrózis (megoldva)

P: Valami oka van annak, hogy májcirrózist írunk a ma közismert májzsugorodás helyett?

H: A témát illető tudatlanságomon kívül semmi – ez volt az Egyed-könyvben, de ő sem orvos :-)
P: Kicsit utánamentem, cirrózis vagy cirrhosis hepatis az orvosi név, májzsugorodás a közismert.
16. Vasúttársaságok nevei (megoldva)

P: Magyar Keleti Vasút(társaság), Magyar Északkeleti Vasút, Magyar Északi Vasút, Déli Vasút.

H: Az északi társaság most kétféleképpen is szerepel a cikkben: Magyar Északi Vasúttársaság és Magyar Északi Vasút Társaság.
P: Tudom, a vasúttársaságnevek még a jegyzetpapírjaimon vannak, azért is maradt lila.
P: Magyar Keleti Vasút, Magyar Északi Vasút, Magyar Északkeleti Vasút, Magyar Nyugoti Vasút, Déli Vaspálya Társaság, mind részvénytársaság az államosításig.

Munkássága

17. Bod P. és Batthyány püspök (megoldva)

P:Bod Péter és Batthyány püspök nem egyidőben támogatták az erdélyi múzeum ügyét, jól sejtem?

H:1760, illetve 1781, egymástól függetlenül. Átírtam. Viszont baj lesz a hivatkozással, mert a forrásoknál a Szinnyei megjelölés a Mikó Imre cikkére vonatkozott, itt meg be kellett hoznom Batthyány Ignác cikkét is.
18. Aranka-féle társaság (megoldva)

P: Az Aranka-féle társaságnak gondolom nem csak ígérte, hanem meg is adta az országgyűlés az anyagi támogatást, ha 1806-ban megszűnhetett?

H: Az országgyűlés megszavazta a vonatkozó törvénycikkelyt (1791), és az uralkodó elé terjesztette jóváhagyásra. Nem várva meg a jóváhagyást, 1793-ban elkezdtek működni, de a megerősítés elmaradt. Viszont itt azt írja, hogy 1810-ben szűnt meg, úgyhogy még nyomoznom kell. A nyomozás eredménye viszont nem is biztos, hogy idevaló, inkább az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság cikkében kell majd részletezni. Egyelőre átfogalmaztam.
H: Bocs, tényleg úgy gondolod, hogy pontos dátumok kellenek ide, vagy valamit én nem értek?
P: Nyugalom, még rá sem néztem, hat kezem van és csak négyfelé tudok figyelni. Ami függő, az nekem függő, a sárgák és a kezdeti pirosak a tieid. :-)
H: Csak hat?! Eddig azt hittem, hogy uraságodban egy hekatonkheirt tisztelhetek :-)

P: Az 68. pont rendezésével megszűnt ez a probléma.

19. Döbrentei-féle társaság (megoldva)

P: Döbrenteiről az Új magyar életrajzi lexikonban azt olvasom, hogy csak elkészítette az Erdélyi Magyar Tudós Társaság tervezetét 1819-ben, nem volt minek feloszlania.

H: Gyanítom, hogy ugyanaz a helyzet, mint az előbbi pontnál, Szinnyei szűkszavúan csak annyit ír, hogy nem nyert megerősítést. Ugyanazt a megoldást alkalmaztam, mint fent.
20. Elveszett-e az Aranka-hagyaték? (megoldva)

P: Kell-e az Aranka-gyűjteményt előkerültnek jelzőznünk, ha a szócikk olvasójaként nem tudunk az elkallódásáról sem?

H: Igazad van, felesleges, javítottam.
21. Erdélyi Múzeum-Egyesület alapszabálya (megoldva)

P: Azt írjuk, 1857-ben elfogadták az EME módosított alapszabályát. Volt eredeti alapszabály, vagy arra gondolunk, hogy az alapszabály-tervezetet az udvar kifogásainak megfelelően javították és azt fogadták el alapszabálynak?

H: Ez utóbbi. Az eredeti tervezethez képest az egyesület nevéből kimaradt a magyar szó; komoly tudományok helyett csak a honismeretet előmozdító tudományok kerülhettek be; bekerült az a kitétel, hogy az egyesület magának semmi tudóstársasági rangot vagy tekintélyt nem fog követelni. Pontosítottam.
22. Finály Henrik (megoldva)

P: A Finály H. Lajos névformával az a problémám, hogy Finály Henrik Lajos, de legfőképp Finály Henrik néven találkozom vele lexikonokban.

H: Javítottam.
23. Kolozsvári színháztörténet (megoldva)

P: Szerintem nem 1792-ig tekint vissza a kolozsvári színjátszás, legfeljebb ekkor nyílt meg az első kőteátrum (biztos nem vagyok benne), de a színjátszás maga nyilván korábbi korokban is megvolt. Ha ez igaz, ennek megfelelően kellene átírni a mondatot.

H: Nemnem, 1792-ben még csak az első állandó hivatásos társulat alakult meg, a Farkas utcai kőszínház 1821-ben épült. Átírtam.
24. Az erdélyi országgyűlés és a kolozsvári színház kapcsolata (megoldva)

P: Ugyanitt a második mondat. Csak továbbolvasva nyer értelmet az ok–okozati kapcsolat az erdélyi országgyűlés és a színház sürgető helyiségigénye között, ha jólértem, azaz hogy az országgyűléshez fordultak anyagi támogatásért. Ha jólértem, ebben a második mondatban az országgyűlés említése felesleges, illetve zavart okozhat az olvasóban.

H: Igazad van, átírtam.
25. Schwarzenberg, Mikó és a kolozsvári színház (megoldva)

P: A második bekezdés végkifejlete nem viágos, Schwarzenberg rendelkezése nyomán miben állt vissza és miben nem az 1848 előtti helyzet?

H: Ezért jobb a külső ellenőrzés :-) Számomra teljesen világos, hogy részben visszaállt, mert a) megint magyarul játszhattak b) Mikó irányította a színház ügyeit; és azért csak részben, mert Mikó nem az országgyűlés, hanem a kormányzó azaz az osztrák hatóság alá tartozott. Átírtam; ha továbbra sem jó, akkor kérhetek segítséget?
P: De igen, így érthetőbb, viszont az újra magyarul játszás mint fő eredmény továbbra sincs benne. :-)
H: Mert azt a forrás sem említi tételesen, viszont ki lehet következtetni.
P: Ja, azt hittem, a fenti a) pontod a forrás citálása, nem következtetés :-) Oké, számomra annyire nem nyilvánvaló a következtetés, de hiszek neked.
26. Önkényuralom? (megoldva)

P: Önkényuralom alatt mire gondolunk? A kontextusból ítélve a Bach-korszakra, de nem vagyok benne biztos.

H: Javítottam.
27. A nagyenyedi kollégium státusa (megoldva)

P: Írjuk, hogy MI elérte, a nagyenyedi kollégium megkapja a működési engedélyt. Az előző mondatban viszont az szerepel, hogy megnyílhatott, de nem kollégiumként. Nem arról van szó, hogy működési engedély helyett a korabeli besorolását (kollégium) kellett visszakapnia?

H: De igen, javítottam.
28. Bukaresti református iskola (megoldva)

P: Melyik bukaresti református iskoláról van szó, amelynek építésébe 2000 forintot adott MI? Én csak az Ady licit találtam, de annak épületét már 1819-ben átadták.

H: Lásd Koós Ferenc cikkében :-) Gondolod, hogy pontosabban le kellene írni?
P: Hát nem tudom, olvasóként merült fel bennem a kérdés, és a neten azt találtam, amit. Koós Ferenc cikkéhez sem lett volna esélyem eljutni, ha be nem linkeled ide, s megtalálni az összefüggést, hogy ezt az egy tantermes protestáns (evangélikus-református) iskolácskát támogatta MI, nem „a” bukaresti református iskolát. Koós Ferenc szócikke ráadásul, khm, khm...
H: OK, belinkeltem a cikkbe is, és ha már ott jártam, beszúrtam egy megjegyzést az "arany" értékéről. Ha úgy gondolod, hogy felesleges, szedd ki nyugodtan. A KF-cikk rendbetételét viszont nem vállalom, max. egy formai elsősegélyben tudom részesíteni, de semmi pótlólagos forrásom nincs hozzá.
P: Az MI-szócikkben még mindig református iskola, a KF-szócikkben összevont protestáns iskola szerepel.
H: A forrásomban egyértelműen református szerepel. Nem lehet, hogy KF a református MI-től a református iskola céljára kérte és kapta az adományt?
P: Lehet, de a forrásokban ezek szerint ellentmondás van, hisz a beapropózott KF-szócikk alapján református iskola nem nyílt meg. Ezt ellenőrizni fogom még.
H: Találtam valamit: 1815-ig volt protestáns, akkor váltak külön a magyar reformátusok a szász evangélikusoktól.
P: A belinkelt cikkben az 1815-ben elkülönült református templomról van szó, MI viszont iskola építtetését támogatta, ami ettől függetlenül lehetett összprotestáns. De megvan a zavar okozója: a KF-cikkben evangélikus-református iskoláról van szó, a szócikk szerzője, user:Libáncs így oldotta fel Koós A bukuresti ev. ref. uj iskola alapköve letételekor 1856. aug. 11. mondott ima s annak megnyitásakor tartott beszéd címen megjelent füzetének címét. Az ev. ref. viszont evangéliumi református, nem evangélikus-református, mint tudjuk, tehát megyek javítani, ha kell valamit. Milyen piszlicsáré dolgokból lehetnek félreértések.
29. Erdélyi Gazdasági Egylet (megoldva)

P: Nem Erdélyi Gazdasági Egylet véletlenül?

H: Egyed Ákos könyve szerint A korabeli források e társaságot hol Egyesületnek, hol Egyletnek nevezték. Majd ha egyszer lesz cikke, akkor jót lehet vitatkozni az elsődleges elnevezésen :-)
30. Személyek betűrendes szövegközi felsorolása I. (megoldva)

P: Módszertani kérdés az itt található Jakab…Vass felsorolás kapcsán (másutt is van rá példa a szócikkben). Látom, hogy betűrendre törekszel, a betűrend viszont a listák sajátos rendezési módja, ahogy én látom, efféle felsorolásokban célravezetőbbnek tartom valamiféle funkcionális sorrend érvényesítését (mondjuk kronológia, Kovács István például sokkal korábban foglalkozott történeti kérdésekkel,mint mondjuk a 40-es években még Szebenben tisztviselősködő Jakab).

H: Egyed Ákos részletesen csak a Nagyajtai Kovács Istvánnal és Kemény Józseffel való levelezéséről ír részletesebben, így nehéz lenne időrendbe tenni őket. A forrásban szereplő sorrend: Kemény, Nagyajtai, Ötvös, Jakab, Kőváry, Szabó, Kriza, Vass, Teleki, Mike.
P: Hát igen, ez legalább első ránézésre születés szerinti kronológiai sorrendnek indul, de a végére felbomlik: Kemény 1795, Kovács 1799, Ötvös 1811, Jakab 1820, Kőváry 1819, Szabó 1824, Kriza 1811, Vass 1813, Teleki 1810. De mivel nyilvánvalóan nem betűrendi vagy kronológiai, a funkcionális szempontú egymás mellé rendelés tudatosságát feltételezhetjük Egyedről.
H: Átrendeztem így.
P: Nem érzem az egyetértés mámorító közegét...?
H: {{halkan szipog}} A szigor nem csak a cikkre vonatkozik, hanem a cikkírói lelkületre is? :-)
31. Erdélyi történelmi adatok (megoldva)

P: Az Erdélyi Történelmi Adatok javításom esetleges, még utána kell járnom, hogy valóban sorozatcímről van szó vagy több kötetben megjelenő egyedi címről. Ha az egyes köteteknek nem volt egyedi címe, akkor ez nem sorozatcím.

H: Úgy tűnik, az egyes köteteknek csak sorszáma volt, de teljesen rád bízom a kérdést, én az ilyenekhez kuka vagyok.
P: Oké, mégis egyedi cím.

Személyisége és emlékezete

32. Idézet központozása (megoldva)

P: Tuti hogy az eredeti idézetben nincs vessző a „önmívelés elmédnek” között?

H: Tuti, hogy van, meg sem kellett volna néznem, de félve szúrós tekintetedtől, ellenőriztem. Javítva.
33. Személyek betűrendes szövegközi felsorolása II. (megoldva)

P: Itten megint van egy betűrendi felsorolás (filozófusok és történészek). Mivel úgy érzem, húzódozol a funkcionális sor érvényesítésétől, csak próbaképpen játssz el a gondolattal, szélesítsd ki a történelmi keretet évezredekre, és ha ebben az esetben furcsának találod a „sokat merített Hippiasz, Horatius, Sartre, Wittgenstein és Zénon írásaiból” szerkezetet, akkor ha kevésbé szembeszökő is, de ugyanígy ellentmondásos a közel-kortársak betűrendi felsorolása (pontosabban nevük kezdőbetűjén kívül még implicite sem mond semmit).

H: A példa nagyon jó :-) Átrendeztem születési dátum szerinti sorrendbe, jó lesz?
P: Már majdnem, mert most az a kérdés: miféle történelmi könyvei voltak Burckhardtnak?
H: Tévedhetetlenül megtalálod a homályos pontokat. Amennyit én tudok Burckhardtól, inkább útirajzai voltak. Egyed Ákosnál csak ennyi szerepel: „... de könyvtárának jegyzékében olvashatjuk Burckhardt, Macaulay és más civilizációtörténészek nevét, ami gyűjtőjének igen széles körű és modern szellemű érdeklődésére vall.” További támpont hiányában elakadtam.
P: Pfff. Jacob Burckhardt rendkívül nagy hatású művelődéstörténész 1818-ban született, az 1850-es évektől már nemzetközi szinten spílernek számított, lehet-e ő a mi Burckhardtunk? Úgy értem, az MI halálakori könyvtárat jellemzi így Egyed? Ha igen, fontos adat lehet, ti. hogy MI figyelt kora tud. történéseire.
H: Ez nem derül ki a szövegből. A lábjegyzetben ennyi szerepel: "Mikó Imre könyvtárának jegyzékét l. Mikó Imre iratai, KVEKt Ms 261." Amit még tudok, hogy a könyvtára nem maradt egyben. A kérdésed tehát azzal egyenértékű, hogy milyen gyakran frissítette MI a jegyzéket? (Én úgy képzelem, hogy folyamatosan.)
P: 99%-osan biztos vagyok benne, hogy Jacobról van szó, kicsit olvasgattam az elmúlt percekben, és ha 19. század és művelődéstörténet, az ő. A szellemtörténet atyja, ilyeneket írnak róla. Javítsd Jacobra nyugodtan, vállalom a felelősséget.
H: Javítottam és akkor a sorrend is változott :)
34. Kapcsolatokra irányuló gondolkodás (megoldva)

P: „a békés, meghitt emberi kapcsolatokra irányuló gondolkodás” hogy értjük ezt? Gondolkodás helyett nem a vonzalom vagy ilyesmi volna a jó szó?

H: Inkább kihagyom, a forrásban is homályos a megfogalmazás.
P: Ja, hogy kitörölted az egészet?
H: Igen, talán ez a legkevésbé rossz megoldás.
P: Jó, azért majd még elemzek.
H: Szerintem ezen ne törd a fejed, annyit változott a cikk közben, hogy nem hiányzik sehonnan ez a mondat.
P: Hajlamos vagyok elfogadni, mert a laptörténetből visszanézve az ominózus mondatot, nem érzem, hogy kihagyhatatlan volna a szócikkből, még ha meg is fejtenénk az értelmét. :-)
35. Latin jelmondat I. (megoldva)

P:A latin nyelvű jeligében tuti hogy van vessző, a latinban elég ritka ilyen mondathelyen a vessző, szerintem inkább sortörésről (/) van szó? És quod, nem quae? A végéről is hiányzik egy t (nequit). Ez Bennóért kiált, de guglizgatva azt látom, hogy egy Claudianus-idézetről van szó („Peragit tranquilla potestas / Quae violenta nequit” – Véghez viszi a csendes erő, amit nem tud az erőszak), amelyet a 19. században előszeretettel rángattak elő Mikón kívül mások is.

P: Bennó alábbi megnyilatkozását figyelembe véve meg kellene nézni sztem valami korabeli forrásban, ő hogy írta tehát. A nequit és violentia mindenképpen javítandónak látszik (egyszerű sajtóhiba is lehet), a vessző és a quod pedig legyen, ahogy MI használta (a quod nem lehet sajtóhiba). A Mikó-féle fordítás, gondolom, nyugodtan maradhat.
H: A forrás betű szerint így hozta, de Bennó szakvéleménye alapján javítottam. Korabeli forrásra nem sok esélyem van.
A quod/quae váltásnak nincs nagy jelentősége: amit/amiket, a többes ilyen helyzetben latinosabb, de a quod is tökélyetes. Bennófogadó 2010. február 21., 14:26 (CET)

H: Megvan az eredeti (I. kötet, X. oldal), visszajavítottam.

P: Helyes. Az utókornak: lásd még 73. pont.
Harmadik fél (Bennó) szakértői véleménye I.
A nequit végére tutira kell a -t. A latin központozásról nehéz ilyen egyértelműen nyilatkozni, tekintve, hogy az idők egy részében ilyesmi egyszerűen nem létezik (különösen nem feliratokon), a másik részében pedig annyiféle van, ahány régió. Manapság értelemszerűen szokás tagolni az ilyeneket, én tennék bele vesszőt, tekintve, hogy mellékmondat kezdődik. Elvégzi a csöndes erő azt is, amit az erőszak nem képes, az értelme világos. A violenta az, ami nekem böki a csőrömet. Ez nem tűnik főnévi fogalomnak, viszont melléknévből ilyen főnevesülésről nem tudok. Utánanéz. Bennófogadó 2010. február 15., 14:58 (CET)
Hát persze: egyszerű elírás, mint a nequit végéről a hiányzó -t. Szóval: violentia. Egészben: Peragit tranquilla potestas, quae violentia nequit, ajánlott ford.: „A csöndes erő elvégzi azt is, mit erőszak nem tudhat.” Bennófogadó 2010. február 15., 15:01 (CET)
36. Latin jelmondat II. (megoldva)

P: A másik is egy ókori okosság parafrázisa (Et facere et pati fortia Romanum est), de ezt csak érdekességképpen vésem ide. A kérdés, hogy a magyar fordítás is Mikóhoz köthető-e, mert a facere szerintem nem „szítsd a tüzet!”, hanem ilyen megoldásokat találok: „Hősi tett és hősi szenvedés [római erény]” vagy „Nagy dolgokat cselekedni és hősi dolgokat eltűrni [római jellemre vall].” (és Scaevola mondta ezt).

