Chilei szardínia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Chilei szardínia
A Japán vonalból származó példányok
A Japán vonalból származó példányok
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Heringfélék (Clupeidae)
Alcsalád: Clupeinae
Nem: Sardinops
Hubbs, 1929
Faj: S. sagax
Tudományos név
Sardinops sagax
(Jenyns, 1842)
Szinonimák
Szinonimák
  • Alausa californica Gill, 1862
  • Alosa musica Girard, 1855
  • Arengus sagax (Jenyns, 1842)
  • Clupanodon caeruleus (Girard, 1854)
  • Clupea advena Philippi, 1879
  • Clupea caerulea Mitchill, 1815
  • Clupea lata Richardson & Gray, 1843
  • Clupea melanosticta Temminck & Schlegel, 1846
  • Clupea neopilchardus Steindachner, 1879
  • Clupea ocellata Pappe, 1853
  • Clupea sagax Jenyns, 1842
  • Meletta caerulea Girard, 1854
  • Sardina caerulea (Mitchill, 1815)
  • Sardina neopilchardus (Steindachner, 1879)
  • Sardinops caerulea (Girard, 1854)
  • Sardinops caeruleus (Girard, 1854)
  • Sardinops melanosticta (Temminck & Schlegel, 1846)
  • Sardinops melanostictus (Temminck & Schlegel, 1846)
  • Sardinops neopilchardus (Steindachner, 1879)
  • Sardinops ocellata (Pappe, 1853)
  • Sardinops ocellatus (Pappe, 1853)
  • Sardinops sagax caeruleus (Girard, 1854)
  • Sardinops sagax melanosticta (Temminck & Schlegel, 1846)
  • Sardinops sagax musica (Girard, 1855)
  • Sardinops sagax neopilchardus (Steindachner, 1879)
  • Sardinops sagax sagax (Jenyns, 1842)
  • Sardinopus melanostictus (Temminck & Schlegel, 1846)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Chilei szardínia témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Chilei szardínia témájú kategóriát.

A chilei szardínia (Sardinops sagax) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

A chilei szardínia előfordulási területe az Indiai- és a Csendes-óceánokban van. Dél-Afrikától kezdve egészen a Csendes-óceán keleti partjáig sokfelé megtalálható. A genetikai vizsgálatok szerint ez a halfaj öt vonalra oszlik fel: ocellatus (Afrika déli részén), neopilchardus (Ausztrália), sagax (Chile), caeruleus (Kalifornia) és melanostictus (Japán).

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a hal általában 20 centiméter hosszú, de akár 39,5 centiméteresre is megnőhet. 9 centiméteresen már felnőttnek számít. A legnehezebb kifogott példány 486 grammot nyomott. A hátúszóján 13-21 sugár, míg a farok alatti úszóján 12-23 sugár ül. 48-54 csigolyája van. Teste hosszúkás és hengerszerű. Háti része kékeszöld, az oldalai fehérek. Az oldalvonalak mentén apró, sötét pontokból 1-3 sáv húzódik.

Életmódja[szerkesztés]

Szubtrópusi, nyílt tengeri halfaj, amely azonban a partok közelségét sem veti meg, továbbá akár 200 méter mélyre is leúszik. Évszakonkénti vándorlásokat tesz meg; nyáron a 16-23 °C-fokos hőmérsékletet vizeket keresi fel, míg télen a 10-18 °C-fokos vizekben tartózkodik. Ez a vándorlás főleg Kalifornia vizeiben figyelhető meg. Minél idősebb a hal, annál messzebbre vándorol. Tápláléka főleg planktoni rákokból áll. Az ivadék evezőlábú rákokkal (Copepoda) táplálkozik, míg a felnőtt példány áttér a fitoplankton fogyasztására. A sötétcápa (Carcharhinus obscurus) az egyik legfőbb természetes ellensége.

Legfeljebb 25 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

A Kaliforniai-öbölben egyévesen is ívik; máshol csak a második életévétől teszi ezt. Ausztrália déli vizeiben tavasszal és nyáron, míg ugyanez kontinens északi részé nyáron és ősszel ívik ez a heringféle. A korábbi feltételezések szerint az ivarérett chilei szardínia évente egyszer-kétszer ívik, de a rokonait tanulmányozva, a halbiológusok úgy gondolják, hogy évente többször is ívhat. Az ikrák számát a nőstény mérete határozza meg; míg egy 13 centiméteres példány 10 ezer ikrát rak le, addig egy 18 centiméteres nőstény akár 45 ikrát is rakhat.

Felhasználása[szerkesztés]

A chilei szardínia nevű halat ipari mértékben halásszák, de kis mérete miatt főleg csaliként hasznosítják. Frissen, fagyasztva vagy halkonzervként árulják. Sütve, főzve ehető.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Sardinops sagax (Jenyns, 1842) FishBase
  • Sardinops FishBase
  • Whitehead, P.J.P., 1985. FAO Species Catalogue. Vol. 7. Clupeoid fishes of the world (suborder Clupeioidei). An annotated and illustrated catalogue of the herrings, sardines, pilchards, sprats, shads, anchovies and wolf-herrings. FAO Fish. Synop. 125(7/1):1-303. Rome: FAO.