Orisza

Orisza
Fájl:Orisha emblem.jpg
Közigazgatás
Ország	India
Főváros	Bhubaneswar
Legnagyobb város	Bhubaneswar
Rövidítés	IN-OR
Hivatalos nyelv	orijá
Alapítás	1949. január 1.
Kerületek	30
Terület	155,707 km², 9. a listán
Törvényhozás
Típusa	Egykamarás parlament
törvényhozás létszáma	147
Kormányzó	Rameshwar Thakur
Főminiszter	Naveen Patnaik
Népesség
Teljes népesség	41 974 218 fő (2011)
Rangsorban	11.
Népsűrűség	236 fő/km²
Orisza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Orisza témájú médiaállományokat.

Orisza állam India északkeleti részén található. Északról az Alsó-Gangesz alföldje, keletről a Bengáli-öböl, délről a Tamilnad-alföld, nyugatról pedig a Keleti-Gattok határolják. Átlagos tengerszint feletti magassága nem éri el a száz métert.

Földrajz

Orisza zászlója

Területe 155,707 km², főleg folyóvízi illetve tengeri üledék borítja. Az üledékekben található óidei gneisz és homokkő. Jellegzetes felszíni formák a homokdűnék, amelyeket a szél formált. Ezenkívül a tengerparton lagúnák sorakoznak. Itt található a Chilka-tó, amely egyike India legnagyobbjainak, sőt a brakktavak közt Ázsia legnagyobbja. Korábban még az Indiai-óceán egy öble volt, de elzárta tőle egy keskeny földsáv. Területe tekintélyes, 65 kilométer hosszú, szélessége 8 és 20 kilométer között változik. Vize sós, őrizvén tengeri eredetét. Az évszakok váltakozásával jelentősen változik a vízszint és a sókoncentráció is. Több kisebb sziget tagolja (Krushnaprasad-, Nalaban-, Kalijai-, Somolo-, Honeymoon-, Breakfast- és Birds-sziget,) ideális helyszín halászáshoz, vadászáshoz. Fontos terület a vonuló madaraknak és gazdag növény- illetve halállománnyal rendelkezik. Még két fontosabb tó van a területen: a Samang és a Sur, ezek viszont már édesvizűek. Fő folyók a Mahanadi, a Brahmani, a Baitarani és a Subarnarekha. A tengerparti alföld északi részén e folyók jelentős áradásai kialakították a Mahanadi-deltát. A Mahanadi folyó 885 kilométer hosszúságával a terület legjelentősebb folyója, Indiában a hatodik leghosszabb. Orisza államban 494 kilométer hosszan kanyarog. Cshattíszgarh államban ered, keresztülfolyik a Keleti-Gatt hegységen és a Bengáli-öbölbe ömlik Cuttack város közelében.Vízgyüjtőterülete 141,600 négyzetkilométer, Oriszában ebből 65,580 négyzetkilométer található. Fő mellékfolyói a Tel és a Hasdo. 1956-ban fejezték be a Sambalpur közeli Hirakud gát építését amivel szabályozták, illetve elektromos áramot termelnek. A Brahmani folyó a második legnagyobb folyója Oriszának 799 kilométeres teljes hosszával, amiből az államra 541 kilométer jut. A Chhotanagpur-felföldön ered. Három folyó összefolyásából alakul ki, ezek: a Sankh, a Koel és a Vyasa. Összesen hat nagyobb folyó folyik erre, jelentős szerepet betöltve a környék formálásban, élelmezésében, erre utalnak a síkság elnevezései: "Hexadeltaic region" és "Gift of Six Rivers".

Védett területek

A környék sokszínű állat-és növényvilágát hivatott megóvni a Simlipal Nemzeti Park. A park 320 kilométerre található Bhubaneshwar városától. Területe 2750 km². A parkban 12 folyó kanyarog, a felföldről lejőve csodaszép vízeséseket kialakítva. A két legnagyobb a Barehipani vízesés 400 méteres, illetve a Joranda vízesés a maga 150 méteres esésével. A park igen gazdag növényállománnyal rendelkezik, csak orchideából 82 faj található a területén. Az állatvilágát az Indiára jellemző fajok adják. A legfontosabbak: elefántok, erdei szarvasok, leopárdok, bivalyok, majmok, krokodilok. A madarak 200-nál is több fajjal képviseltetik magukat. 1973-ban, a program indulásakor, csatlakozott a ,,Tigris-projekt”-hez, amely az erősen megfogyatkozott indiai tigrisállomány életben tartását tűzte ki céljául. Ma 95 tigris lelt otthonra a parkban. Ezek főleg a park 850 km²-es központi területén élnek. Az államban található másik nemzeti park a Nandan Kanan Nemzeti Park, 20 kilométerre található Bhubaneswartól. A Park alapításának érdekes története van. Az ötletet a National Geographic magazin adta, egy eset után, mikor egy vadon élő nőstény tigris bement az állatkertbe és ott talált egy ketrecbe zárt másik tigrist és mellette maradt. Ma már legalább 34 fehér tigris van a parkban. Egyéb állatok az ázsiai oroszlán, oroszlánfarkú makákó, törpeszarvas, krokodil. A turisták több érdekes programból választhatnak, részt vehetnek egy tigrisszafarin, megtekinthetik a botanikus kertet vagy akváriumot, esetleg hajóutat tehetnek a Kanjia tavon.