P: Itt elírás nem látszik lenni, a MI-fordítás pedig továbbra is szent, ha bebizonyosodik, hogy a tűzszítás az ő fordítása, és nem tőle független utókori interpretáció.
H: A cikkben három fordítás is van, egyik sem a Mikóé. Csengeri János: "Támassz vihart, tűrd a vihart!" Devecseri Gábor: "Szítsd a tűzvészt, de bírd is ki!" Révész László: "A nagy dolgokat megcselekedni fenséges, elviselni még fenségesebb." Melyik legyen?
P: Egy a bajom, ha jól sejtem ezek egyike sem kortárs fordítás (a két szélső urat nem ismerem, Csengerié pedig kifejezetten rossznak is tűnik), és így merőben eltér az alanyunk köré teremtett történelmi miliőtől és az általa fordított első jelige hangulatától. Szóval szerintem egy korabeli fordítás volna az igazi, de ha nem, hát Devecserire szavazok.
H: Nincs ötletem, hol kereshetnék kortárs fordítást. (Esetleg meg tudnád nézni a legfelső találatot? Nekem a gépem nem engedni letölteni.) A cikkben jelenleg a Devecseri-féle, nekem csak ő volt ismerős, de azt csodálom, hogy Csengeri nevével még nem találkoztál :-)
P: Ja, ipszilonnal ismerősebb :-), ennyire bénán fordította le? Nem töltöm le a linket, mert megláttam Szász Béla nevét, aki egy iszonyatos veset írt Mikó emlékére, valamelyik Vasárnapi Ujságban jelent meg 1889 körül, és mottóul MI jelmondatát választotta. Valószínűleg ez van a link alatt is. A vers elolvasása még talonban van, mert nem volt idegem egyszerre végigolvasni, lefordítja-e a jelmondatot?
P: Nem fordítja, úgyhogy marad így, jóvanígy.
Harmadik fél (Bennó) szakértői véleménye II.
Érdekelne a mikói fordítás, különösen a tűz szítása (talán Scaevola miatt)? A dupla fenekű mondat jelentése nagyjából: nagy dolgokat csinálni és elviselni is római tulajdonság, ami azonkívül, hogy jellegzetes mediterrán nagyotmondás, tartalmaz egy csavart is Scaevola szájába adva: a latinok ugyanis tudják, amit szegény Porsenna nem, hogy Scaevolát azért hívják Scaevolának, mert balog, béna a bal keze, nem érzékel. Ezért tarthatja tűzbe probléma nélkül, nagyban benyomást szerezve a némiképp vadállatias Porsennáékra és etruszk csapataikra (korai történelemben vagyunk).
Ez magyarán egy gigászi blöff volt. :) Scaevola ráadásul kellően pofátlan a sztori szerint ahhoz, hogy hozzátegye: ilyenből nálunk van még ezer, ami orvosilag szerfölött valószínűtlen. Vigyor A mondat tehát Sc. száján nagyjából ezzé módosul: ha nem tudunk nagy dolgot csinálni, akkor kibekkeljük valami trükkel. Bennófogadó 2010. február 15., 15:06 (CET)
37. Zabolai szobor helye (megoldva)

H: Csanády javította a képaláírást, és közelebbről megnézve a képet, igaza van. Viszont a forrásként használt RMIL "kastély előtt"-öt ír. Egyelőre megkérdeztem a fényképészt, milyen távolságra van a kastély a templomtól. Majd a szócikk szövegében is javítani kell.

P: Ah, le vagyok nyűgözve, épp ezt akartam ide felvésni.
H: Az Erdélyi Gyopár cikke szerint is a templom fala előtt van. Jó ez forrásnak a RMIL ellenében?
P: Gondolom, igen. A Gyopárba tapasztalatom szerint egyébként is becsületes emberek írnak, aki évi tizenhárom hónapot töltenek túrabakancsban és mint a tenyerüket, úgy ismernek minden talpalatnyi helyet Erdélyországban. Itt is a vártemplomról van szó
H: Akkor csak azt mondd meg, hogyan kell kódolni a források között egy szerző nélküli cikket, és már javítom is.
P: Az ilyet úgy szokták, ahogy a korábbi, legutóbb Peligrónak belinkelt izén a turános példa volt, mondjuk Erdélyi Gyopár 1995.
H: Kész.

P: Egy pillanat, az került be a szócikkbe, hogy a „vártemplom előtt”, holott az egyik helyen a vártemplom északnyugati falánál, a másik helyen a vártemplom előterében szerepel. Szerintem egy közelébennel vagy szomszédságábannal nem tévedhetünk nagyott, de a templomelőtt-tel szükségtelenül szükítjük a kört.

H: Nekem erről a képről határozottan úgy tűnik, hogy előtte, de ha az nem jó, akkor legyen az északnyugati falánál, ahogy a Havasi Gyopár írja.
P: Hkoala, ne haragudj, de ez mitől volna a templom előtt? Egy épület előtt akkor van valami, ha a főhomlokzata előterében található, nem akkor, ha a szemlélő és az épület közé esik. Ez a szobor éppenséggel a templom háta, a szentélyrész mögött, az erődített falon is túl van, tehát az északnyugati fal vagy a templom közelében határozottan jobb megoldásnak tűnik.
H: Azért írtam, hogy előtte, mert ott a bejárat, de belátom, hogy jobb a közelében.

Új adatok forrásról forrásra

Szempontok

P:Az eljárás az, hogy itt csak azokat az újonnan talált adatokat jelölöm, amelyek valamiért konfliktusban vannak a szócikk eddigi tartalmával. Szerintem ez a szakasz akkor cincálható, ha az összes forrást ismerjük már.

H: Az összes forrást sohase nem fogjuk ismerni :-)
P: Már úgy értve, hogy amit össze tudok szedni pluszban.
P: Nos, úgy gondolom, hogy mivel az alább összeszedett adatok nem eldugott és nehezen hozzáférhető forrásokból, hanem totálisan triviális kézikönyvekből kerültek elő, mindenképpen helyük van a szócikkben. Első körben azt kellene bedolgoznunk a szócikkbe, ami pluszt jelent, második körben pedig azokkal (akár jegyzetelési szinten) kell kezdenünk valamit, ahol ellentmondás van a már meglévő és az új források között (ezt sajnos nem látom megúszhatónak, nem lehet reflexió nélkül hagyni, ha egy ÚMÉL.-ben szerepel valami, mert ahhoz fér hozzá a legtöbb ember, és ha nem látja a szócikkszintű reflexiót, akkor legyint egyet). Veszve meg semmi nincs, mert jövő szerdán egész nap az OSZK-ban leszek, más ügyből kifolyólag ugyan, de egy órát tudok szánni a MI-rések betömködésére is.
38. Országos színházi bizottság vagy a nemzeti színház felügyelőbizottsága? (megoldva)

P: Az {{ÚMÉL|4|744}}, az {{MTA1825-2002|2|878}}, a {{MNL 13|127}} és a {{ÚMIL|22|1491}} szerint 1843-tól 1875-ig a Kolozsvári Nemzeti Színház felügyelőbizottságának volt elnöke (pár sorral lejjebb ÚMÉL.: a KNSZ igazgatója!), ezzel szemben a mi szócikkünk szerint az országos (ti. erdélyi) színházi bizottság elnöke volt (végdátum nincs).

P: {{MNL|13|127}} szerint saját költségen felújíttatta a színház épületét és berendezéseit.

P: A dolgokat átszűrve úgy látom, hogy ami bizton megállapítható: volt egy Országos Színházi Bizottság nevű az erdéyi országgyűlés által életre hívott alakulat, tkp. a kolozsvári Nemzeti Színház felügyelőbizottsága, amelynek 1843-tól 1875-ig volt elnöke MI. Az MNL. megjegyzését szintén beépíteném. Elfogadásra vár.

H: Ez meg miféle új módi, hogy engedélyt kérsz az egyes módosításokra? WP:BSZ vagy ilyesmi :-)
39. Nagyenyedi kollégium (megoldva)

P: 1813-tól a nagyenyedi kollégium diákja {{ÚMÉL|4|744}} & {{ÚMIL|22|1490}}.

P: Jegyzetben megemlíteném, lehet?

H: Már mér ne lehetne, ez a tisztességes, ha két forrás kétfélét ír.

P: Eddig én nem nézegettem a Szinnyei-szócikket, de ott is 1813 szerepel. Tehát Egyed írja 1812-t?

H: Igen.
P: A források döntő többsége miatt hajlanék az 1813-at elhelyezni a szócikkben, és Egyed 1812-jét a jegyzetben elhelyezni. Tesz Egyed utalást arra, hogy miért 1812? A korabeli tanulmányi rendből nem lehet kiindulni, a teológiai és egyéb speckó tanfolyamokat kivéve a korban nem voltak olyan kötöttek az évfolyamok, mint mainapság mondjuk.
H: Nem, csak egy felvezető félmondatban van benne a dátum.
P: S akkor nos? Micsinálandóak vagyunk?
H: Meghajlok a döntő többség előtt, menjen az 1812 a jegyzetbe.
P: Betettem, az immár két jegyzetben előforduló Egyed-hivatkozást ellenőrizni kell, mert csak egy tipp volt a részemről, hogy a 26. oldalon van az infó.
H: OK, ellenőriztem.
40. Oklevél vagy diploma (megoldva)

P: Vizsgát tett 1825-ben, nem diplomát szerzett, lehet hogy egyszerűbb volna a diploma helyett az oklevelet használni, mert oklevelet biztosan kapott a vizsgára is, és a korban diplomának hívták az oklevelet, de az nem a mai fogalmaink szerinti diploma. {{ÚMÉL|4|744}}.

P: Mindenképp korhűbb megoldásnak tartanám az oklevél szó használatát, amelyet a jurátusi (királyi ítélőtáblai joggyakornoki) vizsga sikeres letételével kaphattak kézhez. Elfogadásra vár.

41. Főkormányszéki karrier (megoldva)

P: 1826-tól tiszteletbeli jegyző, 1830-tól tiszteletbeli fogalmazó, 1834-től tiszteletbeli titkár. 1835-től udvari titkár az erdélyi főkormányszéknél, a többi ugyanaz. {{ÚMÉL|4|744}}.

H: Még egy variáns, 1860-ból: 1827 - a fogalmazatban gyakornok, 1831 - tiszteletbeli fogalmazó, 1834 - tiszt. titkár, 1835 - ugyanazon rangban az erdélyi királyi udvari cancellariához.

P: A Zoványiban olvasom, hogy a belső titkos tanácsosi címet kincstárosi kinevezésekor kapta. Ezt most javítom is, korábban én barmoltam bele a szócikkbe az ÚMÉL. évszám nélküli megjegyzése alapján.

P: No, ez is megvan részben. A tiszteletbeli jelző önmagában nem zavar, mert azt totálisan önkényesen használták vagy nem használták, ha használták, akkor volt is. Az Új Magyar Múzeummal egyelőre nem tudok mit kezdeni, olybá tűnik belőle, mintha csak egy évig lett volna számfeletti, aztán 1827-ben véglegesítették. Hm?

H: A kiegészítés jó lett. Picit zavar, hogy a főkormányszéki karrierjére vonatkozó megjegyzés a nemzeti színházas mondat után van, és nem eggyel előbb, de azt mondtad, hogy a hivatkozások külön menet lesz.
P: Hm. Eredetileg is bekezdés végi összegző jegyzetek voltak a szócikkben, azaz a bekezdések teljes tartalmára vonatkozó források egy helyen voltak felsorolva. Ezzel semmi baj nincs is, világos és átlátható a rendszer. Tagadhatatlanul igazad van abban, hogy a szöveges jegyzetet a helyére kell tennünk, csak abban meg ott az ambivalencia, hogy az olvasó bátran hiheti, a bekezdésközi jegyzet előtti állításokért már nem felelős a bekezdésvégi jegyzet. Ez persze farmauci akadékoskodásnak is tűnhet, még dilemmázom erőst.
P: Némi fuzsitoskodás után egyetértek veled is meg magammal is, a helyére tettem.
42. Olmütz vagy Bécs? :-) (megoldva)

P: Tíz hónapnyi házi őrizet után Olmützből tért haza. {{ÚMÉL|4|744}}.

H: Lehet, hogy ebben az esetben az Új magyar életrajzi lexikon elavult, mert a kérdéses passzus Egyed Ákosnál (2007) így szól: „Kelemen Lajos nemrég előkerült naplójából tudjuk, hogy Mikó 1848. december 28-án érkezett Bánffy Miklóssal Olmützbe, ahol egy olyan szállodában lakott, amely közel volt a király lakásához. Kisérő szolgája, László József visszaemlékezése szerint mintegy két hét múltán Mikó Imre Bécsbe költözött, ahol előbb a Józsefvárosban szállt meg, majd egy bécsi magánlakásba költözött.” Ezután jön egy lábjegyzet, ahol meghivatkozza Kelemen Lajos naplóját, tehát az a bécsi lakásra is vonatkozik. - Nem lehet, hogy a lexikon szerkesztésekor ez az információ még nem volt ismert?
P: Elég sanszos, mert 2003-ban zárták le, ha jól tudom.
43. 1848 (megoldva)

P: MI május derekán utasította el a kancellária vezetését, és korábbi „középutas” politikája is ekkor változott jelentősen, a konzervatívoktól eltávolodva a magyar kormányzat és a liberálisok felé „sodródott”. Erdély története III. 1368. o.
P: MI ezt írta az agyagfalvi gyűlésről a magyar országgyűlésnek: „harcunk szent és igaz – szabadságért harcolunk”. Erdély története III. 1400. o.
P: Mikó az agyagfalvi gyűlésen a kormánybiztosok többségével amellett tört lándzsát, hogy a székelyek többsége hazatérjen és otthonában készüljön a véráldozatra. Ekkor azonban közismert lett Latour hadügyér Puchnerhez intézett, október 3-ai keltezésű titkos mozgósítási parancsa, és az álhír is elterjedt Urban marosvásárhelyi bevonulásáról. A gyűlés támadt, Puchner október 18-án sakk-mattot adott, jött a katonai kormányzat. Erdély története III. 1401. o.
P: Idáig bedolgozva, kis agyagfalvi ismertetővel (miért is jöttek össze?) ugyanabból a forrásból. Jóváhagyásra vár, ha itt van egyáltalán a közelben valahol

H: Tényleg nem tudom, hogy minek neked jóváhagyás... ha valamit nem értek, úgyis szólok. Itt egyetlen dolog zavar: a "lándzsát tört" kifejezés pont abban a részben, hogy MI szeretné elkerülni a polgárháborút.
P: Hát például ezért, nagyon is helyénvaló észrevétel. Különben is, több szem többet lát. A kiemelési eljárást még csak ezután kell végigszenvedned. :-) Javítva, de az a baj, hogy minden szinonim kifejezés harcias (buzdít, síkra száll, álsát foglal).
H: Az állás foglal ugyan hadászati, de nem annyira támadó :-) Lehet, hogy mégsem viszem kiemelésre de ne üss agyon mert még ráraknak egy csúf infoboxot, lásd kocsmafal.
Mi sem áll távolabb tőlem, tudod, hogy mit gondolok a kiemelési eljárásról. Csak akkor ne érezd tehernek ezt az egyhetes tábort.

P: Baldacci harc nélkül ürítette ki Kolozsvárt, Mikó pedig a hely színén maradva a veszélyesebb utat választotta (mondja a történész), az ellenrendszerrel való együttműködést. November 14-én nevezték ki a gubernium élére. Erdély története III. 1405. o. MI ezután sem rejtette véka alá: törvénytelennek tartja a katonai hatalomátvételt, de el akarta hárítani a polgárháborús veszélyt (így pl. a népfelkelést is le akarta fegyverezni). Erdély története III. 1405–1406. o.
P: 1848. november 14-étől december 22-éig maradt tisztségében. A kronológia kézikönyve 107.

P: 1848 augusztus 20-ai leiratában kérte a belügyminisztériumtól a zsidó pálinkafőzők védelmében a beavatkozást (emberiességi szempontokra hivatkozva!), és az nem is késett. Erdély története III. 1384. o.

H: A zsidó pálinkafőzőket már beírtam a személyiségéhez, szerinted ide is kell vagy inkább ide kell?
P: Jól van szerintem ott, valóban nem a politikai súlya nagy ennek az adatnak.

P: Minden bedolgozva, jóváhagyásra vár. Nem fogod elhinni, de most szembesültem az egyik jegyzetből azzal, hogy az Erdély története megvan a neten, és ezért a kardomba is fogok dőlni szépen. (A forrásba a Szászhoz viszont be kellene tenni a kötet MEK-es honlapját, persze ez majd ráér később.)

H: Tényleg nem hiszem Vigyor Jóváhagyás helyett váó, ez különösen gördülékeny és jó szöveg lett.
44. Ügyvivői gubernátori megbízásának terminusa (megoldása az utókorra vár)

P: Semmit nem találtam erre nézvést, Teleki felől közelítve sem. Pedig annyi elég lett volna, ha tudjuk, hogy Teleki az unióbizottmány munkájának lezárása után sem tért vissza Erdélybe, azaz MI ügyvivői és tényleges gubernátori tisztsége folytatólagos volt.

45. 1848 – hányan jelentek meg Agyagfalván? (megoldva)

H: Több forrásban többféle adatot találtam:

(A cikkben galád módon kikerültem a kérdést, de lehet, hogy feleslegesen aggályoskodom, és ezt inkább az agyagfalvi gyűlés cikkében kell körüljárni?)

