Veszprém-Szentkirályszabadja Repülőtér
| BudaWest Airport City | |||||||
| Veszprém - Szentkirályszabadja repülőtér | |||||||
| IATA: ICAO: LHSA | |||||||
| Adatok | |||||||
| Elhelyezkedés | Veszprém, Szentkirályszabadja Magyarország | ||||||
| Megnyitás | 1944 | ||||||
| Üzemeltető | BudaWest Airport Holding Zrt. | ||||||
| Tszf. magasság | 280 m/918 ft | ||||||
| Utasforgalom | Jelenleg nincs | ||||||
| Teherforgalom | Jelenleg nincs | ||||||
| Futópályák | |||||||
| |||||||
| Elhelyezkedése | |||||||
 BudaWest Airport City
Pozíció Magyarország térképén
| |||||||
 é. sz. 47° 05′ 07″, k. h. 17° 58′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 07″, k. h. 17° 58′ 10″ | |||||||
 | |||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||
A BudaWest Airport, a volt Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér, egy jelenleg átépítés alatt álló volt katonai repülőtér. Tervek készültek arra, hogy átépítése után polgári repülőtérként fog üzemelni. A repülőtér egy betonozott futópályával (iránya: 16-34) rendelkezik. Szentkirályszabadja és Veszprém között található.
Története[szerkesztés]
1938-ban kezdődtek meg az építési munkálatok, majd 1944-re készült el a füves leszállópálya, 6 betonhéjszerkezetű hangár, a parancsnoki-, laktanya- és kiszolgáló épületek, de harcoló alakulat ide nem települt. A felsőbb katonai vezetés itt tervezte létrehozni a Horthy István Repülő Akadémiát. Az első és utolsó évfolyamot 1944. november 19-én avatták fel.
A második világháborúban nem volt jelentős szerepe, az egy tanfolyamon kívül amit itt végeztek semmi más nem történt a háború ideje alatt. 1948-1952. között folytatódtak a félbemaradt építkezések. 1968-ban megkezdődtek a 86. önálló helikopterezred Szentkirályszabadjára történő áttelepítését előkészítő munkálatok. 1980-ra részben kialakult a laktanya mai képe.[1]
A 90-es évek második felére, a Magyar Honvédség társadalmi, gazdasági megítélése és helyzete meglehetősen bizonytalanná vált. A felerősödött regionális és helyi önkormányzati nyomásra, a katonai vezetés már nem tudta figyelmen kívül hagyni, a polgári hasznosítás joggal felmerült igényeit, ezért 2004. december 15-én bezárták a repteret. Személyi állományának, technikai eszközeinek részei Szolnokra, a 86. Szolnok Helikopter Ezred bázisára, kisebb létszámmal Pápa Bázis repülőtérre kerültek áthelyezésre. A kiképzett helikoptervezető-, műszaki -, és kiszolgáló állomány nagy része szolgálati-, illetve korkedvezményes nyugállományba vonult. A katonáknak és polgári dolgozóknak egy kisebbik része, akik a feltételekkel nem rendelkeztek, rövid időn belül munkanélküliként, a Magyar Honvédségen kívül kerültek.[2]
Polgári repülőtérré alakítása[szerkesztés]
A korábban katonai kézben lévő légikikötőt térítésmentesen adta át az állam a veszprémi és a szentkirályszabadjai önkormányzat tulajdonába. A két település eladásra hirdette meg a 440 hektáros területet és a rajta lévő ingatlanokat.
A pályázat nyertese az angol, amerikai és magyar szakmai-pénzügyi befektetők tulajdonában lévő BudaWest Airport Holding Zrt. lett, amely a vételár kifizetése után 2006 novemberében birtokba vette a repteret.[3] A cég vállalta, hogy a rendezési terv elfogadását követő két éven belül megkezdi egy nyilvános, kereskedelmi repülőtér működtetését. Ezzel párhuzamosan ipari, logisztikai, tudományos park is szerepel a tervekben, a Pólus Program keretein belül. 2007 áprilisától hivatalosan is megindult a veszprémi repülőtéren a kisgépes, azaz az üzleti, sport- és hobbicélú forgalom.
A szerződés szerint legkésőbb 2010. szeptember 16-ig kellett volna létrehozni egy működő nemzetközi repülőteret, ám a beruházó ennek a közelébe se jutott. Veszprém és Szentkirályszabadja ezért 2011 elején beadta a bíróságon a keresetet a szerződés nem teljesítése esetén esedékes kötbérigényre, illetve erre hivatkozva elállt a szerződéstől.[4] A bíróság 2011 áprilisában az önkormányzatok javára döntött,[5] az átadás-átvételt ugyanakkor elszámolási viták nehezítik.[6]
Környezetvédelmi problémák[szerkesztés]
A jelenleg üzemen kívüli repülőtér Natura 2000 területet érint, illetve a tervezett le- és felszálló pályairányok alacsonyan (180-500m) húzódnak Balatonalmádi felett. Ennélfogva a környező lakosság körében erős ellenállás bontakozott ki a repülőtér átépítése, tervezett működése ellen. Ennek egyik fontos mozzanata a Kelet-Balatoni Légtérvédő Egyesület megalakulása és működése.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Forrás: Brandt Gyula őrnagy: A 87. Bakony Harcihelikopter Ezred és jogelődjeinek története 1958-2004
- ↑ Forrás: Simon Jójárt Sándor ezredes Repülőterem…
- ↑ A Budawest Airport veheti meg a veszprémi repülőteret Archiválva 2008. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Menedzsment Fórum
- ↑ Bíróságon a reptér ügye, veszprem.hu, 2011. március 18.
- ↑ Nem várt siker: visszaperelték a repülőteret, 2011. április 7.
- ↑ Továbbra sincs végleges döntés a szentkirályszabadjai repülőtér ügyében Archiválva 2015. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, veol.hu, 2013. január 4.
További információk[szerkesztés]
- A BudaWest Airport honlapja. BudaWest Airport Holding Zrt.. [2011. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 18.)