Klíma

Orisza klímája meleg, a decemberi középhőmérséklet 21 °C, a májusi 33 °C körül alakul. De a meleg időszakokban nem ritka, hogy 40 °C fölé csúszik a hőmérő higanyszála. Az évi átlagos csapadék 1800 mm, a legcsapadékosabbak az északi területek. Az októbertől decemberig tartó monszunidőszakban a parti területeken gyakran pusztítanak a Bengáli-öböl felől érkező ciklonok. 1999-ben egy kivételesen erős szélvihar 10,000 embert ölt meg és több, mint 1 000 000-t tett hajléktalanná. Az éghajlat kedvez a trópusi betegségek megjelenésének, a parton található városokban mind megtalálták a sárga lázat terjesztő szúnyogot (Aedes aegypti), mind a száraz, mind a nedves évszakban.

Gazdaság

A régió igen termékeny vörös és fekete talajokkal rendelkezik. A fő termény a rizs, de jellemzőek az olajos és a hüvelyes növények is. Az öntözési programok hatására az évente kétszeri aratás is lehetővé vált. Egyéb jelentős mezőgazdasági termékek még a gyapot, a dohány és a cukornád. Az állatok közül fontos az elmaradhatatlan tehén, valamint a juh és a kecske. Jelentős a halászat, a fogás nagy része exportra kerül.

Lakosság

Orisza lakossága 2001-es adatok szerint 36 706 920 fő volt, ami 236 fő/km²-nek felel meg. Az állam hivatalos nyelve az oriya, de beszélik még a dravidát és a mundát is. A lakosság zöme hindu, de vannak kisebb keresztény és muszlim közösségek is.

Körzetek

Kód	Körzet	Főváros	Népesség (2001)	Terület (km²)	Népsűrűség (/km²)
AN	Angul	Angul	1 139 341	6,347	180
BD	Boudh (Bauda)	Boudh	373,038	4,289	87
BH	Bhadrak	Bhadrak	1 332 249	2,788	478
BL	Bolangir (Balangir)	Balangir	1 335 760	6,552	204
BR	Bargarh (Baragarh)	Bargarh	1 345 601	5,832	231
BW	Baleswar (Balasore)	Baleswar	2 023 056	3,706	546
CU	Cuttack	Cuttack	2 340 686	3,915	598
DE	Debagarh (Deogarh)	Debagarh	274,095	2,781	99
DH	Dhenkanal	Dhenkanal	1 065 983	4,597	232
GN	Ganjam	Chhatrapur	3 136 937	8,033	391
GP	Gajapati	Paralakhemundi	518,448	3,056	170
JH	Jharsuguda	Jharsuguda	509,056	2,202	231
JP	Jajapur (Jajpur)	Jajpur Town	1 622 868	2,885	563
JS	Jagatsinghpur	Jagatsinghpur	1 056 556	1,759	601
KH	Khordha	Khordha	1 874 405	2,888	649
KJ	Kendujhar (Keonjhar)	Kendujhar	1 561 521	8,336	187
KL	Kalahandi	Bhawanipatna	1 334 372	8,197	163
KN	Kandhamal	Phulbani	647,912	6,004	108
KO	Koraput	Koraput	1 177 954	8,534	138
KP	Kendrapara	Kendrapara	1 301 856	2,546	511
ML	Malkangiri	Malkangiri	480,232	6,115	79
MY	Mayurbhanj	Baripada	2 221 782	10,418	213
NB	Nabarangpur	Nabarangapur	1 018 171	5,135	198
NU	Nuapada	Nuapada	530,524	3,408	156
NY	Nayagarh	Nayagarh	863,934	3,954	218
PU	Puri	Puri	1 498 604	3,055	491
RA	Rayagada	Rayagada	823,019	7,585	109
SA	Sambalpur	Sambalpur	928,889	6,702	139
SO	Subarnapur (Sonepur)	Subarnapur	540,659	2,284	237
SU	Sundargarh (Sundergarh)	Sundargarh	1 829 412	9,942	184

Városok

A lakosság nagy része falvakban lakik, a városok indiai mércével nem számítanak nagynak. A legnagyobb városok: Bhubaneshwar (lakosság 2001-ben, 657,477), Cuttack (2001, 587,637), Brahmapur (1991, 210,418); Gondia (1991, 109,470); Haldia (1991, 100,347); Raurkela (2001, 484,292) és Sambalpur (2001, 226,966). Bhubaneshwar, az állam fővárosa, a Kalkutta és Madras között fekvő főúton fekszik, így jelentős közlekedési csomópont. A belvárosát 1948 után építették, mesterséges várostervezéssel. Ekkor vette át a fővárosi feladatokat Cuttack-tól. A régi városrész változatos és gazdag, mutatva a város hosszú történetét, ami egészen az V. századik nyúlik vissza. Ekkor hindu tartományi székhely volt. A VII. és a XI. sz. közt a Kalinga Birodalom székhelye volt. Bhubaneshwar fontos turista és zarándokcélpont. Több mint 30, a VI. és a XIII. sz. közt épült templom található a városban. A közelben található jainista és buddhista szentélyek bizonyítják, hogy a terület a Kr. e. II. sz.-tól lakott. A városban ezenkívül található egy egyetem, ahol agrártudományi és műszaki oktatás folyik, valamint egy repülőtér is.