P: ErdTört3:1400. o.: 60 ezren.

P: A kurrensebb, ráadásul már amúgy is a jegyzetben szereplő szakirodalmi források (Egyed, ErdTört) szerint 60 ezer. Én erre szavazok, és erre is javítottam.

H: Az neked szempont, hogy már amúgy is a jegyzetben szerepel? Ejej... Vigyor Közben gondolkoztam rajta és szerintem egy ilyen létszámú gyűlésnél nem lehet megállapítani túl pontosan. Talán a legtisztességesebb megfogalmazás a több tízezer lenne, viszont arra jutottam, hogy MI szócikke szempontjából ez nem is releváns kérdés. Az agyagfalvi gyűlés cikkében talán nem ártana.
P: Nem az a releváns, hogy amúgy is szerepel a jegyzetben, hanem hogy a jegyzetben már amúgy is szereplő források a fenti szemelvényből a legkurrensebbek és legszakmaibbak. Ejnye.
46. 1848 – Mikó és Deák (megoldva)

P: Nem biztos, hogy kell a szócikkbe, csak felvésem ide. A parasztság és a birtokos nemesség közötti feszültség nőttön-nőtt az úrbéri rendezés késedelmével (1848-at írunk). Mikó mint ügyvivő főkormányszéki elnök erélyesen sürgette Deákot, hogy az erdélyi törvényhozás előírásainak megfelelően nevezze ki a földesúr és parasztság földigényeit rendező településenkénti bizottságokat (ezek alakítását írta elő ti. a törvény). Az unióbizottság azonban még a maga részletes törvényjavaslatát sem hozta tető alá, így Deák nem lépett, szeptemberre kiis borult a bili (lásd aranyoslónai incidens). Erdély rövid története, 443. + Erdély története III. 1396. o. Ugyanitt mérsékelt unionistának titulálják a Kemény–Mikó-szárnyat (ERövT 480. o. + ETört III. 1483.).

H: Szerintem ezt érdemes lenne bevenni, árnyalja a MI-képet.
P: Benne van (kicsit nehézkesen), lehet jóváhagyni, kérem szépen.
H: Kétszer nekifutottam a nehézkedésnek, de nem tudtam jobbat kitalálni.
47. Kolozsvári Közlöny (megoldva)

P: Kicsit meg vagyok kavarodva, majd az OSZK-ban ellenőrzöm, hogy most 1854-ben vagy 1856-ban indult-e a Kolozsvári Közlöny.

H: György Lajos 1939-ben megjelent cikke szerint 1856, és ezt írja A magyar sajtó története is, de ha ragaszkodsz hozzá, nézd meg a könyvtárban.
P: Dehogyis ragaszkodom, ez utóbbiak adják a mérvet.
48. Esztergálás és fényképezés (megoldva)

H: Honnan a szöszből szedsz te olyan irodalmat, hogyaszondi erdélyi ref. naptár 1995? Ezt nekem kellett volna megtalálnom :-)

P: Én ugyan sehonnan, a Bodó-Vigában említették. :-) De jövő szerdán találok még neked olyan irodalmat, hogy na.
H: Merthogy nekem itt van a hátam mögött a polcon, el is olvastam rögvest. Van benne egy-két plusz információ (pl. hogy Bécsből hazatérve, a letargia időszakában esztergálni tanult és a fényképezéssel kísérletezett, a temetésének igen részletes leírása, Lipót-rend nagykeresztje stb.) de semmi olyan, amit feltétlenül be akarnék venni a cikkbe. Aszondod, hogy szerdán meg fogok pukkadni az irigységtől?
P: Hát azért az esztergálás meg a fényképezés (1849!!!) árnyalja a MI-képet! Igenis meg fogsz! (Még nem tudom, mitől, de addig kitalálom.) :-)
H: Ha akarod, vedd be, de egy mondatnyi van csak a témáról: „A tehetetlenség nehéz hónapjaiban megtanul esztergálni, a fényképészettel is kísérletezik, míg lassan rátalál azokra a lehetőségekre, melyekkel a közösséget is szolgálhatja.” (206. oldal)
49. 1860–1861 (megoldva)

P: 1861-es lemondása mögött a bécsi udvar unióellenes törekvései álltak (így kicsit konkrétabb, mint ami a cikkben van). {{MTA1825-2002|2|878}}
P: Terjedelmes leiratban tiltakozott az 1861-es országgyűlés uralkodói összehívása ellen (8 forintos cenzus alapján, MI-ék szerint ez túl széles választójog, a birodalom többi részéhez képest). Kemény rögtön lemondott, Mikó ellenszegült az előkészületeknek, a románok (román nemzeti komité) bepipultak, Şuluţiu érsek lázadónak nevezte a Guberniumot és Mikót az uralkodóhoz küldött emlékiratában, MI november 21-én lemondott. Jöttek helyükbe a kormányhű, gyakran román nemzetiségű vármegyei adminisztrátorok. Erdély rövid története. 483. + Erdély története III. 1490–1491.
P: Mikóék nyomában lemondtak a magyar kormányszéki tanácsosok, a magyar főispánok és a székely főkirálybírák. Erdély története III. 1492.
P: Amikor kinevezték a főkormányszék élére, MI „tisztségében gondosan elfelejtett felesküdni”. Erdély története III. 1476.

H: Ez tetszik, jól el tudom képzelni róla...

P: 1860. december 10-étől 1861. november 21-éig volt gubernátor. A kronológia kézikönyve 108.

P: Ez is megvan, lehet jóváhagyni.

H: Jobb szerettem volna, ha a "gondosan elfelejtett felesküdni" nem lábjegyzetben van, de ez nagyon szubjektív dolog.
P: A megrendelőnek mindig igaza van. :-)
H: Hűha! Előléptem kuncsafttá? Vagy ez hátralépés? :-)
50. Országgyűlési képviselősége (megoldva)

P: 1865-ben okv-vé választották. {{MTA1825-2002|2|878}} Logikusan: ekkor még nem mondott le, a következő választáskor viszont ismét csak be kellett jutnia, ha 1872-ben lemondott a mandátumáról.
P: A Ferenc József által aláírt kormánykinevezési okmányban Mikó Imre képviselő lesz a közmunka- és kereskedelmi miniszter. Országgyülési emlékkönyv 1866, 1867. Szerk. Farkas Albert. Pest: Heckenast. 1867, 639. o. Ugyanebben a könyvben olvasom, hogy az új parlamentet 1865. december 10-én hívták össze, alakuló ülése 14-én volt, és bár könnyen adódó feltételezés, hogy az ezt követő tizennégy hónapban ogy. követ maradt, de biztos-e?
P: Gróf Mikó Imre Kolozsvár városa országgyűlési képviselője 1866. március második hetében (7. és 14. között) mutatta be az országgyűlésnek megbízólevelét. Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója I. Szerk. Greguss Ágost. Pest: Emich. 1866, 342–343. o. — A március 17-ei ülésen igazolta és fogadta be az országgyűlés Mikót (354. o.).
P: Egyre gyanúsabb, hogy Mikó nem lemondott országgyűlési mandátumáról, mert ennek nyoma lenne az országgyűlési naplókban, hanem egészen egyszerűen 1865 és 1869 után 1872-ben nem indult a képviselőválasztáson.

H: Elvégre a "lemondott" szónak nemcsak jogi, hanem köznapi értelme is van.
P: Na igen, de mi egyértelműek akarunk lenni, igaz? :-) Mind ez idáig mandátumról lemondás lebegett a szemem előtt.

P: Kész, megvan, Szerzőé.

H: Kalapot emelek, hogy ennek is utána jártál.
51. Minisztersége (megoldva)

P: Kolozsvár–Brassó–Galac-vaspálya fejlesztésének támogatása, amelytől azt várta, hogy ezzel Erdély kelet és nyugat felőli elszigeteltsége egyaránt megszűnik, sőt összekapcsolja a Pontusi-szorost az Adriával. 1868 karácsonyán Gyulafehérvárra ért a vasút, 1870. szeptember 7-én avatták fel a Kolozsvár–Nagyvárad-szakaszt (ekkor már nem ő volt a miniszter). Erdély története III. 1515.

H: Kolozsvár-Nagyvárad szakasz felavatása, ugyanezzel a dátummal itt is: Egyed 2007: 211. oldal.

P: 1869-ben kereskedelmi egyezmény aláírását sürgette Romániával. Erdély története III. 1520.
P: Gömöri iparvasúti hálózat (Miskolc–Bánréve és ebből ágazó három mellékvonal) kiépítése. Országgyűlési irományok FI-1869-170 http://mpgy.ogyk.hu/
P: 1868. évi 44. tc. már minisztersége idején a magyar keleti vasút Gyulafehérvárig, Marosvásárhelyig és Nagyszebenig kiépítendő szárnyvonalairól. FI-1869-172
P: 1868. évi 49. tc. a magyar északi vasút Salgótarjántól Losoncig és Besztercebányáig tartó szárnyvonalainak kiépítése. FI-1869-182
P:Folyamatosan törvényjavaslatokat és határozati javaslatokat nyújtott be a T. Háznak a hazai vasútvonalak kiépítését támogatandó: Eszék–Sziszek–Károlyváros–Fiume (FI-1869-184, 1870. március), Érsekújvár–Nyitra–Trencsén (FI-1869-192, 1870. április)

H: 1868. május 18-án Berzenczey László és Dósa Dániel interpellációt intéztek MI-hez, mert a miniszter előterjesztésében "a székely föld tökéletesen mellőztetvén, csakis két szárnyvonalat ígér vezettetni"; kérdés: hol fog áthaladni a Kolozsvár-Brassó vonal? MI válasza: szakemberek fogják meghatározni és arról időben be fog számolni. (Egyed 2007: 211. oldal.)
P: {{MNL|13|127}} egyetlen dolgot emel ki: minisztersége idején épült ki az Erdélyt Magyarországgal összekötő vasút.

P: No, a szerzőé, de tényleg. Nem vagyok vele túlságig elégedett, kéretik kritikusnak lenni (Városnevek belső hivatkozásaira most nem volt idő és ecet, majd később.)

H: Érdemben nem tudok belekötni, de túl részletesnek érzem, mivel összesen három évig volt miniszter. Ezen kívül a vasutas cikkek elnevezésével van gondom: a cikkben Magyar Keleti Vasút, a wikipédiában Magyar Keleti Vasúttársaság, viszont a cikkben név szerint nem említett Magyar Északkeleti Vasút nevében nincs benne a társaság. Jó ez így?
P: A részletességet illetően nem értek egyet: ez Mikó Imre szócikke, hol másutt és miért ne részleteznénk minisztersége alatt elért dolgait? (Minden mást is részletezünk, lásd EGE, színház stb.) A másik dolgot illetően igazad van, a homloklebenyembe már a beíráskor felvéstem, hogy ezeknek a vasúttársaságoknak utána kell járni, most akkor itt is figyelmeztetően kéklik.
H: Nem erősködöm, ez csak egy érzés. Valószínűleg csak azért van, mert a vasút kevésbé érdekel, mint az EME :-)
P: Bevallom, erősen zavartak a szövegközi FI-k, ezért betoltam őket a jegyzetbe. Nézd meg, elfogadható-e szerinted így?
H: Engem is zavartak, de hát hogy merjen egy koala beleszólni a forráshivatkozás misztériumába? :-)
P: A koalák nem rágnak egy kis forráshivatkozást is az eukaliptuszlevél mellé? :-o
52. MI és a MÁV (megoldva)

P: Megoldva, még a könyvtárból bedolgoztam a szócikkbe egy mondatot.

53. Kióvi vagy kiovói (megoldva)

H: Szinnyei és Egyed 2007 szerint kióvi, meg még ezeken a helyeken is. De ha javítani kell, akkor a "Művei" részben is kell, meg Debreczeni Márton cikkében is.

P: Rendben, felvésve, megnézzük a Petrikben.
P: Jah, hogy kegyed az eredeti könyvet linkelte bé? Akkor miről beszélünk? :-)
54. Kriza-gyűjtemény (megoldva)

P: „Kriza gyűjteményének mecénása.” {{ÚMIL|22|1492}} Kicsit homályos megfogalmazás, de gondolom, a Vadrózsákról van szó.

H: Szerintem igen, nézd meg az ajánlást a címoldal után.
P: Oké, majd a szerkezetcinca után kitaláljuk, hova tegyük be.

P: Anyagilag támogatta a Vadrózsákat és Gyergyai Ferenc nyelvészeti munkáinak megjelentetését. Bodó–Viga 2002: 613.

P: Betettem, bár némiképp zavar, hogy a kolozsvári tisztviselő, hivatalnok Gyergyai Ferenc nyelvészeti munkáinak nem találom nyomát, csak azt, hogy cikkeket írt a Nyelvőrbe, de azon meg mit kell anyagilag támogatni? Ja igen, a többes szám jelét azért emeltem ki, mert egy Kolozsváron megjelent nyelvészeti munkája azért volt, de akkor a szócikkben javítom munkájára.

55. Emlékezete (megoldva)

P: Csak hirtelen felvésem, de sanszos, hogy a másik MI-ről van szó: Mikó Imre Szakkollégium

H: A Wikipédia szerint is a másik, de sajnos, az állításnak nincs forrása :-)
P: Miután a szakkolesz díját Dr. Mikó Imre-díjnak] híjják, ez szerintem kizárja a mi Mikónkat. Persze röhej, hogy ne tudják valahol megjegyezni, ki a névadójuk.
56. Mikó-emléktörvény (megoldva)

P: Utalás: 1876. szeptember 30-ai (LX.) ülésén a magyar országgyűlés az elhunyt Mikó Imre emlékét jegyzőkönyvbe iktatta. Ennél jobb forrást nem találtom, de innen meg nem közvetlenül elérhető: Országgyűlési Könyvtár honlapján. Viszont a bedolgozással gondban vagyok, szerinted ez az emlékezete fejezetbe való vagy a halálához kellene betenni? (A halálos-temetéses részre hajlok, de még nem tudom biztosan.)

H: Szerintem is a halála&temetése részbe való. Az emlékezete később kezdődik.
P: Betettem.
57. Grófság (megoldva)

P: A Magyar múzeumi arcképcsarnok szerint a család 1755-ben kapott grófi rangot.

H: Ez benne van Egyed könyvében is (24. oldal), de nem éreztem olyan hűde fontosnak, hogy beírjam a szócikkbe.
P: Valóban nem ezen áll vagy bukik a dolog, csak gondoltam, ha a harmincadízigleni lófő comes ős meg vanik említve, de egyébként igazad van.
58. Miért Mikó utca a Mikó utca? (megoldása az utókorra vár)

„A szóban forgó eredetileg Külső- Alsó-Szén utca volt, azután Alsó-Szén utca, miután Mikó Imre gróf az 1859-ben megalakult Erdélyi Múzeum-Egyletnek adományozta itteni kertjét és házát, Múzeumutca, 1899-tôl a nagy adományozó, tudománypártoló emlékére Mikó utca, 1919 után románosítva Str. Mico, 1940-tôl ismét Mikó utca lett. 1964-tôl, a nagy „szovjettelenítés" ürügyén a tudománypártoló nevét sutba vágva Str. Clinicilor.” Asztalos Lajos: Klinikák út? Klinikák utca? Szabadság, 2000. december 19.

„2004. április 5-i ülésén a városi tanács több új utca nevéről szavazott. Eszerint az épülő villanegyedekben utcát neveztek el Kós Károly építészről, íróról, grafikusról, politikusról, Dsida Jenő költőről, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemről, Móricz Zsigmond íróról, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről és gróf Mikó Imréről, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapítójáról. Valamennyi a Békásban, Kardosfalván stb. levő városszéli, nyomorúságos dűlőút.” Asztalos Lajos: Kolozsvár utcanevei – múlt és jelen (2.) Krónika, 2009. július 31.

P: Allehet, de én még mindig a budai Mikó utcán vagyok elakadva, ahogy kegyed viszont Kolozsvártól képtelen elszakadni. Vigyor E második infó viszont felháborít, mérnem már a Klinika utcát nevezik vissza?
H: Talán, majd egyszer, lásd Vita:Mikó Imre (politikus).
P: A Budapest teljes utcanévlexikona sem tudja, úgyhogy ennek kiderítése az utókorra hárul.

Szócikk szerkezete és tagolása

59. Bevezető (megoldva)

P: Ezzel még nem foglalkoztam, de előzetesen annyi: számomra egy mondat legalább kívánkozna a 48-as szerepvállalásáról is, csak a 48 utáni művelődéspolitikai törekvései vannak kihangsúlyozva.

H: Szerintem az egész bevezető úgy béna, ahogy van :-) A 48-as szerepvállalását ettől eltekintve nem érzem annyira hangsúlyosnak, hogy a bevezetőbe kívánkozna. Szóval egyelőre hm és haladékot kérek.
P: Abban teneked igazad van, de az olvasó még csak a bevezetőt olvassa :-) és aszongya: „1848 után” ez-meg-ez volt, hát aszongya magában az olvasó, hájs mé 48 után, és előtte mivótez?
P: Guck mal, bitte! Az elgondolásom a következő volt: bevezető két mondat az életút és munkásság sarokköveiről, majd eltagolt bekezdésben tömör, de lényeget nem kihagyó összefoglalása a szócikknek.
H: Miért nem pakolod be a helyére? Szerintem nagyon jó lett.
P: Merhogy Szerző a szerző, Kiadónak meg kutyakötelessége úgy tenni, mintha mindent leegyeztetne a szerzővel. :-) Bétettem, és köszönöm a dicséret, eltéve.
60. Családja fejezet (megoldva)

P: A bekezdések mostani sorrendjét (1-2-3-4) kicsit megvariálnám. 1-2-t összevonnám, egy bekezdésbe, jönne a 4, végül a 3.

H: Igazad van, logikusabb lesz ezzel.
P: Tessék megnézni.
61. Tanulmányai fejezet (megoldva)

P: Az első kettő bekezdést összevonnám, de nyugodtan protestálj, mániákus bekezdés-összevonó vagyok.

