Sula granti
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Felnőtt példány az Española-szigeten | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sula granti Rothschild, 1902 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe (a narancssárgában költ, a kékben csak barangol) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sula granti témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sula granti témájú médiaállományokat és Sula granti témájú kategóriát.
|
A Sula granti a madarak (Aves) osztályának szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a szulafélék (Sulidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszertani besorolása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ezt a tengeri madarat, korábban az álarcos szula (Sula dactylatra) alfajának vélték,[2] azonban a mitokondriális DNS-vizsgálatok következtében kitudódott, hogy két önálló fajról van szó. A két madár, körülbelül 400 000-500 000 évvel ezelőtt válhatott szét.
Mint minden szulafélét, ezt a madarat is korábban a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe soroltak; manapság viszont saját rendet alkottak meg nekik.[3]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Sula granti előfordulási területe a Csendes-óceán keleti felén van. A költőállományai az Alsó-Kaliforniához tartozó szigeteken, az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken és az Isla de la Plata szigeten, valamint a kolumbiai Malpelo-szigeten találhatók meg.[4][5]
Habár nem veszélyeztetett faj, a Sula granti-t a túlhalászás és a vizek szennyezése érintheti hátrányosan.[6][7]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szivárványhártyája (iris) sárga, míg a csőre rózsaszínes-narancssárga. A pofáján a toll nélküli bőre fekete - maszkos külsőt kölcsönözve a madárnak. Lábai szürkék. A felnőtt példány tollazata – nemtől függetlenül – fehér, feketével a szárnyak és a farktollak végén. A tojó nagyobb és nehezebb, mint a hím; és a csőre kicsit más árnyalatú. A tojó inkább károg, míg a hím fütyül. A fiókát teljesen fehér, bolyhos pehely borítja. A kirepülés idejére szürke tollazatot ölt; a csőre és lábai is szürke színre váltanak.[8]
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mint általában a szulák, a Sula granti is a magasból a vízbe bukva kapja el zsákmányait, melyek általában chilei szardíniából (Sardinops sagax) állnak. Azonban az El Niño nevű éghajlati jelenségek idején, amikor is ez a halfaj nemigen található, egyéb kisebb halakkal és kalmárokkal kénytelen táplálkozni.[6] Mivel a két nem testméretben különbözik; a nagyobb tojó mélyebbre tud leúszni és nagyobb méretű zsákmányokat tud elkapni.[9]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a madárfaj a sziklafalakon vagy a csupasz, növényzet nélküli talajon költ.[10] A fészkelő helyet a hím választja ki és védelmezi.[11] Mint sok más tengeri madár a Sula granti is hosszú életű, hosszú gyermekkorral és kevés utódot hoz létre. A fészekalj általában 1-2 tojásból áll; ha mindkét fióka is kikel, általában csak az egyik marad meg.[12] A fiókáról mindkét szülő gondoskodik. A fészkelés és fióka gondozás alatt, mindkét szülő legyengül.[13]
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szülő madár fiókával és tojással
Szülő madár fiókával
Fiatal példány
Háti része
és hasi része
Portré
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Sula granti". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature. 2012.
{{cite web}}: Invalid|ref=harv(súgó) - ↑ Friesen, V. L.; Anderson, D. J.; Steeves, T. E.; Jones, H.; Schreiber, E. A. (2002. július). "Molecular Support for Species Status of the Nazca Booby". The Auk. 119 (3). Kingston, Ontario: Department of Biology, Queen's University: 820–826. doi:10.1642/0004-8038(2002)119[0820:MSFSSO]2.0.CO;2. Hozzáférés: 2008. november 13.
- ↑ Wenny, Daniel G.; Devault, Travis L.; Johnson, Matthew D.; Kelly, Dave; Sekercioglu, Cagan H.; Tomback, Diana F.; Whelan, Christopher J. (2011. január 1.). "The Need to Quantify Ecosystem Services Provided By Birds". The Auk. 128 (1): 1–14. doi:10.1525/auk.2011.10248. ISSN 0004-8038.
- ↑ "Nazca Booby (Sula granti) - BirdLife species factsheet". www.birdlife.org. 2016. október 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. október 1.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ Pitman, Robert L.; Jehl, Joseph R.; Joseph L. Jehl (1998. január 1.). "Geographic Variation and Reassessment of Species Limits in the "Masked" Boobies of the Eastern Pacific Ocean". The Wilson Bulletin. 110 (2): 155–170. JSTOR 4163925.
- 1 2 Crawford, R. J. M.; Goya, E.; Roux, J.-P.; Zavalaga, C. B. (2006. november 1.). "Comparison of assemblages and some life-history traits of seabirds in the Humboldt and Benguela systems". African Journal of Marine Science. 28 (3–4): 553–560. doi:10.2989/18142320609504205. ISSN 1814-232X.
- ↑ Takasuka, Akinori; Oozeki, Yoshioki; Aoki, Ichiro (2007. május 1.). "Optimal growth temperature hypothesis: Why do anchovy flourish and sardine collapse or vice versa under the same ocean regime?". Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences. 64 (5): 768–776. doi:10.1139/f07-052. ISSN 0706-652X.
- ↑ Ridgely, R. S.; Greenfield, P.J. (2006). Aves del Ecuador. Guía de Campo. Fundación de Conservación Jocotoco. 92. o.
- ↑ García-R, Silvana; López-Victoria, Mateo (2008. december 15.). "Sexual differences in body size and diet in the Nazca Booby (Sula granti)" (7). ISSN 1794-0915.
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - ↑ Friesen, V. L.; Anderson, D. J.; Steeves, T. E.; Jones, H.; Schreiber, E. A. (2002. január 1.). "Molecular Support for Species Status of the Nazca Booby (Sula granti)". The Auk. 119 (3): 820–826. doi:10.2307/4089981. JSTOR 4089981.
- ↑ Maness, Terri J.; Westbrock, Mark A.; Anderson, David J. (2007. január 1.). "Ontogenic Sex Ratio Variation in Nazca Boobies Ends in Male-Biased Adult Sex Ratio". Waterbirds: The International Journal of Waterbird Biology. 30 (1): 10–16. JSTOR 4501789.
- ↑ Tarlow, Elisa M; Wikelski, Martin; Anderson, David J (2001. augusztus 1.). "Hormonal Correlates of Siblicide in Galapagos Nazca Boobies". Hormones and Behavior. 40 (1): 14–20. doi:10.1006/hbeh.2001.1661.
- ↑ Maness, Terri J.; Anderson, David J. (2007. január 1.). "Serial Monogamy and Sex Ratio Bias in Nazca Boobies". Proceedings: Biological Sciences. 274 (1621): 2047–2054. JSTOR 25249287.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nazca booby című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bulletin of the British Ornithologists' Club 13 p. 7
