Szejdi Ahmed

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szejdi Ahmed (? – Buda, 1660. augusztus 28. u.) cserkesz származású török pasa, Buda későbbi főparancsnoka.

Életpályája[szerkesztés]

Eredetileg rabszolga volt és az egyiptomi pasánál szolgált. Miután az urát megfojtották, átkerült a szultán szerájába, ahol felszabadult, s egyre magasabb tisztségekbe emelkedett. 1659. márciusában a szultán, IV. Mehmed szultán budai pasává nevezte ki. Ezután a nagyvezírtől, Köprülü Mehmedtől azt a parancsot kapta, hogy vonuljon Erdélybe és segítsen Barcsay Ákosnak II. Rákóczi György ellen. Az országba betörő pasa Zajkánynál vereséget mért Rákóczira, ezután a közeledő tél miatt visszavonult Temesvárra. 1660 tavaszán nagy méretű hadjáratba kezdett a Tiszántúl és Erdély területén (elsősorban Biharban). Török és tatár csapatok élén számos falut égetett fel, ezreket ölt meg, felgyújtotta Szoboszlót (Hajdúszoboszló), s a többi hajdúvárost is feldúlta, Debrecent pedig 100 ezer tallér sarc megfizetésére kötelezte. Ezt a hadjáratot a történelem róla nevezte el Szejdi-dúlásnak.

Áprilisban viszont a nagyvezír az új szerdár Ali temesvári pasa alá rendelte. Május 22-én Szászfenesnél megsemmisítő vereséget mért Rákóczi Györgyre. Kihasználta, hogy Várad őrsége a fejedelem holttestét kísérte Gyulafehérvárra, megtámadta az erősséget és véres ostrom után elfoglalta a temesvári pasával. Ennek ellenére eléggé nagylelkűen viselkedtek a foglyul ejtett védőkkel, akinek szabad elvonulást engedélyeztek. Magukkal vihették javaikat, valamint a főiskola és a nyomda felszerelését. Továbbá leszállították a kirótt adót és nem követeltek hadisarcot.

Várad bevételét követően a szultán egy rendeletben - azzal az ürüggyel, hogy Budát a hadjárata idején őrizetlenül hagyta - halálra ítélte és helyébe a sógorát, Izmail pasát helyezte. Nem sokkal később Ahmedet selyemzsinórral megfojtották.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]