H: Protestálok (vagy inkább gravamináljak?) :-) De ha mégis összevonod, akkor a második bekezdés második mondatát az első elé kellene hozni.
P: Hát én csak azért gondolnám, mert mindkét helyen a nagyenyedi kollégiumról van szó, jelentőségéről, tanrendjéről és tanárairól, ezért erőszakoltnak érzem a széttagolást. Nem világos, mit hozzak mi elé (a Köteles hatását és a kanti filozófiát a tanárok felsorolása elé?). Szerintem a bekezdés kerete az volna, hogy MI elkezdte a kollégiumot → kollégium (tanárok stb.) → mindezek jelentősége, hatása MI-re. Megnézed?
H: Rosszul magyaráztam, hogy mit szeretnék, de jól értetted :-) A könyvtáras mondatot akartam a tanárok elé hozni.
62. Családi élete (megoldva)

P: A családi életére, házasságaira, gyermekeire vonatkozó információk az életút adott pontján, elszórva említtetnek. Alapvetően ez így jó, de ez egy szép és nagy szócikk, jogos lehet annak igénye, hogy – hirtelen nem tudom, hol, talán a halálával együtt az életrajzi fejezet végén – külön alfejezetbe gyűjtsük ezeket az információkat. Ez nem kiforrott, csak felvetés.

H: Nemnemnem, ez csak uralkodóknál jó, ahol a trónöröklés meg mindenféle diplomáciai bonyodalmak miatt jó, ha valahol külön látszik a család, itt szerintem nincs értelme.
P:Nahát ez nagyon nem van így. Épp a korábban általad vázolt szemlélet jegyében („az élet egymástól világosan elkülöníthető, egységként kezelendő dimenziói”-féle Hkoala-sejtés) a legtöbb életrajzi lexikon vagy nekrológ vagy biográfia a családi és magánéletet a lehetőségekhez képest elkülönítve kezeli az életút szakmai-politikai-tudományos stb. állomásainak felsorolásától. Olyan életrajzi szócikk lexikonban nincs, hogy 1962-ben megvédte kandidátusi disszertációját, 1963-tól tanársegéd, 1965-ben megszületett második gyermeke, majd 1967-ben kinevezték az Uborkaöntözési Tervvállalat élére.
H: Jókat kuncogok a példáidon. De akkor is nemnemnem. Hogy nézne ki, hogy a felesége halálát kivennéd az időrendi helyéről és kiraknád egy külön fejezetbe?! Vagy úgy gondoltad, hogy az időrendi helyén is meg a külön fejezetben is?
P: A feleség halála az életút szempontjából is fontos, azaz igen, ez utóbbi, maradna a 48-as fejezet végén is, de tárgyszerűen megemlíttetne külön, a magánéleti résznél is. Ez az egyetlen kivétel, a további magánéleti információk viszont jelen pillanatban elszórtak, szervesen sem kapcsolódnak az államférfiúi életút egyes állomásaihoz, csak a kronológia kényszerítő ereje miatt említtetnek meg egy mondatban ott, ahova időrendileg bepasszinthatók. Azaz amikor 1862-nél arról olvasok egy mondatot, hogy Ádám fia meghalt (Ferenc pedig még csecsemőkorában – tudjuk meg a zárójeles megjegyzésből, de ennek az infónak is kényszerű helye van itt, 1862-ben, Ádám halála apropóján), már rég elfelejtettem a logikailag és tematikailag valójában ezt megelőző mondatot, ami két fejezettel feljebb, 1840-nél olvasható a frigyről és a gyermekekről. Kicsit határozottabban szerintem úgy nézne ki a dolog, hogy MI mint ember, magánember egy külön fejezetben jelenik meg (az életrajz végén talán?), ahol a személyiségét és családi életét együtt taglalnánk.
H: OK, ha a feleség halála maradhat a helyén, akkor nem zavar a külön családi fejezet.
P: No, valamit csináltam. Az új bekezdés forráshivatkozása óhatatlanul hiányos, ez egy szerzői ránézésért kiált.
H: Ha már ránéztem a forrásokra, írtam még egy keveset, kérlek, nézd át.
P: Szerintem tök jó nem találtam benne kivetnivalót. Bezöldítem ezt a pontot.
63. 1848–1849 (megoldva)

P: Első bekezdést kettévenném, egy mondat kis összekötési átfogalmazásával az ideiglenes gubernátori tisztséget külön belezdésbe törném. A dolog neheze az irodalomjegyzék kettéválasztása lenne.

H: Amit én tettem be forrást, ketté tudom szedni, neked csak Szászt kellene.
P: Igazad van! A Szász se nem gond, hisz itt vannak a jegyzeteim a vitalapodon :-) Megcsináltam, az átkötőt radikálisabban fogalmaztam át, mert a kibújik-elbújik kapcsán már korábban is averzióim voltak, hogy ti. olyan kontextust ad a szövegnek, mintha MI menekült volna a politikai szerepvállalás elől, holott nem.
H: Még jó, hogy javítani kellett a hivatkozást, előzőleg valami iszonyat téves oldalszámot írtam be.

P: Az agyagfalvás bekezdésről mi a véleményed?

H: Tömör és jó. Ha ennél többet írnál, akkor szétfeszítené a cikket; MI életében szerintem ez csak egy intermezzo: belekeveredett valamibe, ami nem igazán illett az egyéniségéhez és igyekezett tisztességesen megoldani a helyzetet.
P: Isten őrizz, hogy többet írjunk, arra gondoltam éppen, hogy nem tartod-e hosszúnak. Belekeveredést említesz, és ennek kapcsán jut eszembe, valami továbbra sem világos. Én nem belekeveredésnek vettem eddig, hanem annak természetes következményeként, hogy Telekit helyettesítő ügyvivő gubernátor volt. Viszont az ügyvivői megbízásának terminusa számomra sehonnan nem derült ki, tulajdonképpen Agyagfalvánál még az volt, vagy az volt egészen november 14-éig, amikor ténylegesen gubernátorrá nevezték ki?
H:Hát hiszen a helyettesítést is csak muszájból vállalta, azaz belekeveredett... Az ügyvivőség végét megnézem, ahol tudom, de ne bízzál nagyon benne, hogy találok is valamit.
H: Egyed Ákos könyve szerint: „...rá [mármint MI-re] óriási felelősség terhe nehezedett a kormányzói funkció gyakorlásában, hiszen már polgárháborús állapotok alakultak ki az egyes régiókban, amiről ő személyesen meggyőződhetett. [...] Meg is próbáltam a Gubernium és a magyar főkormánybiztos Vay Miklós, valamint Batthyány miniszterelnök segítségével betiltatni a Berzenczey kezdeményezte nagygyűlést, ez azonban nem sikerült. De nem késlekedett Berzenczeyvel megegyezésre jutni s lehetőleg rábírni felhívásának visszavonására. Erről a következőkben számolt be a Guberniumnak, amelynek vezetését ideiglenesen átadta báró Kemény Ferencnek...” Tehát a kérdésedre a válasz: Agyagfalvánál még megvolt a tisztsége; és a belekeveredés is jól látható: azért ment oda, hogy leállítsa a gyűlést, de mivel ez nem sikerült, rábeszélte B-t a saját (mérsékeltebb) programjára.
P: Oké, még azért talonban hagyom, hátha valamit találok szerdán. Azt jelentené ez, hogy Teleki tkp. már soha többé nem látta el a feladatát július után, és novemberben, amikor MI-t kinevezték gubernátorrá, gyakorlatilag már előtte is az volt hónapok óta? Ha ez így volt, akkor az zavar egy kicsit, hogy az ErdTört szerint miért keltett felzúdulást MI kinevezése? Mert időközben az uralkodó október 3-ai rendeletének következményeként Pucknerék szembefordultak a magyar kormánnyal és erdélyi híveivel, és osztrák katonai kormányzás vette kezdetét Erdélyben? Tehát hogy drasztikusan megváltozott politikai konstellációban is elvállalta? Még valami: ha Agyagfalvára delegált királyi biztosként tényleg az volt a feladata, hogy leállítsa a gyűlést, azt illene beleírnunk a cikkbe (bár a beidézett levele alapján, harcunk szent és igaz, a rosseb tudja, hogy le akarta-e tényleg állítani).
H: Ha egyszer mondom, hogy belekeveredett :-) „Programjának elfogadása esetén, Mikó hajlandó volt elvállalni a nagygyűlés elnökségét.” Nem ártana, ha elolvasnád ezt a fejezetet Egyed Ákos könyvéből. A könyvtárban lesz rá esetleg alkalmad? (13 oldal összesen).
P: Ha egyszer mondod, ha egyszer mondod... láttál te már engem elhinni bármit is?
H: Dehogyis, azért mind írom neked az idézeteket, de látom, hogy nem úszom meg az egész fejezet elküldése nélkül. :-)
P: Itt is rosszak voltak az eredeti oldalszámok, vagy én kavartam el valamit?
H: Nem kavartál el semmit :-) Eredetileg nagyobb részhez szólt a forrás, szétszedés után pedig egy-egy mondatnak kellett utána mennem. Szinnyeivel nincs baj, mert ott vagy benne van az info, vagy nincs, de Egyed helyenként kanyargósan halad és ugyanaz az információ egyik helyen explicite benne van, a másik helyen csak implicite. Másképpen szólva, eredetileg sem volt teljesen rossz, de így pontosabb.

Ezt a dobozt én bezöldítem, és az egyetlen fennmaradt kérdésnek nyitok egy újat (44.), mert sose tudom, hogy miért kék ez még mindig, és állandóan ki-be csukogatom meg olvasgatom.

64. A forradalom után (megoldva)

P: Úgy érzem, az életút itt két határozott szakaszra tagolódik, s amennyiben a reformkori és 1848-as tevékenységét önálló szakaszokba soroltuk, szívem szerint itt két alfejezetet alakítanék ki. Egy Bach-korszakbeli passzív ellenállásos-közművelődéses rövidebbet, kereszthivatkozással a munkássága fejezetbe (ahogy korábban, 1843-ban te is csinltad a színházzal). Mert megmondom, mi van. MI valóban rettenet nagy akarással csinálta ezeket a dolgait, zömmel az ötvenes években, tevékenységével meghatározta Erdély egész 19. századi és 20. századi művelődését. Ez részleteiben ki van fejtve a munkássága alatt, de hogy egy szót ne szóljunk róla, és ne helyezzük el élete kronológiai folyamában, azaz az életrajzi fejezetben ezt az egészet, az aránytalanságot szül szerintem. Nem túlírásról beszélek, hanem három-négy mondatról (meg az esztergálásról és a fényképezésről!!!), és tulajdonképpen idehoznám át az előző fejezet utolsó mondatait is, az Erdélybe való hazatérésről és zaklatásáról. Hm? És egy második szakasz lenne a monarchiabeli politikai szerepvállalás, de erről majd akkor, ha elvben egyetértünk vagy elvetjük a fenti javaslatot.

H: {{lelkesen bólogat}} Igenigenigen!!
P: Megvan. Az új fejezetcímek esetlegesek, munkacímek e pilanatban (a második cím eltalálása még sok főfájást fog okozni, letisztult, okos és józan ötleteidre volna szükségem). A forráshivatkozásokat is meg kellene nézned, hogy a kettébontással nem rontottam-e el valamit.
H: A forráshivatkozásokat ellenőriztem. Erőst hiányolom az esztergálást és fényképészetet, ha már egyszer megbíztattál vele. Vagy nekem hagytad? A címeket illetően: az erdélyi közművelődés szolgálata tükrözi a lényeget, de a formája nem illeszkedik az előtte levőhöz. Illetve lehet hogy az előző címnek következetlen a formája? Most így néz ki: (MI)Családja; (MI) Tanulmányai; (MI) A forradalom előtt; Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc; (MI) Az erdélyi közművelődés szolgálatában; (MI) Főkormányzói és miniszteri tevékenysége. Így sorban elnézve, kettő nem stimmel: "A forradalom előtt" és a "Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc" korszakot jelöl, miközben a többi cím MI tevékenységéről vagy állapotáról szól; lehetne esetleg helyettük "Hivatalnoki pályafutása" illetve "Szerepe az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban"? Ha viszont ez a kettő jó, akkor Az erdélyi közművelődés korszakában helyett is korszakmegjelölés kellene.
P: Előre tetszik rohanni, a címsorok cincaszakasz lejjebb van :-) Tényleg, pont az esztergálást és a fényképezést felejtettem ki! Amint megnézed és jóváhagyod a munkásságos részt (65.pont), azonmód beteszem, Isten bizony.
H: Te hoztad szóba itten a címeket, lent még nem jártam :-)
H: jóváhagyásra vár :-)
65. Életrajz vs. munkásság (megoldva)

P: Röviden idevetem most, mit gondolok, hogy holnapig érlelhesd magadban. Puszta életút és a mögötte álló munkásság szétválasztása sosem könnyű. Különösen nem az, ha valaki államférfi, művelődés- és gazdaságszervező, valamint történész is volt. És különösen az államférfiúi mivolt miatt nehéz, mert abban a dimenzióban a legnehezebb a kettő különválasztása. Az én kicsiny akadémikus-életrajzaimban ha politikus is volt az illető, az életrajzi részben csak a tól-ig, esetleg feladatának, megbízásának rövid megnevezése szerepel,és politikai eredményeit a munkásság részben fejtem ki. Ez esetben ezt nem ajánlom. Azaz a javaslatom: politikai munkásságának mozgatórugói, eredményei, ahogy most vannak (illetve lesznek éjfélig) az életút adott állomásába dolgozva soroltatnak fel. Közéleti (közjó, közművelődési munkássága, EME, KNSZ stb.), gyakorlatilag ahogy most van, csak kicsit más szerkezetbenmás bevezetéssel és más cím alatt külön alfejezetet képeznek. Tudományos (történetírói, irodalmi életrajzírói) tevékenysége pedig egy most nem létező külön alfejezetben, külön kerül górcső alá. Ez a váz, nyilván arról még fogunk beszélgetni, hogy pontosan hogy illenék feltölteni a vázt, de ezt holnapig rágjad magadban.

H: Jól van, nem fuzsituskodom el a választ :-) Ugyan lenne némi ellenvetésem, de holnapra hátha elmúlik.
P: Nosza. Elő vele. Elbírunk véle.
H: Az nem tetszik, hogy a történetírást és életrajzírást mesterségesen ki akarod emelni az életművéből. Szerintem ez csak akkor lenne jó szerkezet, ha valamilyen szempontból például időben vagy indíttatásában teljesen elkülönülne a munkásságának a többi részétől. Mikó nem l'art pour l'art intellektuális érdeklődésből foglalkozott a történelemmel, hanem ugyanazért, mint a gazdasági egylettel meg a múzeummal (lásd az idézetet az EGE fejezet mellett). Másképp szólva, én Mikó életművét egységesnek látom, mert az ő szemszögéből nézve a történetírás is a "közélet, közjó stb." része. Mondhatnád erre, hogy a zöld levelibéka cikkét se a levelibéka szemszögéből írjuk meg és ebben igazad lenne, nem tudnék ellene érvelni. Mégis, határozottan az az érzésem, hogy ez a mesterséges szétválasztás nem tenne jót a cikknek, mert nem tükrözné az életmű egységét.
P: Ez szerintem mindenki munkásságáról elmondható, ti. hogy egységes egy és következetes, kivéve a tömeggyilkos ápolónőkét persze. De hajok elfogadni, amit mondasz, két határozatlan ellenvetésem van azért: 1. az életmű már így is ketté van választva, hisz államférfiúi munkásságát az életrajzában részletezzük (ezt az ellenvetést rögtön dobjuk is kukába); 2. a munkássága fejezet tagolását annyiban akkor is aránytalannak vagy kiegyensúlyozatlannak érzem, hogy a nevéhez kötődő egyesületek fejezeteivel azonos rangú (címsorú) fejezet a történészi munkásságáról szóló, holott e két tevékenységi kör objektíven más dimenziókban jelenik meg (a tudományos és a közéleti ti.), ha a mögöttük áló szubjektív késztetés azonos is. A 1. Munkássága fejezeten belüli 1.1. Közművelődési/közéleti/bármi munkássága és 1.2. Történészi munkássága felosztás nagyon ellenedre volna?
H: Áá, most fogtam fel csak, mi a különbség a kettőnk elgondolása között! Te a fejezetekkel kategorizálsz (vö. dimenziók), én pedig (szubjektív) fontosság jelzésére használtam volna. Ha az 1.1. a közművelődés, akkor az EME max. 1.1.1. lehet, azaz eggyel lejjebb, mint az 1.2. holott szerintem az EME létrehozása sokkal fontosabb, mint a történetírói ténykedése és ezt akartam (rendeltetésellenesen) jelezni a fejezetekkel. Viszont erre nem a fejezet való, hanem az összefoglaló bevezető, ami máris 1000x szebb, mint kiinduláskori állapotjában.
P: Sakkó kegyed eme hozzászólása buzdítás, avagy további töprengéseket és tépelődéseket előrevetítő monológ? :-)
H: Buzdítás, ami suta módon töprenkedő monológ formázatra sikeredett :-)
P: Oké, valamit csináltam. Nézd meg, kérlek, addig nem nyúlok a szócikkhez, hogy visszavonható legyen. Itt egy kicsit drasztikusabban nyúltam a dolgokhoz, a munkássága fejezet kapott egy rövid bevezetőt, ami egy bevezető mondat mellett érdemeinek elismerését sorolja fel (ezeket persze lehetne külön fejezetbe, de egyelőre így alakultak a kezem alatt a dolgok), az eddigi nagy bevezetőt áttettem a közművelődési munkásságalá, tettem bele némi átkötő szöveget, megszüntetendő például a jégkáregyesület levegőben lógását. A történelmi társulatos és MTA-s részt eltagoltam, világossá téve, hogy nem csak Erdély, de az összmagyarság közművelődése is sokat köszönhet MI-nek. Rágd meg jól, mert biztosan finomhangolásra szorul, könnyen lehet, hogy csináltam hülyeséget is, vagy finomítható volna a differenciálás a munkássága és közművelődési munkássága bevezetői között, vagy valaminek volna még helye a közművelődési bevezetőben, mittomén. Én is át fogom még olvasni sokszor.
H: Feltétlenül kell külön bevezető a munkásságának? (Úgy értem, az valami lexikonszerkesztési vagy életrajzírási alapelv, hogy nem jöhet utána rögtön az alcím?) Mert ha feltétlenül kell, akkor egyformán kellene vonatkoznia a közművelődésre is, meg a történetírásra is, hiszen mind a kettő alatta van. A díjakat pedig nem lehetne a pályafutása végére rakni? Külön fejezetben túl hangsúlyos, a munkásságánál meg komolytalannak néz ki, főleg a Lipót-rend nagykeresztje.
P: Nem, nincs ilyen alapelv, jöhet rögtön utána az alárendelt címsor. Értem, amit mondsz, hogy ti. pusztán a díjak, díszpolgárságok miatt van tkp. ott ez a bevezető, és ez igaz is. E ponton zavarban vagyok, de azt hiszem, igazad van, a pályafutás végén lesz a helyük. Nézd meg, mit műveltem.
H: Éppen ilyent képzeltem.
66. Munkásság – alfejezetek sorrendje (megoldva)

H: A munkássága részben az egyes fejezetek nem időrendi sorrendben vannak (úgy nehéz is lenne, mert részben párhuzamosan folytak az egyes tevékenységek), hanem az általam vélt fontosság szerint. Jó lesz így?

H: Ezt mért sárgítottad be nekem?
P: Merazolyanszép. Nekem már mindent meg kell magyaráznom? :-)

P: No, ide is eljutottunk. Természetes, hogy lehetnek kronológiai átfedések, de azért a kronológia szempontjából minden további nélkül felállíthatónak érzem az oktatásügy → színház → EGE → EME sort. Elképzelhető még valamiféle funkcionális sor, de azon marha sokat lehetne vitatkozni. Igazából nem lehet különösebb fennakadás a mostani sorrenden sem (engemet az olyanok zavarnak, hogy a majdnem utolsó oktatásügyi fejezetben rögtön azt olvasom, korán elkötelezte magát, és az 1830-as években vagyok), de amíg nem mondtad el, hogy ez a te szubjektív fontossági sorrended, elképzelni nem tudtam, mi a rendezőelv (én már csak ilyen kötözöttagyú vagyok) :-). A magam részéről ettől függetlenül a kronológiát pártolnám itt is, a fontosságot – amennyire objektíven megragadható – az egyes szakaszok terjedelme hivatott jelezni. Mondd el, mit gondolsz,léci!

P: Még valami, az én szubjektumom sokszor azt diktálja, hogy az általam fontosnak ítélt dolgok zárják le, kvázi koronázzák meg a dolgokat, és ahogy a rántott húst is a végére hagyom, önmagamon erőszakot téve falva a krumplipürét, úgy azzal sincs bajom, ha a legfontosabbal, az EME-vel zárjuk le ezt a szép alfejezetet.
H: Kötözöttagyú? Az milyen? :-) Megint csak igazad van, ez nem regény. Sőt regényben is jobb szeretem, ha az elején kezdődik (vö. Pendragon-legenda első mondata).
P: Ezt Apám mondta mindig, kábé mindenkire, aki nem értette rögtön, hogy mit akar :-) Átrendeztem, jóváhagyásra vár.
H: Ez tetszik, használatba veszem (ha már egyszer beírtad ide, nem lehet kopirájtos :-)) Az átrendezést megbeszéltük, mit kell rajta jóváhagyni?
67. Művei (megoldva)

H: Miért tetted be a műveit a történetírói tevékenység alá? A művei között ott vannak a vasúti előterjesztések is, meg az Irányeszmék is, meg a beszédei is, egyik sem történetírás.

P: Mer nem figyeltem oda, azér. :-)
68. Erdélyi Múzeum-Egyesület (megoldva)

P: A szócikkben jelenleg sok minden van a szervező- és előkészítő munkáról, az alakulásról, de az egyesület alapvető céljairól és későbbi tevékenységének vázlatos áttekintéséről (miért is fontos az EME?) semmi. Ehhez vannak áttekintő adatok az Erdély rövid története 512. oldalán.

H: Túl sokat nem akartam ide írni, inkább az EME szócikkét gondoltam volna bővíteni (most elég vázlatos).
P: Érzéseim szerint aránytalan a szakasz abban az értelemben (incl. Aranka és társai, ezért is piros az ott fenn), hogy több bekezdés szól a megelőző törekvésekről, az EME előkészítő munkáiról, de semmi az EME jelentőségéről. Ez utóbbit elengedhetetlenebbnek érzem, mint a szervezés részletekbe menő taglalását. Tagadhatatlanul arányosítani kell a fejezetet, de ez már a szerkezet cincafejezet tárgya.
H: A szervezésről azért írtam sokat, mert azzal sokat kellett küszködnie azaz az elindítást nagyobb személyes érdemének létom, mint a továbbiakat. De te vagy a főcincár :-)
Hagyom érni benned, addig is agresszívan terelnélek: Gondolj mindig bele abba az olvasóba, aki nincs tisztában úgy a történelmi tényekkel, mint te, akinek ráadásul szívéhez közelálló téma (finoman már többször megidéztem e helyütt az ilyen olvasót, rája figyelünk). Olvasó végigolvassa, miféle törekvések voltak a 18. századtól, mennyit lavírozott és dolgozott MI az egyesület megszervezéséért, majd vége, és olvasó kérdezi: hájó dejsasztán mijez az eme, vége is vót a szervezeéssel e, háhogy, oszt ha ezegy múzijum, hájsakkó mitet raktak bele? Nem túlmagyarázásról beszélek, de két, maximum három mondat elegendő lenne arra ott, abban a szakaszban, hogy az EME milyen szerepet töltött be Erdély politikai-közművelődési életében, s lett később tisztán todományos izévé. És vannak részek, amelyeket a korábbi részekből szerintem nyugvást áttehetünk az EME-szócikkbe, de erről majd tényleg később.
H: Igazad van, így tényleg hiányos.
P: Vess ide egy pillantást. Két dolgot csináltam: az MI-hez közvetlenül nem kapcsolódó előtörténetet kicsit összevontam és lerövidítettem, viszont hogy ne vesszen el, szívesen bedolgozom az EME-szócikkbe. Másrészt a végére betettem két mondatot az EME jelentőségéről, ezt piszkáld meg szerintem.
H: Amikor megláttam az allapodat, azt hittem, hogy az EME cikket akarod radikálisan átírni :-) A rövidítés tetszik, a végén a két mondat viszont nem annyira. A "múzeumszervezés hajléka" költőien homályos megfogalmazás; a gyűjtemény maga a múzeum volt. A gyűjteményeket utóbb átadták (használatra illetve a könyvtárat végleg) az egyetemnek (így került be a román állami vagyonba...)
P: :-) Ja nem, csak nem akartam közvetlenül a szócikkben díbolni. Az utolsó előtti mondat valóban befejezetlen volt, a hajlékos pedig valóban homályos, de nem tudom jobban megfogalmazni, hogy az első igazi erdélyi magyar múzeum volt, amelyből több más gyűjtemény nőtt ki. Lehet, hogy múzeumszervezés hajléka helyett muzeológia hajléka jobb lenne? Mit javasolsz?
H: Ez sem tetszik, de perpill nem jut eszembe jobb :-( A hajléka nagyon zavar, és a bölcsője még jobban zavarna. Gondolkodási időt kérek, hátha megálmodom, mit kellene helyette.
P: Oké, addig is így, ahogy volt, áttettem a szócikkbe, meg közben azért egy picit a végén is faragtam, hátha közeledünk.
H: {{sóhajt}} Továbbra sem tudok jobbat, maradjon akkor így.
P: Szerző igazán tudhatná már, hogy ilyen feladásos félmegoldásokkal nem elégszünk meg. {{surrogó homlokráncolás}} Ha jól értem, „az erdélyi tudományosság hajléka és a múzeumügy anyaintézménye” megoldás sem nyerte el kegyed tetszését?
H: Hajaj {{még nagyobb sóhaj}} Nem tetszik, fellengzősnek tűnik, de belátom, hogy pofátlanság ilyent mondani, ha nem tudok jobbat helyette.
P: Nem, nem pofátlanság, minden pingpongmérkőzés után jogunkban áll mérgesnek lenni a kedvencünkre, ha kikapott, még akkor is, ha nem jobb a fonákunk az övénél. Az erdélyi tudományos élet és múzeumügy megkerülhetetlen intézménye? Az erdélyi tudományos élet és múzeumügy szervezésének otthont adó intézmény? Ilyenek.
H: A hajlékon túlmenően, az is a bajom mindegyik megfogalmazással, hogy nem derül ki belőle, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület AZ intézmény. Nincs másik hasonló. Nem a legakármilyenebb, hanem az egyetlen.
P: Na végre, néma gyereknek... Első számú próbálkozás, Szerző kedvét keresendő.
H: Ha esetleg a „megkerülhetetlen, első számú” helyett lehetne „egyedülálló”, akkor rögvest ződíteném.
P: Hú, nem elfogult kigyed? Nekem az egyedülálló mint kifejezés sem tetszik, ilyet intézményre nem mondunk, csak elvont fogalmakra, teljesítményre, tehetségre, ilyenekre, ráadásul szerintem ez nem is volna igaz, hát azért az erdélyi magyar tudományosságot és múzeumügyet messze nemcsak az EME képviseli, és ez már az 1870-es években sem lett volna igaz...
H: De igen :-) Újabb javaslat: „megkerülhetetlen, első számú” helyett „alapvető”?
P: Hm, úgy fest, ezen a mondaton még elpolemizálunk egy-két hétig. :-) Alapvető intézménye... alapvető intézménye... alapvető intézménye... Ezt az alapvetést akartam a megkerülhetetlen anyaintézménnyel kifejezni, amiből a koalák köszönik, nem kérnek.
H: Mert koalák földhözragadt felfogásában a megkerülhetetlen = nem lehet megkerülni. Megkerülhetetlen pl. a bevándorlási tisztviselő vagy hogyishívják azt a valakit, aki kikérdez az Egyesült Királyságba való belépéskor. Esetleg egy semlegesebb, szürkébb „fontos intézményévé”?
P: Legfontosabb? Központi? (A megkerülhetetlen értelmezésében nem értünk egyet, ez szokásos patetizált jelzője a nagyon-nagyon-fontosságnak, nekem a bevándorlási tisztviselő kikerülhetetlen, okvetlen vagy ilyesmi.)
H: Mind a kettő tetszik.
P: Lett akkor központi. Csaknem lezárható ez a tárgyalási fejezet?
H: {{fellélegzik}}
P: {{kőgördül}}
69. Oktatásügy (megoldva)

P: Nem akarjuk ide bedolgozni az 1872-es egyetemi mondatot? Adalék:

H: Ezen én is gondolkodtam, és lehet, hogy nem is csak egy mondat kellene. A befolyáson kívül talán az is ideillene, hogy az EME gyűjteménye elég fontos szempontot jelentett az egyetemi város kiválasztásakor.
P: Áttettem azt az egy árva mondatot, hozzáteszed a fenti kiegészítést? Egyszersmind a forrás is kell, és ellenőrizni kellene, hogy a mondat kikerülésével nem változik-e valami a fejezetbevezető forráshivatkozásaiban. (Ha munka kell szombat estére, csak szólj :-)
H: Kész van, de a megfogalmazás elég nyikorgósra sikeredett, meg kellene olajoznod.
P: Kicsit belenyúltam. De még úgyis lesznek átolvasások. :-)

Apparátusok

70. Szócikk címe (megoldva)

P: No, itt a fejfájás az lesz, hogy ugye a másik Mikó Imre is elsősorban politikusi tevékenysége miatt ismert. Két verzió van a fejemben egyelőre.

  • [[Mikó Imre (főkormányzó)|Mikó Imre]] (1805–1876) erdélyi államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész, az MTA tagja
  • [[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]] (1911–1977) romániai magyar politikus, jogász, író
  • [[Mikó Imre (politikus, 1805–1876)|Mikó Imre]] (1805–1876) erdélyi államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész, az MTA tagja
  • [[Mikó Imre (politikus, 1911–1977)|Mikó Imre]] (1911–1977) romániai magyar politikus, jogász, író

H: A főkormányzó nem jó, az csak "mellesleg" volt. Ha az nem jöhet szóba, hogy az első politikus és a második jogász legyen, akkor a fenti kettő közül az évszámosat választanám. – Hkoala 2010. február 22., 20:44 (CET)

P: Igen, nekem is ez a bajom a főkormányzósággal. A másik MI kapcsán a jogászság másodlagos (ha nem harmadlagos), ő is inkább politikai dolgairól ismert. Pfff, vagy ne legyünk ekkora csomókeresők?
H: A cikk vitalapján valaki felvetette, hogy legyen gróf, de az is csak másodlagos szerintem. A következetesség az évszámost diktálja. Szerinted van elsődleges MI, vagy legyen szimmetrikus az egyértelműsítő?
P: Szerintem egyértelműen ő az elsődleges, azaz a Mikó Imre lapnak továbbra is a mi MI-nkre kell átirányítania egy {{egyért-redir}}(?) sablonnal. A gróf egyértelműsítést nem támogatnám, címeket és beosztásokat és rangokat nem javallott egyértelműsítésként használni.
Vagy legyen mégis politikus és jogász? Segíííííííííts!
H: Első körben nyugodtan lehetne politkus és jogász, aztán majd ha lesz a jogász Mikóról is cikk, akkor esetleg még meg lehet gondolni.
P: Kész, összvissz két link szólt a jogász MI-ről, tehát ez tényleg egyért-redir.
Karmela felvetése
Szép duettetekhez nem kívánnék idegen hangokkat hozzákeverni, ezért nem a 70. ponthoz írom:
A Mikó Imre (politikus) helyett a kort jobban sejtetőnek érezném a Mikó Imre (államférfi) címadást. Valamiért biztos nem jó, ha nem ezt választottátok, de miért nem?
Karmelaüzenőlap 2010. február 28., 12:29 (CET)

Kétségkívül igazad van, és az ehhez hasonló, „foglalkozáshoz” köthető nevezéktani kérdések gyakran meg is fordultak a fejemben. Az a nagy jellemhibám van azonban, hogy ha bármi efféle döntést hozok szerkesztés közben, azt mindig igyekszem Wikikeretben szemlélni. És bár a reformkorig ívelő évszázadok közéleti figuráit valóban szabatosabb volna főúrnak, iletve az újabb korokban államférfinak nevezni, ezt a döntést nem elég pusztán MI esetére érvényesíteni, hanem végig illene söpörni az egész szócikknévteren, és ehhez nem érzek magamban elegendő energiát, pláne semmi kedvem az átnevezési hullám keltette zajt kezelni. (Merthogy ma a régi arcok is (politikus) egyértelműsítőt kapnak Wiki-szerte.) Más szakmák esetében az ehhez hasonló differenciálás megoldottnak látszik, például mezőgazdászok vs. agrármérnökök. Pasztilla 2010. február 28., 13:16 (CET)

71. Címsorok (megoldva)

H: A címeket illetően: az erdélyi közművelődés szolgálata tükrözi a lényeget, de a formája nem illeszkedik az előtte levőhöz. Illetve lehet hogy az előző címnek következetlen a formája? Most így néz ki: (MI)Családja; (MI) Tanulmányai; (MI) A forradalom előtt; Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc; (MI) Az erdélyi közművelődés szolgálatában; (MI) Főkormányzói és miniszteri tevékenysége. Így sorban elnézve, kettő nem stimmel: "A forradalom előtt" és a "Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc" korszakot jelöl, miközben a többi cím MI tevékenységéről vagy állapotáról szól; lehetne esetleg helyettük "Hivatalnoki pályafutása" illetve "Szerepe az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban"? Ha viszont ez a kettő jó, akkor Az erdélyi közművelődés korszakában helyett is korszakmegjelölés kellene.

P: Egyetértek, azzal a kitétellel, hogy 1.3-nak a Főkormányszéki karrierje/pályafutása (nem pusztán hivatali), 1.4-ben meg elég a szabadságharc, talán, vagy mégsem, nem?
H: Nekem elég lenne, de mintha lett volna anno egy tömeges átnevezés (cikkek, sablonok, kategóriák meg miegymás), ahol pont az volt a lényeg, hogy "forradalom és szabadságharc". Viszont ha elfogadod a belekeveredés-teóriát, akkor talán még jobb lenne az "1848-as szerepvállalása" cím.
P: Egyetértek, ennek megfelelően javítottam is.

P: Még valami, elfeledkeztem róla. Az Élete fejezetcím. Korábban Linkoman irtotta ezeket bőszen, és igaza volt, az élete ugyanis az egész. Innentől két út van (legalábbis ami a wikis rajzolatot illeti): 1. Életpályája; 2. Életútja. Én a másodikat szeretem, nemcsak azért, mert viszonylag szép, irodalmiaskodó kifejezéssel írja le azt, hogy itt az életrajzról és állomásairól van szó, hanem azért is, mert az életpálya elsődleges szótári jelentése a szakmai karrier, pályafutás (azaz kevesebb az életútnál), azaz szükségtelenül szűk a szó által lefedett jelentéstartalom, különösen igaz ez mainapság, amikor életpálya-tanácsadó és -tervező cégek ütötték fel a fejüket a magyar ugaron.

H: Az életútja szép szó, legyen ez.
P: Lett.
P: Még valami, javasolnám Hivatkozások helyett a Jegyzetek használatát, mert nemcsak forrásutalások, de magyarázó jegyzetek is vannak ottan.
H: Bizony.
72. Erdélyi Múzeum-Egyesület szakasz címe (megoldva)

P: Miért szerepel a fejezet címében és a bővebben sablonban is az Erdélyi Múzeum is? Egyetlen mondat van a folyóiratról, az is nemrég került be, én az Erdélyi Múzeumot kivenném.

H: Én azt nem a folyóiratnak, hanem a múzeumnak szántam. Talán lesz egyszer cikke.
P: Ahhh, de annak a neve Erdélyi Nemzeti Múzeum! Ez vezethetett félre, hogy a folyóiratról van szó. Ettől függetlenül sem esik említés a múzeumról magáról, talán be kellene venni, hogy az EME Mikó-kerti gyűjteményei az ugyanakkor alakult Erdélyi Nemzeti Múzeum intézményes keretében voltak, vagy valamiképpen világossá tenni az EME és az ENM közötti viszonyt és differenciálást. De ha ezt meg is tesszük a MI-szócikkben, akkor sem biztos, hogy kell a fejezet címébe, épp elég a bázisszervezet megjelölése.
H: Kiszedtem a címből is, meg a bővebben-ből is.
P: Fáradt legyintéssel vagy revelatív tettként? :-)
H: Ellenállhatatlan belső késztetést éreztem rá. Vigyor
73. Képek (megoldva)

H: Vannak új képek (lásd a vitalapom végét), egyet betettem a cikkbe. Mit szólsz? Jó lenne még az EME emblémája, meg a Farkas utcai kőszínház is, de egyik sincs :-(

P: Persze hogy jó. Pedig a kőszínházról nekem van, csak nincs feltöltve a netre, az általad is ismert albumba, majd ránézek a cédéimre egyszer csak. A 2005-ös albumban találtam egy rendkívül érdektelen képet a Mikó-kertről, egy viszonylag normálisabb képet a Mikó-kerti szobráról, és azt nem tudom, hogy ez az ő villája-e, mindenesetre a mostani Mikó-kertben áll. (És hogy micsoda szar képeket csináltam én öt éve?!)
P: Jé, és most látom, hogy a Mikó-kerti szobor talapzatán ott van az a latin jelmondat, Bennó érvelése ellenére PERAGIT TRANQUILLA POTESTAS QUOD VIOLENTA NEQUIT formában, csak vissza kellene azt a violentiát violentára javítani, ha annyi helyen így szerepel, nem?
H: Nem, a Mikó-villa az, amelyiknek a bejáratánál van egy kiugró rész oszlopokkal, abban van (volt?)a természettudományi múzeum. (Nem találtam róla képet, mindjárt megkérdezem Istvánkát, hátha neki van.) Az idézetet mindenhol ebben a formában láttam, de elhittem Bennónak, hogy amúgy a jó. Most viszont megnéztem Mikónál, és visszajavítottam.

P: Ez miért az enyém? Tegyek ígéretet, hogy mindent lefényképezek áprilisban, amikor megyünk?

H: Dehogyis, csak azért volt kék, hogy olvasd el :-)
74. Képaláírások és képméretek (megoldva)

P: Az infoboxban, még ha banális is, nem kell az ábrázolt személy neve? Emellett én a fekvő képeket biztosan nagyobbra méretezném.

H: Az infobox tetején a kép felett ott van a név :-) A képméretezéssel egy időben elég sokat elpiszmogtam, de azután azt mondták a műszaki okosok a kocsmafalon, hogy az nem jó, mert különböző böngészők különbözőképpen reagálnak rá, és az a legjobb, ha ráhagyjuk az automatizmusra. Viszont olyant is láttam a kiemelésen, hogy van aki hatféle böngészőre is kikísérletezi az elrendezést, hogy biztosan jó legyen, de nekem most csak egyféle böngészőm van, nem is merem úri társaságban kimondani, hogy milyen. Mindenesetre a képeket a végére kell hagyni, mert utána ha beszúrsz még két mondatot, borul az egész.
P: Akkor ezt hagyjuk a fenébe? Nem értek ehhez az egészhez egyébként, de azt mondod, hogy amit én most picinek látok képet, azt más láthatja nagynak is? Ha én nagyobbnak látnám, azt láthatja valaki picinek?
H: Én sem értek hozzá :-( Hívjunk szerelőt, azaz képszakértőt?
P: Hát, ha ismersz ilyet, megkérdezed? Engem különösen az Andráss-kormány tablóján zavar, hogy nyolc aszott szilvaszemet látok, amelyikből az egyik állítólag MI.
H: Írtam Tégéernek, úgy emlékszem, hogy ő magyarázta a tételt a műszaki vagy a képes kocsmafalon.
H: Itt a válasz, de nem lettem sokkal okosabb.
P: Tégéer tudvalevőleg ufó, és még nem jött rá, hogy a Föld nevű bolygón tartózkodik :-) Szerintem ráhagyólag megvonta a vállát, de én sem vennék rá mérget. Hadd nyomjam fel kétszáz pixelre, léciléci.
H: Szabad kezed van 250-ig :-)
P: Jujdejó, megmég a nagyenyedessel is lehetne, meg még kérdeném, hogy a házsongárdi kép tuti az eredeti Neugebraukrauerstein-féle neogótikus sírt ábrázolja (csak hogy nehogy ez is egy 16. századi Dávid Ferenc-kép legyen)?
H: Mindegyik képre van engedélyed 250-ig. Bemondásra úgysem hiszed el a tutit, úgyhogy megpróbálok keresni valamit :-)
P: Megturkáltam. A síremlék miatt sárgára színezem.
P: Az EME fél évszázados emlékkönyvében, a 322. oldalon van egy kép az eredeti MI-sírboltról, valóban neogótikus, mint egy ereklyetartó, úgy nézett ki, de a szócikk képén már más van, a Kagerbauer-sírbolt tehát elpusztult.
H: Azt hiszem, megvan a Kagerbauer-féle kripta, de a commons leírása szerint ott a felesége van eltemetve.
P: Ez lesz az, de 100 éves fényképen jobban nézett ki, így színes fényképről sejtem is, hol van. Ez alighanem akkor fals infó lesz minálunk.
H: Iszonyat milyen szenilis kezdek lenni: most jutott csak eszembe, hogy van itten egy könyv a házsongárdi temetőről (Házsongárd. Írta Lászlóffy Aladár, fényképezte Kántor László. Helikon, 1989. ISBN 963 207 9752). A szöveg szerint „Felesége, Rhédey Mária gyermekágyban halt meg [...] Mikó fekete svédgránát obeliszkje mellett magasodik vöröstéglából épült mauzóleuma a Házsongárdban.” (93. oldal). A 44-es kép A Mikó-kripta homlokzata címmel részlet a neogótikus kriptáról, a 45-ös kép aláírása pedig Hídvégi gróf Mikó Imre (1805-1876) történetíró, művelődéspolitikus, miniszter, az Erdélyi Múzeum Egylet alapítója és felesége, gróf Rhédey Mária síremléke, ezen az obeliszk van.
H: Még egy könyv, amiről megfeledkeztem :-( Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten. Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Kolozsvár: Stúdium. 1997. ISBN 973 9258 21 2. Idézet az 50. oldalról: „...a dombtetőn fekvő neogótikus kriptát a kolozsvári városháza és a Szentpéteri templom építője, Kagerbauer Antal tervezte 1863-ban Mikó Imre rendelésére. [kripa leírását kihagyom] A sírbolt alsó üregében - a tulajdonképpeni sírboltban, melybe a felsőből lépcső vezet le, ott nyugodjék örök álmukat a mos ravatalon fekvő nagy hazafi neje, szül. kis-rhédei Rhédey Mária, továbbá ennek atyja és anyja, gr. Rhédey Ádám és gr. Rhédey Ádámné; leánya gr. Mikó Mária gr. Teleki Károlyné, fia: Mikó Ádám és két unokája említett lánytól - írja a Kelet 1876. szeptember 19-i száma Mikó gróf halálakor. [...] Maga Mikó gróf a kriptától jobbra, a temető legnagyobb svédgránát obeliszkje előtt pihen.”
75. Idézetdobozok elhelyezése és láblécei (megoldva)

P: Egyfelől az idézetdobozokat tipográfiai megfontolásból nem a címsorokhoz, hanem a szöveghez zárnám, például ahogy a nemzeti színházos és az oktatásügyes fejezetnél van. Másfelől a láblécekben megjelenő szöveget is egységesíteném, van aholcsak annyi van, hogy „Mikó Imre”, valahol meg teljes címleírások. Szerintem az áttekinthetőség okán elegendő a jobbra zárt „Mikó Imre, évszám” megoldás, a jegyzetben pedig úgyis ott van a forrás, azt kilehet egészíteni a szükséges infókkal, pl. „Mikó Imre szózata 1856-ban az Erdélyi Múzeum és az Erdélyi Múzeum-Egyesület érdekében, idézi Egyed 2007: 171. oldal.”

H: Szöveghez igazítás: erre gondoltál? Másfelől: egyetértek a kifogásoddal, viszont hogy kell jobbra igazítani?
P: Igen, arra :-), a végén elkényelmesedem. A jobbra igazításról a leghalványabb sejtelmem sincs... jól van így. Viszont a nemzeti színházas és az EGE-s idézetnek nincs évszáma?
H: Az EGE-hez beírtam. A színházas idézetnél a szövegből ki lehet következtetni ugyan, hogy kb. 1853-1854, de konkrétan nincs leírva. (Több ilyen jellegű felhívást is írt, illetve többször nyilatkozott ezügyben.)
P: Így? Perjelel szokás jelezni a vagylagosságot, ha biztos, hogy e két év közül valamelyik, akkor a körül nem kell.
H: Mitől lenne biztos, ha egyszer azt írtam, hogy következtetés? Ha így szokás, akkor persze, hogy jó lesz.

P: Az Emlékezete fejezet szövegdobozának van forrása?

H: Benne van a 2005-ös Egyed-cikkben, meg A Magyar Közlekedési Közművelődési Alapítvány és az EME honlapján is. Melyiket választod?
P: A nyomtatott forrással, Egyeddel szimpatizálok.
H: Betettem.
P: Az újonnan betett Kemény Gábor-os szövegdobozt ne hajítsuk ki? Nem is valami szép a felette lévő festmény alatt, meg csak érdekességképpen tettem bele, hogy legalább a laptöriben megmaradjon. Hasonló kérdés a Tompa Mihály-versrészlettel kapcsolatban,. mondjuk az nem baj, ha bennmarad, színesíti az idézetek spektrumát, de marha randa, hogy nagy marha üres térség van a verssorok mögött.
H: Mind a két doboz zsúfolttá teszi a cikket. Ennek ellenére, a Tompa-idézetet nem venném ki, mert ott szerepel először a Széchenyihez hasonlítás. Kemény Gábor szövege esetleg menjen át a Horvát Boldizsár helyére?
P: Szerintem csak vegyük ki a Kemény-idézetet, mert inkább szól az emberről, Horváté pedig MI mint intézmény emlékezetéről, szerintem jó helyen van, Kemény nem volna olyan jó helyen az emlékezetében. Ami a Tompa-verset illeti, azt olvastam, hogy ő csak belefoglalta a versébe, ami már közszájon forgott (ezt a széchenyiséget), de nem ő találta ki.
H: Megcseréltem a Kemény-dobozt és a képet, szerintem így jó lesz. Ha nem bánod, akkor a Tompa-dobozt vegyük ki.
P: Így tényleg jó! Tetszik. Persze, vegyük.
76. Jegyzetek (megoldva)

P: No, elkezdtem, a korábban megbeszéltek fényében, azaz Kulcs + Évszám: Oldalszám formátumúra javítani a hivatkozásokat. Holnapig arról próbállak meggyőzni, hogy ne írjuk ki az oldal szót a forráshivatkozásokban. A könyvkiadásban nem nagyon jelölik (Hkoala 2010:325. vagy Hkoala 2010. 325. vagy akármi), vagy ha valamivel, hát p.-vel, pp.-vel, ritkán o.-val. A hivatkozási kulcsok funkcionális tömörségét feszíti szét, viszont azzal egyetértek, hogy itt a wikin nem árt, ha jelöljük, de ne a nagyjából ismeretlen p/pp családdal, hanem szerintem az o.-val. Hm?

H: Kezdheted a meggyőzést :-) Készséggel elhiszem, hogy szokás, sőt, azt is bevallom, hogy édesapám is így szokta, de miért jó? A p. meg pp. szerintem csak bennfenteskedés.
P: A p./pp.-t én sem javaslom a közeg miatt, az o.-t javaslom az oldal helyett, az indoklás: A hivatkozási kulcsok funkcionális tömörségét feszíti szét a kódok között egy szó.
H: Lefordítva köznapi nyelvre a funkcionális tömörséget, azért jó, mert rövidebb? A rövidebb egyúttal szebb is? Vagy csak a papírspórolás miatt alakult ki így? (Nem akarlak bosszantani, végül is nem szívügyem, hogy ki legyen írva, de érteni nem értem.)
P: Hát bizony, a papíralapú hagyományok mindegyikében, de a jegyzetelési, forráshivatkozási gyakorlatban különösen ott van a helymegtakkarításra való hajlam. De ettől függetlenül is a funkcionális tömörség a kulcsok sajátja, ahogy az is, hogy meghatározott „algoritmusokból”, kódokból épülnek fel (Szerző + Évszám + Oldalszám), az oldal szó kiírása számomra ezt az egész rendszert borítja fel, kicsit olyan, mintha azt mondanám, hogy gyere, kisleányom, rajzoljuk fel erre a kottapapírra, hogy ülnek a fecskék a villanydróton, majd a végére még odakanyarítok egy nagy pulykakakast is. (Pontosan milyen ellenérzéseid vannak egyébként az oldal → o. cserével kapcsolatban?)
H: Mondom, hogy nem szívügyem, egyszerűen csak olvashatóbbnak tűnik kiírva. Ha akarod, sajátkezűleg kicserélem, de akkor ne nyúlj hozzá pár percig, hogy tudjam az egész cikket megnyitni szerkesztésre.
P: Jobban érezném magam, ha olyan szempontot tudnék komunikálni, amivel meg tudnálak győzni, de ha a pulykakakas nem segített, nem tudom, mit vehetnék még elő... Rád bízom, most egy darabig felállok a géptől, úgyhogy tutira nem nyúlok semmihez.
H: Kész, lehet garázdálkodni újra. A pulykakas nagyon szemléletes példa volt, ezt jobban megértettem, mint a funkcionális tömörséget :-)
P: Akkor jó :-) Tehát most van egy „Kód Évszám: Oldalszám. o.” képletünk. Következő kérdés: Egyed 2003, Egyed 2005, Murádin 2006 és Vita 1983 esetében vannak oldalszámaink? Újvári 2005-nél nem lényeges, hisz az egész cikk a bicentenáriumról szól. (Az egyéb oldalszámhiányokat majd pótolom szerdán, lásd új doboz idelenn, amelyiknél nincs oldalszám kéznél, áttolod a lenti dobozba?.)
H: Ezeket csak a neten olvastam. Az Egyed 2005-nél lehet tudni, hogy az 1570. oldalon kezdődik, és a következő cikk a folyóiratból az 1578-adikon.
P: Rendben, ezeket majd igyekszem megnézni. A következő: ez az én ólomszagú berzenkedésem megint, de szerzőhöz, nyomtatott fórumhoz nem köthető netes fórumokat én nem emelnék a „rendes” források szintjére. Azaz az EME forráshivatkozást én egyszerű hiperlinkként úgy oldanám meg, ahogy az Országgyűlési Könyvtár meg a többi likjénél csináltam. Szerző jön.
H: Én nem vagyok ennyire finnyás (igényes), ha egy szervezet hivatalos honlapjáról van szó, de nyugodtan alakítsd át berzenkedésmentesre :-)
P: Ezzel ezt a tárgyalási fejezetet le is zártuk. :-)
77. Kikönyvtárazandó oldalszámok (megoldása az utókorra vár)

P: Egyed 2003, Egyed 2005, Erdélyi, RMIL, Murádin, Székely, Szinnyei, Vita, Zoványi.

P: Részlegesen megoldva, Egyed 2003, Erdélyi Gyopár 1995, Fülöp 2009, Mikó 1860, Murádin 2006, Újvári 2005 címleírásának kiegészítése az utókorra vár.

P: Amiképpen MI főbb művei közül a Debreczeni, erdélyi múzeumos és MTA évkönyves címleírások is kiegészítésre várnak.

78. MI főbb művei (megoldva)

P: Ráirányítva a figyelmet az új témakörre, egy kis elévezetés következik. A címleírások tekintetében természetesen szintén sok gyakorlat létezik, ejtsünk most szót a kiemelésről.

  1. A címek idézőjeles kiemelési gyakorlatára nem vesztegetnék sok szót, legyen elég annyi, hogy azt a könyvet, amelyben a forrásoknál ilyet találok, azonmód becsukom, ledarálom és a vécénken keresztül belehintem a Dunába.
  2. A kurziválás a legelterjedtebb, de ennek is három válfaja dívik.
    1. Az első – nevezzük most basic megoldásnak – szerint azt a címet kurziváljuk, amely a forrásunk legelemibb szintjét írja le, azaz ha könyv a forrás, a könyv címe kurzív; ha egy a könyvben vagy folyóiratban lévő tanulmány, akkor a tanulmány címe kurzív. Ezt nem kedvelem, mert így ugyanabban a forráslistában lehet ugyanaz a könyvcím kurzív is, meg antikva is, az meg hogy néz már ki.
    2. A második – a szofisztikált megoldás – szerint csak a főcím, azaz az egyedi dokumentum kurziválandó, azaz könyv és könyvből/folyóiratból forrásként használt tanulmány esetében egyaránt csak a könyv/folyóirat címe kurzív, a tanulmány címe antikva. Én eztet szeretem és használtam mindig, mert rém funkcionális, de pulykakakasos példázat majd csak ezután jön.
    3. Van aztán olyan ember, aki minden címet kurzivál, amit csak lát. Nevezzük ezt ösztönös megoldásnak, bár különösebben nem hibáztatható, hisz olyan féloldalúságok nem adódhatnak belőle, mint a 2.1-es pontból.
  3. Van aztán a könyvtári szabványhoz közel álló minimalista megoldás, amely szerint semmit nem kurziválunk a címleírásban, ha jól vettem észre, itt a Wikipédián ennek a megoldásnak Mathae az atyamestere, és számomra szimpatikus megoldás is, mert az előzőek szerint alkalmazott kurziválás összekeverheti a T. Felhasználót. Egyetlen hátránya, de nem elhanyagolható hátránya, hogy a csodasablonok helyett kézzel kell betennünk a címleírásokat, mert a sablonok feszt kurziválnak.

Melyik megoldást tetszik szeretni akarni?

H: Ezen sohasem gondolkoztam, pedig túl vagyok az emberélet útjának a kétharmadán is. Visszagondolva, a 2.1. és a 2.3. között tévelyegve, az „igaz útat nem lelém” :-) Várom tehát a funkionális pulykát. A csodasablonokat pedig ne tessék szidni, mert szorgos sablonistáink már többször felkérdezték volt, hogyan alakítsák át közmegelégedésre a sablongarnitúrát, de választ nem kaptak, csak vitát.
P: Dehogy szidok én bármit is, az én sablonjaimra is igaz ugyanaz, tudniillik hogy eleve beléjük van építve a kurziválás. Jól értem, hogy érveket akarsz a 2.2. mellé?
H: Jól.
P: Először földhözragadtan (és elveszerűen, azaz az itt leírt következmények nem feltétlenül vonatkoznak az MI-szócikkre, mert például nincsen olyan példa a forráshivatkozásaink között, ami borítaná a rendszert): A 2.1-est a már leírtak miatt nem ajánlom, mert alkalmazásával előállhat olyan faramuci helyzet, hogy ugyanazt a címet egyik helyen kurziváljuk, a másikon nem. A 2.3-assal szemben tipográfiai ellenérzéseim vannak, mert például tanulmánykötetek esetében a tanulmány és a kötet egyaránt kurzivált szedése egybefolyik, ha be is szúr a szerző/szerkesztő egy In/in szótagocskát közéjük, az sem sokat számít. Úgyhogy a 2.2.-est ajánlom, egyrészt mert az maradt, másrészt mert aszondom :-) (jól bevált, de tényleg).
H: Nem bánom, no.
P: Mindenesetre van idő, mert ezt és a 79. pontot meghagyom könyvtárazás utánra, hogy a leírásokat pontosíthassam, ahol szükséges.
P: Ami címleírást tudtam, a könyvtárban pótoltam. Az Előterjesztés… és az azt követő két tétel pontosan micsoda? Olyan címeik vannak, mintha valamiféle beadványok lennének. Kell ezeket a nyomtatott művek között szerepeltetni?
H: Csak felsorolásban szerepel Egyed Ákos könyvének a végén, de egyébként semmit nem ír róluk. Arra gondolok, hogy ezek a miniszteri tevékenységéhez tartozó iratok lehetnek, azaz némiképpen kilógnak a sorból. Tegyük kommentbe?
P: Mindenesetre sem az OSZK katalógusa, sem Petrik nem ismeri ezeket, tehát biztosan nem publikált művek, hanem ahogy mondád, maximum belső terjesztésű miniszteriális feliratok. Hát nem tudom, őszintén szólva én ki is venném. A miniszteri tevékenységéhez kapcsolódó iratok már szerepelnek a miniszterségénél lévő jegyzetben.
H: Kidobtam.
P: A 77. pontba feljegyeztem a kiegészítésre váró címeket.
79. Forrásjegyzék (megoldva)

H: Kérlek, nézd meg a legutóbb beszúrt forrás (Glatz 2003) sablonját, nem lehet, hogy egy felesleges sorkezdő izé van benne?

P:Utána ki is javítottam, a formai dolgok lesznek a legutolsók.

P: Már most kérdezem, muszáj ezt a cite journalt használni? Valami elképesztően rusnya a végeredménye, de komolyan, már nyúltam a darálóhoz, ahogy megláttam. Legkevesebb négy marhaság van beleépítve (szerző után pont, cím idézőjelben [daráló, vécé, Duna!], évszám fettelve, füzetszám zárójelben), már csak az érdekelne, ha az évfolyam és az oldalak számát is beletennénk, azokkal vajon mit csinálna. Ne haragudj, bocsásd meg szent dühömet, nagyon fel tudják kavarni a lelkivilágomat ezek a cite sablonok. A Fülöp 2009 meg egészen parádésan néz ki!

H: Nem muszáj. Én azért használom, mert ha egyszer végre eljutnánk az egységesítéshez, akkor nem kell majd cikkenként egyesével javítani, hanem a sablon átírásával automatikusan átáll mindenhol. Ha nagyon dühös vagy, daráld be.

P: Az ellenőrizetlen vagy kiegészítésre váró címleírások a 77. alatt. Itt csak annyi kérdés T. Szerzőhöz, hogy akkor tényleg lehet normál címleírásba áttenni a dolgokat? Majd ha eccer jók lesznek a cite sablonok, Pasztillabot nevű rabszolgám saját kezűleg fogja bétenni őket.

H: Igen, de a fenti ígéretedet felírom :-)
P: Rendben :-) Megcsináltam, jóváhagyásra vár, valamint pusztán egy elvi kérdés: van annak valamiféle jelentősége, hogy elsődlegesen nyomtatott, de a neten is fellelhető források esetében megadjuk az accessdate-et? Azt gondolnám, hogy ez folyamatosan megújuló és változó tisztán on-line források esetén releváns.
H: 1. Valóban sokkal szebb. 2. Ezt a műszakiak tudnák megválaszolni; azt hiszem, hogy valami olyasmi lehet, hogy ha utóbb leszedik a szöveget a honlapról, akkor a dátum alapján lehet tudni, hogy akkor még megvolt, és esetleg ennek alapján valami archívumban meg lehet keresni.

P: A hiányos címleírások a 77. pontban.

80. Belső hivatkozások (megoldva)

P: Mielőtt nekiesünk, egy kérdés. Nagy örömmel vettem már észre, hogy igyekszel mértéket tartani a belső hivatkozások felszórása terén. Ettől függetlenül nekieshetek néhány link betételének?

H: De ne túl sokat!
P: Értettem!

P: Fölkelési alap be van linkelve, de őszintén szólva erről két mondatnál többet, azaz szócikket nehéz volna összekalapálni, vagy keveset tudok a dologról. Ha gondolod, beteszek egy mondatot a nemesi felkelés szócikkbe ezekről a nemesi felkelési pénztárakról vagy alapokról, és inkább linkeljük oda.

H: Az jó lesz, dehogyis akarok neki külön cikket, csak az ilyen különleges fogalmakat valahol illik megmagyarázni.
P: Ez megvan, mondjuk a nemesi felkelés szócikk elég moslék, nem tudtam értelmesen belepászintani az infót.

P: Az életrajzi részre ráhajigáltam, amit gondoltam, de kicsit elbizonytalanodtam, hogy minden megveszekedett várost be kell-e linkelni a miniszteres részben.

H: Arra gondoltam, hogy a vasútvonalaknál, ahol pl. Hatvan–Miskolc-ot ír, nem a két végpontot kellene külön hivatkozni, hanem az illető vonalat, ezesetben pl. a Budapest–Hatvan–Miskolc-vasútvonal szócikket, ami ugyan átirányítás a sátoraljaújhelyi vonalra. Mit szólsz?
P: Igazad van, de ezt a szempontot csak a mai belföldi vasútvonalak esetében tudjuk érvényesíteni, mert azokról van szócikk: Hatvan–Miskolc, Kiscell–Győr, Miskolc–Bánréve. A többinél maradjanak a városok?
H: Elég öszvérmegoldás, de a vasútműhely is ezt csinálja, lásd Magyar Keleti Vasúttársaság. {{tanácstalan}}
H: Közben még becsempésztem pár hivatkozást.
P: Nézd csak, az öszvérséget kiküszöbölendő ilyen überszofisztikált megoldásra jutottam.
H: :-)

P: Más: a kolozsvári Nemzeti Színházhoz milyen belső hivatkozást kellene használni? A Bocskai téri színház szócikke az épületről szól, a magyar színházé szintén (mármint a mai épületről), nem találok az intézményről szócikket.

H: Attól, hogy nincs róla cikk, hivatkozhatsz a kolozsvári Nemzeti Színházra :-) Rég fontolgatom, hogy neki merjek-e fogni, vagy túl nagy falat.
P: Már késő, a kocka el van döntve és eső után pocsolya, betettem a Nemzeti Színház (Kolozsvár) linket szerte a szócikkbe. :-)
P: Végigmentem, és ami belső hivatkozást még gondoltam, azt betettem.
H: A bevezetőből kivettem két duplát (bocs), viszont az 1848-as fejezetben az úrbéri rendezést hivatkozni kellene, csak nem tudom, mi lenne majd a megfelelő címe. Jelenleg csak az úrbéri rendelet van meg.
P: Az nem volna jó megoldás, jobbnak tűnne a [[jobbágyfelszabadítás|úrbéri rendezés]], ha nem úgy nézne ki a jobbágyfelszabadítás, ahogy. Átmeneti megoldásként az [[áprilisi törvények|úrbéri rendezés]] vagy de sőt az [[Áprilisi törvények#Az úrbériség eltörlése|úrbéri rendezés]] látnám üdvösnek.
H: Félreértetted, nem is akartam az úrbéri rendeletet betenni. Az áprilisi tövények viszont jó lesz, az nem jutott eszembe, hogy cikken belüli részt keressek.
81. Belső hivatkozások - számtan (megoldva)

H: A számtan átirányítása a számelméletre általában és elméletileg jó lehet, de úgy tűnik, hogy ebben az esetben a link félrevezető, ezért megkérdeztem az illetékest.

H: Javítva.
82. Rá mutató hivatkozások (megoldva)

P: Csak magyarázat, mire gondolok: fontos piros linkek csonkszintre vágása, és hogy melyik másik szócikkbe volna érdemes elhelyezni egy-egy infót MI-ről.

P: Körbenéztem még tegnap és ma a szócikknévtérben, és szerintem MI példa nélkül álló módon nem lóg a wikilevegőben, a piros linkeken túlmenően perpillanat egyetlen hiányosságot érzékelek, hogy meg sem említtetik A kolozsvári magyar színjátszás története szócikkben. Beészkábálja-é Szerző úgy is mint minden Erdély-ügyek kusztosza? :-o
H: {{hízik a mája}} Azért nem lóg a levegőben, mert még a tatartozás elején mindenhova belinkeltem. A kolozsvári színjátszásos cikk nekem másolásgyanús, de nem jöttem rá, hogy honnan, és az is lehet, hogy tévedek. A beeszkábálás ezesetben mit jelentene? Felületes gyorssegélyt vagy a cikk rendbetételét?
P: Isten őrizz, nem a munkaadód vagyok :-) Csak fájóan hiányzik Mikó és a Nemzeti 19. századi történetének említése a szócikkből. Belőlem max. két mondat beszúrására futja, ezért gondoltam, felvetem a kérdést, ha te kettőnél többet tennél bele.
H: Hát, nem is tudom, mi lenne, ha a munkaadóm lennél, melyikünk bírná tovább :-) Akkor most legyen a két mondat és felírom a középtávú tervbe, jó?
P: T. Szerző kéretik nem terelni. :-) Kíváncsi lennék: melyikünk bírná tovább?

P: Az ígért két mondatot betettem a színjátszásos szócikkbe, de nem tudom,melyik irodalmat vigyük át hozzá, a Székelyt? Láttam, hogy a dátumos szócikkekbe már betöltötted MI-t, azt pedig annyira szeretem csinálni én. :-) Fenti kérdésre a sejtésed még mindig érdekelne.

H: A színjátszásos cikk rettentően bosszant, mert meggyőződésem, hogy copypaste, de eddig csak a bevezetőt tudtam azonosítani; ehhez képest kis ügy, hogy mi a forrása a két mondatnak. (Székely jó lesz egyébként). A dolog kétesélyes, és valószínűleg soha nem fogjuk megtudni a választ, hacsak nincs éppen munkaerő-felvétel nálad. Ha komoly és részletes választ is akarsz, azt csakis szóban :-)
P: Bétettem azért Székelyt. A többire nincs akkor írott komment, felvétel hála égnek nincs, amúgy minden bizonnyal meglep (mháf!), de rettenetesen rossz főnök vagyok, gyakorlatilag semmit nem engedek ki a kezeim közül. :-)
H: 1. Miért hála istennek? (én örvendenék, ha nálam lenne) 2. Mit jelent a mháf?
P: A mháf! annak jelzésére szolgál, hogy az adott pillanatban a szokványosnál is nagyobb az arcom.
83. Navboxok (megoldva)

P: Az a 48-as sablon a cikk alján, pontosabban a politikusi szekció olyan izé, elég féloldalasra sikeredett, tudom, hogy ezt nem a szócikkel kell rendezni, de azért érdekelnének a meglátásaid: ha MI benne van, nem hiányos kissé a felsorolás? Más: mindenképpen készítek egy navboxotErdély főméltóságainak (gubernátorok, guberniumi elnökök, polgári és katonai kormányzók, mert szerintem az hasznos volna. Más egybnek látod értelmét? (közl. miniszterek ilyenek?)

H: A 48-as sablon szerintem túl nagy, ilyen átfogó témához nem a navbox a legjobb eszköz. A színe sem tetszik: eredetileg nyilván piros-fehér-zöld akart lenni, aztán a modern navboxegységesítéssel bejöttek a világoskék sávok, ez így együtt túl sok. A tartalmát illetően: MI valószínűleg tisztsége és nem a tevékenysége alapján került be; ráadásul Széchenyivel azonos tömbbe került, ami azért túlzás. De nem akartam kibicként beszólni a 48-as műhelynek. Erdély főméltóságai navbox: jóóóóó! Közlekedési miniszterek: inkább ne, mert a minisztériumok össze- és szétszervezését navboxszal nem lehet rendesen modellezni. Van például egy ilyen: Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztereinek listája, de a jelenkorban mintha a közlekedés a távközléssel lenne párosítva (vagy már nincs? nem szoktam észben tartani)
P: Oké, a főméltóságosat elkezdtem, és a jövő héten belerakom a kancellárokat is, hogy Apor Lázár végre beződüljön.
P. Ez egy borzasztóul hatalmasan hihetetlen dolog, de napokat kellene eltölteni azzal, hogy az ember összeszedje az alkancellárok névsorát. Trócsányinak hála 1740-ig halálosan biztonságos a sor, csak aztán szegény meghalt, mielőtt tovább írta volna az erdélyi államigazgatás történetét. 1860-tól megind adott az archontológiai sor, de a két dátum közötti időszakból már csak azokról lehet tudni, akik nagyon kézenfekvőek (Brukenthal, Teleki, Jósika). De megyek még könyvtárba.
P: Ránéznél és segítenél, hogy látsz-e kiutat? Ha kiveszem vagy kommentbe teszem az alkancelláros szekciót, anélkül volna értelme a navboxnak?
H: Persze hogy volna. Szerintem jobb a komment, mert akkor utóbb nem kell nulláról kezdeni.
P: Betettem, kész.
84. Kategóriák (megoldva)

H: Még egy apróság: a kategóriákról nem ejtettél szót az ütemtervben. Konkrétan az zavar, hogy hajdan valaki (Vincére tippelek) berakta szócikket a Felirati (Deák) Párt-tagok kategóriába, de erről egy árva szó sincs a szövegben és nem is találtam semmit.

P: Hát ez nehéz ügy. Én ugyan Vincével le nem állok egyeztetni, mert nem hiszek benne, hogy az bárhova is vezetne. A megoldás mindenesetre valóban nem kóser, mert az odáig rendben van, hogy Andrássy Deák párti volt és MI az ő kormányában volt miniszter, de eddig valóban egy fél utalást nem találtunk sehol arra nézvést, hogy valóban a párt tagja is lett volna.
H: Kérdezzem meg én tőle?
P: Ha mered, miért ne? Nálunk a huwikin az Andrássy-kormány és a közlek. miniszterek lsitájában a Felirati Párt van szerepeltetve, de egyik lista forrása sem tartalmazza ezt az információt...
H: Feladat végrehajtva.
P: Ha Vince nem reagál, én forráshiányra hivatkozva ebből és a többi szócikkből is minden további nélkül kivenném a felirati párti tagságot, még akkor is, ha politikai elgondolásai kapcsán valószínűsíthető. Más egyéb ötletek: Kategória:Magyar gazdaságpolitikusok, Kategória:Kolozsváriak, és irodalmi életrajzai ürügyén szerintem meggondolandó a Kategória:Magyar irodalomtörténészek kategória is, az ÚMIL. egyenesen leirodalomtörténészezi.
H: Vince válaszát lásd alant, a pártkategóriát kivettem. Gazdaságpolitikus és irodalomtörténész: hm, oda nem csak a "főfoglalkozásúak" kerülhetnek? Kolozsváriak: hogyne, persze, mármint ha a városonkénti kategóriákat nem akarod en bloc megszüntetni.
P: A minisztersége okán nyugodtan vehető főfoglalkozású gazdaságpolitikusnak, különösen amíg nincs közl. miniszteri kategória, ami az irodalomtörténeti munkásságát illeti, ha negyedleges is, akkor is jellemzi, és az ÚMIL.-ban például csak irodalomtörténeti életrajzai miatt szerepel. Dehogy akarom én a puszta településes kategóriákat megszüntetni, azok nagy zavart nem csinálnak, csak a település + foglalkozás kézi metszetek, különben is akkora széllel kellene szembeköhögni, hogy esélyem nem volna rá.
H: Jóvanna, csak kérdeztem, de ezek szerint kell mind a három.
P: :-) Betettem, más ennek kapcsán nem jut eszembe, úgyhogy ződítettem legott.
P: Mégis csináltam még egy főkormányszékes kategóriát, meg betettem a miniszterekét, karácsonyfa-effektust előidézve.
H: Ha benne van a főkormányzó kategóriában, akkor kell az Erdélyi magyar történelmi személyek is?
P: Asszem, nem.
H: De, mégis kell, tegnap megtévedtem. A főkormányzók is, az Erdélyi magyar történelmi személyek is az Erdélyi történelmi személyekben vannak benne.

P: Kemény emlékbeszédében említi, hogy a Deák-párt tagja volt, olyannyira, hogy azért teljesen mégsem vonult vissza a politikától, és a Deák-párt meg a Balközép Párt 1875. márciusi egyesülésekor ő volt az egyesülést lezavaró ülés elnöke és beszédet is mondott.

H: Akkor vissza a törölt kategóriát?
P: Hát nem tudom, a párttörténet nem a kenyerem, de szerintem Felirati Párt akkor már nem is létezett, szóval inkább a Deák-párt kategóriáját kellene (?) rátenni, ha van olyan.
P: Természetesen hülye vagyok, a kategória elnevezésében össze van vonva a Felirati és a Deák-párt, úgyhogy skrupulus nélkül visszatettem a szócikkbe.

H: Szerinted kell a Kategória:Magyar mecénások?

P: Áldozott rendesen a sajátjából tudományos és közművelődési célokra. Szerintem elfér.
H: Betettem. A kategóriákat milyen sorrendbe kell (illik, szokás) tenni?
P: Jó kérdés. Nincs szabásmintám, mindig az adott pillanatban kigondolt funkcionális sort (mháf! már megint!) alkalmazom. Valahogy hierarchiaszerűen szoktam: foglalkozások, szakmai területek, tevőleges funkciók fontostól kevésbé fontos felé, azokon belül nagy körből a kis kör felé; aztán az állandóak tekinthető állapotok (kolozsvári, balkezes); legvégül az adott időponthoz vagy aktushoz köthető állapotok (ilyen díjas, olyan tag). A meglévő kategóriákat talán így rendezném el:
  • Erdélyi magyar történelmi személyek
    • Erdély főkormányzói
    • Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai
  • Magyar művelődéspolitikusok
    • Magyar mecénások
  • Magyar gazdaságpolitikusok
    • Felirati (Deák) Párt-tagok
    • Országgyűlési képviselők
    • Magyarország miniszterei
  • Magyar történészek
  • Magyar irodalomtörténészek
  • Kolozsváriak
  • MTA-tagok
H: A magyarázat + példa alapján úgy tűnik, hogy a főkormányzóság & szabadságharc hangsúlyosabb, mint a művelődéspolitika, de szerintem nem. Másodszor is kérdezem, mert először nem válaszoltál, mi a búbánat az mháf?
P: Akkor rosszul magyaráztam. A fenti levezetés kulcsszavai még egyszer: „tevőleges funkciók fontostól kevésbé fontos felé, azokon belül nagy körből a kis kör felé”. A 48-as szerep és a főkormányzóság azért van ott, ahol, mert nagyobb kategóriájuk az erdélyi államférfiúi mivolt, azaz a fontossági sor: erdélyi álamférfi → művelődéspolitikus → gazdaságpolitikus stb. Ahol ezek bármelyikéhez rendelhető alkategória van (a főkorányzóság az erdélyi politikusságnál, a mecénásság a művelődéspolitikusságnál), azokat a fenti listában egy bumszlival beljebb látod, a szócikk alján persze egymás utánban. Én így szoktam.
H: Áá, most már értem: te a fontos / kevésbé fontos jelzőket önmagukban értelmezed (az erdélyi államférfi átfogóbb, mint a művelődéspolitikus), én meg MI élete szerint (a művelődéspolitikus hangsúlyosabb, mint az államférfi). Megyek és átrendezem a cikkben.
P: Khm. Én is Mikó élete felől nézem, de számomra ő hangsúlyosabban politikus és közéleti ember, mint művelődésszervező, az másik kérdés, hogy ez utóbbi tevékenységének produktumai értékállóbbak és maradandóbbak.
P: Akkor megoldva? :-)
H: Láthatod, hogy a cikkben át van rendezve, és itt meg zöld.
P: Aztat én mind látom, de megoldás alatt a közös nevezőt értem, nem az oktrojált akaratot. :-)
H: Asszed hagyom magam oktrojálni? :-)
85. Folyóiratok, könyvek stb. címe a szövegben (megoldva)

H: A folyóiratok, könyvek, meg általában mindenféle kiadvány címét a szövegben dőlt betűvel szoktam írni. Jól van-é így?

P: Jól bizony.
86. Külső hivatkozások (megoldva)

P: Jó ideje kerülgetem, mint a forró kását. Kicsit kronológiáztam rajta, de egyre nagyobb zavarban vagyok ezektől a cite sablonoktól, viszont félek a haragodtól.

H: Hangszereld át bátran, nem eszlek meg :-)
H: Megcsináltam én, remélem, nem szúrtam el nagyon. Ha mégse lett jó, akkor a tiéd.
P: Bocs, csak adtam magamnak egy MI-mentes napot. :-) Meg fogom nézni.
H: Idő van bőven, csak ki akartam próbálni magam :-) De az új stílust gyakorlom itt is.
P: Murádint külön köszönöm, nem tudom, hogy siklott el a figyelmem. Tettem némi javítgatásokat, szemlélődés céljából átadva. :-)
H: Ezek szerint ezt még gyakorolnom kell :-)

Értetlenkedés

87. Schwarzenberg

Átjavítottad Karl Schwarzenberget Karl Philipp zu Schwarzenberg-re, de valami zűr van: ha igaz, amit a wikipédia ír, ez utóbbi 1820-ban meghalt, tehát nem lehetett a forradalom után kormányzó. – Hkoala 2010. február 14., 19:15 (CET)

Szerintem a megoldás Friedrich Karl zu Schwarzenberg, Karl Philipp fia.

Teljesen jogos, köszönöm, hogy figyeltél. Pasztilla 2010. február 14., 20:17 (CET)
88. Helyesírás

Még egy javítás, amit nem értek: kormánytisztviselő helyett kormány-tisztviselő. Jóllehet láttam ugyan a zord figyelmeztetést a vitalapodon, suttogva mégis megkockáztatnék egy miértet. Becsülettel megpróbáltam utánanézni, de az OH a szószedet részben nem hozza, a szótagszámlálási szabályból pedig nekem az egybeírás jött ki. (A szintén hat szótagból álló és többszörösen összetett kormányképviselő viszont benne van, és egybeírva.) – Hkoala 2010. február 15., 22:01 (CET)

Tipp: játszd végig az ismert játékot a szabályérvényesítéshez alapul veendő bővítményes (képzett, nem toldalékos!) alakkal: kor-mány-tiszt-vi-se-lő vs. kor-mány-tiszt-vi-se-lő-i. Vannak ilyen faramuci helyzetek, bővebben OH. 129. Pasztilla 2010. február 16., 00:01 (CET)
No, megvan? Pasztilla 2010. február 16., 22:44 (CET)
Igen {{lesüti a szemét}} – Hkoala 2010. február 16., 22:47 (CET)

Utolsó átolvasás és utolsó felvetések

Mi ez tulajdonképpen?

P: Tulajdonképpen elég közel a vége. Kiváló és emlékezetes móka volt, elsősorban köszönet jár érte, hogy engedtél díbolni, és ilyen remek, gyümölcsöző és feszes pingpongmérkőzést vívhattunk két héten keresztül. Ma még lesz egy kis belső hivatkozás, aztán két napig felé sem nézek, akkor kinyomtatom, és még egyszer végigolvasom.

H: Te köszönöd?! Mondtam, hogy pezsgőt fogok elhelyezni a vitalapodon köszönetképpen. Nézd meg inkább a laptörténetet, hogy milyen volt, amikor beszálltál :-) Viszont a jó mókával egyetértek, és a jóérzés mellett, hogy mindjárt kész lesz a cikk, sajnálom is, hogy vége. (Ezt a lapot meg teljesen külön archívumba fogom rakni, nem a rendes sorába.)
P: Lehet, hogy a szócikk vitalapjára kellene helyezni ezt az egészet, vagy egy linket onnan a te allapodra, elvégre a szócikkel és tartalmával kapcsolatos infókon rágtuk végig magunkat. Különösen ha egyszer mégis nekieredsz a kiemelésnek, bár akkor az infobox mellett a cite sablonok is óhatatlanul vissza fognak kerülni :-(
H: Eszem ágában nincs a szócikk vitalapjára tenni. Ami odatartozik, az látható a laptörténetben. Ja, és többek között ezért sem fogom kiemelésre vinni.
P: Hát, ettől nem feltétlenül érzem magam jobban, inkább visszateszek mindent cite sablonba. Mert az mégsem járja, hogy aki a kiemelési eljárás egyik apostola is vagy, most ne vigyed egy olyan szócikkedet kiemelésre, ami ráadásul fontos is meg ilyenek, csupán a kiadói arroganciám miatt.
H: Nincs miért rosszul érezd magad és nehogy ennyi munka után elrontsd! 1. Nem az én cikkem. 2. Majd akkor viszem, ha a cite sablon túlesett a reformon. 3. Légy szíves, ne múlaszd el a végén lekönyvelni!

P: Na, ez már aztán igazán oktrojált könyvelés lesz!

H: Dehogyis, meggyőzlek a könyvelés helyességéről és szükségességéről :-)
H: {{szúrósan néz}} Méghogy hozzájárulás, amikor kb. 33%-kal bővítetted? Nem beszélve a hosszúság változásával nem járó átalakításokról?
P: {{fejrázásba vesző lemondó sóhaj}} Minden igyekezetemmel próbálom eltalálni az igazságérzetem és kegyed mértékletességet nem ismerő utasításai között tátongó szakadékban a középutat...
H: {{alku}} Ha érzékeny szűd nem bírja ki az átírásnak címkézést, legalább legyen bővítés...
P: No, délelőtt kinyomtattam és mostanáig szépen nyugodtan elolvastam a Munkássága fejezetig a szócikket. Ezeket rovom ide le, a fentiekről pedig nem vagyok hajlandó többet beszélni. {{}}
89. Hidvégi vs. Hídvégi (megoldása az utókorra vár)

P: Ezt későbbi támadások kivédése miatt vésem ide. Miféle álláspontot lehetne azzal kapcsolatban kialakítani, hogy pár helyütt (még Egyed MT-cikkében is) modernizált helyesírással, hosszú í-vel jelenik meg a nemesi előnév? Kissé zavarban vagyok, mert a helyesírási felfogásban a nemesi előnév a közszói értékű névelőzékek közé tartozik, így a mindenkori helyesírási szabályok vonatkoznának rá. Nehéz kérdés, pláne hogy például a hajdani nemes-kosztolányi előnév ma nemeskosztolányi, a kézdi-szent-léleki kézdiszentléleki, míg a cz-k valamiért maradni szoktak a nemesi előnevekben (senkviczi, berenczei), olybá tűnik tehát, mintha ezekben az esetekben helyesírási szempontból a családnévvel együtt volna kezelendő, amelyben a helyesírási rendszerünknek is egyik sarokkövét alkotó hagyományőrzés elve érvényesülne. Nagy a káosz.

H: Ha későbbi támadások kivédésére szánod, akkor lehet, hogy inkább a cikk vitalapjára kellene felvésned. Helyesírási ügyben pedig tudod, hogy nem merek megszólalni, de ha mégis megszólalok, az mindig ostobaság, lásd fentebb a kormány-tisztviselői kérdésemet.
P: De mint literátus embernek, csak van valamiféle meglátásod, amit oldottan megosztasz velem e helyütt... :-)
H: Literátus? Na neeem... Ösztönösen a hagyományőrző írásmódot választanám (sőt a kézdi-szentlélekit is kötőjellel írnám), egyrészt, mert a nemesi előnév ma már tisztán csak hagyomány, másrészt a történelmi személyeknél a nemesi előnevet a név részének érzem. Ezt a közszói értékű névelőzéket nehezen tudom megemészteni. (Ugye mondtam, hogy nem számíts értelmes válaszra?)
P: A névelőzékek ab ovo közszói értékűek, hiszen kisbetűvel írjuk őket (ifjabb, özvegy, herceg [és nem herczeg], berencei), persze valamilyen szinten a név részét képezik, épp ezért névelőzék a nevük. Olyan tendencia pedig egyáltalán nincs a helyesírásunkban, ami affelé mutatna, hogy közszavak eredeti, korabeli helyesírását is megőriznénk a hagyományőrzés jegyében, az csak a tulajdonnevek egy(es) csoportjá(i)ra vonatkozik. (Vagy nem erre gondolsz emésztésügyben?)
H: A fenti válaszomban benne volt, hogy "érzem", tehát ne várj szabályzaton alapuló érvelést. (Te kívülről fújod a szabályzatot, én meg messze nem.) Egyébként ne haragudj, de nem forogsz te kissé körbe? a) a nemesi előnév a közszói értékű névelőzékek közé tartozik, így a mindenkori helyesírási szabályok vonatkoznának rá = közszói értékű, tehát kisbetűs; b) ab ovo közszói értékűek, hiszen kisbetűvel írjuk őket = kisbetűs, tehát közszói értékű.

P: Ne bosszants! :-) Az első mondat mely részéből olvasod ki, hogy közszói értékű, tehát kisbetűs? Az indok (a kisbetű) csak a második mondatban bukkan fel, tehát a kettőt logikusan összeolvasva: kisbetűvel írjuk őket, ezért közszói értékűek, és ez utóbbiért a mindenkori helyesírási szabályok vonatkoznak rá.

H: Azt hittem, hogy immunis vagy :-) Az így szót így tehát értelemben olvastam.
90. Bethlen Kollégium (megoldva)

P: Hihetetlen, hogy még mindig lehet találni gondolkodnivalót. Lehet tudni, hogy MI idejében már Bethlen Kollégiumnak hívták-e a nagyenyedi kollégiumot? Igazából azért kérdezem, mert az oktatásügyi fejezet első bekezdésében a témában tájékozatlan olvasó számára nem evidens, hogy a nagyenyedi református kollégium és a bekezdés végén hirtelen megemlített Bethlen Kollégium egy és ugyanaz.

H: Ezzel megfogtál. A mai szerzők (pl. az enyedi Vita Zsigmond) visszamenőleg is Bethlen-kollégiumnak emlegetik, de a Transsilvania specialis-ban egyszerűen nagyenyedi kollégium.
P: A Bethlen-kollégium mint közszói értékű összetétel rendben volna (Bethlen alapította kollégium), a Bethlen Kollégium szerkezettel viszont az a baj, hogy intézménynévi forma. Akkor az esetleges félreértések elkerülése végett javasolnám a Bethlen Kollégium helyett ott is a nagyenyedi kolesz használatát. Javítom, javítsd vissza, ha nem értesz egyet vele. :-)
H: Jó lesz így, de attól a kérdés megmarad, hogy mióta hívják így. Zöldet vagy lilát szeretnél?
P: Zöldet, plíz. Azért a világmindenség minden gondját nem lesz ma időnk megoldani. Pedig rajta vagyunk erősen. :-) Csak azért érdekelt, hogy pontosak vagyunk-e, ha 1851 kapcsán a Bethlen Kollégium formát szerepeltetjük. Abban a pillanatban, hogy lett sima kollégium a szócikkben, előtört belőlem az érdekközpontúság, és soha többé nem érdekel, mióta ez ténylegesen a hivatalos neve (mháf!). :-)
91. Mikó- vagy Mikes-kastély (megoldva)

P: Hohó! Az emlékezetében azt írjuk, hogy zabolai Mikó-kastély. Nem Mikes-kastély?

H: De igen. Hogy nem vettük észre eddig?!?! (javítottam)
P: Ennyit számít, hogy friss szemmel olvassa el az ember megint, amikor már nem ismeri unalomig a szöveget. Biztos lesznek még ilyenek.
92. Utolsó átolvasás – Bevezető (megoldva)

P: Kisebb javítások mellett betettem a református egyházat, jóváhagyásra vár.

H: Jól tetted.
93. Utolsó átolvasás – Életútja (megoldva)

P: Itt is tettem néhány lényegbe nem vágó változtatást, de csak tessék megnézni.

H: Megnéztem.
94. A gonosz király személye (megoldva)

P: Most ütött szögeta fejembe: a főkormányszék tulajdonképpen az új uralkodónak, Ferenc Józsefnek címezte a december 2-ai sérelmi feliratot, vagy még Ferdinándnak (csak nem értesültek az ugyanaznap történt trónváltásról), és már Ferencjóskának vitte, mert házi őrizetét már nyilván ő rendelte el?

H: A feliratot valószínűleg még Ferdinándnak szánták, (ez ugyan nincs benne tételesen az általam olvasottakban), de már Ferenc Józsefnek adta át (Egyed 2007: 79.), tehát nyilván ez utóbbi fogta ott Olmützben.
P: Betettem.
95. Főkormányszéki karrier vs. egyéb közügy (megoldva)

P: Ezt a kisebbfajta átszervezést javasolnám, hogy élesebben elváljon egymástól hivatali pályafutása, és az azon kívül eső 1847 előtti feladatai. Viszont az Egyed 2007 oldalszámait a változtatásnak megfelelően harmonizálni kellene valakinek. Kinek... kinek... hm... hm...

H: Valaki elvégezte.
P: Valamit nem értek. A református tanügyi feladatvállalásos bekezdés forrásában az oldalszám korábban 41–42. volt. Innen infó nem került ki, csak kibővült a színházzal, és az új oldalszám mégis 40–41. lett. Nem 40–42. a helyes?
H: Sírba teszel :-) A 42. oldal is a református egyházbéli tevékenységéről szól, de konkrétan az az információ, hogy kurátorrá lett, a 41. oldalon található. A színházi bizottság a 40. oldalon van.
P: Mosmé? Tök igazam volt. 8-/
96. Utolsó átolvasás – Munkássága (megoldva)

P: Szerző kritikus tekintetére vár.

H: Megvolt.
97. Utolsó átolvasás – Családja (megoldva)

H: ...25 éves lánya, Mária (gróf Teleki Károlyné) halt meg gyermekágyi lázban. Halálakor csak legkisebb gyermeke, Anna (özv. Wesselényi Farkasné) volt mellette. - Utóbbi mondatból nem hiányzik, hogy kinek a halála? T.i. az előző mondat befejezése miatt félreérthető.

P: De igaz, teljesen jogos. Be is szúrtam, elnézést a türelmetlenségért, de már ünnepelni akarok. :-)


FINÁLÉ, FANFÁROK, FŰDEJÓ !

P: VAÓÓÓ! HOGY VOLT, HOGY VOLT!! VIVÁT!!! BRÁVÓ-BRÁVISSZIMÓ!!!! MIT NEKEM A RIVIÉRA!!!!! Köszönöm.

H: Hip-hip-hurrá! (A pezsgő mindjárt érkezik a vitalapodra.) És főleg köszönöm.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Hkoala/Archívum2010C&oldid=7827647”