Cuttack a Mahanadi folyó partján található. Az Oriszát behálózó csatornarendszer központjának nevezhetjük. E csatornarendszer funkciója kettős, egyaránt szolgál öntözésre és szállításra is. Nem messze a várostól található a deltarendszer amin keresztül a Mahanadi és a Brahmani a Bengáli-öbölbe ömlik. A folyók közelében a terület homokos, iszapos, de a belső területek már dombsági jellegűek. Mint az állam többi részén ebben a kerületben is a legfontosabb mezőgazdasági termény a rizs. Az ipar két fontos ága a bőr- és az ezüstmegmunkálás. A város fontos oktatási központ, van egészségügyi és mérnöki iskolája. Ami viszont igazán oktatási központtá teszi, az a Ravenshaw College. 1868-ban alapították, ekkor még csak 6 diákja volt. A történelmi változásokkal az intézmény is több fajta fennhatóság alá tartozott, először a calcuttai, majd a bihari, most pedig a bhubaneshwari egyetem alá. Nevét egy brit hivatalnokról kapta, aki nagyon sokat tett, hogy ez az intézmény létrejöhessen. Cuttack volt Orisza tartomány székhelye a brit uradalom alatt és India függetlensége után Orisza államé is 1956-ig.

A Konarakai Naptemplom bejárata

Puri (ritkábban használt nevén Jagannath) a Bengáli-öböl partján fekszik. Kereskedelmi és logisztikai központ. Iparában fontos szerepet játszik a rizs- és halfeldolgozás, valamint a kézműipar. A városban található egy XII. századi Visnu templom, ami évente hindu zarándokok ezreit vonzza a városba.

Konaraki kőfal

Purihoz közel található Konarak, ahol egy XIII. századi templom van. A templom közvetlen az öböl partján található és a napistennek, Surya-nak szentelték. A tengerészek tájékozódási pontként használták és ,,fekete pagodának” hívták. A templomkomplexum I. Narasimhadeva (1238-1264) uralkodása alatt épült ki. A főtemplomot Surya szekerének tartják, amivel keresztülutazott az égen. Az oldalakon óriási talapzaton előcsarnok van, valamint egy torony, 24 küllős tagolva, amelyek egyenként 3 méter magasak. A torony csonka, soha nem fejezték be. Az előteret színes képek és szobrok borítják Surya-ról, táncoló nőkről, igazi és képzeletbeli állatokról, valamint párokról erotikus pózokban. A komplexumhoz tartozik még a tánccsarnok, több szentély és egy nagy, szabadon álló szobor. Az egészet egy magas fal veszi körül, ami körbe zárja a 265m*165m-es téglalap alakú területet. Az UNESCO felvette a Világörökségek közé 1984-ben.

Kultúra, látnivalók

Buddha szobra egy szentélyben

Az állam kulturálisan színes, pezsgő. Innen származik egyik legrégebbi klasszikus indiai tánc, az orissi. Jelentős számú múzeum található itt. Az Orisza Állami Múzeum Bhubaneswarban található, gazdag gyűjteménnyel rendelkezik szobrokból, pénzérmékből, réztányérokból, vértekből, pálmafalevélre írt szövegekből, bronzkori használati tárgyakból, geológiai leletekből és népi hangszerekből és eszközökből. Még két múzeum található Bhubaneswarban, az egyik a Kézműipari Múzeum, amely helyiek által készített tárgyakat tárja a látogatók elé. A másik a Regionális Tudományos Központ, amely 1989 óta várja a tudomány és technika újdonságai iránt érdeklődőket. Puriban két múzeum található, a Puri Múzeum és a Régészeti Múzeum. Az előbbi 1992 nyílt meg és fotók, rajzok, nyomtatványok, festmények találhatóak a kínálatában. Az utóbbi 1968-as alapítású és főleg a konaraki templomhoz kapcsolódó leletekkel foglalkozik, illetve azt próbálja demonstrálni milyen is volt az élet a XIII. században.

Történelem

Az állam írásos történelme kétezer évvel ezelőttig nyúlik vissza. Ekkor a tengeri kereskedelmet magas fokon űző Kalinga birodalom része volt a terület. Ez a birodalom ellenőrizte a kereskedelmi útvonalakat a Bengáli-öbölben és kikötőket, kereskedelmi telepeket hozott létre egész Dél-Kelet Ázsiában. Kr. e. 261-ben hosszú és véres harcok után Asóka, az utolsó jelentős Mauri dinasztiabeli uralkodó hajtotta uralma alá a területet. E háború után Asóka felhagyott a terjeszkedéssel, elfordult az erőszaktól és a buddhizmus tanait tette magáévá. Ezután több dinasztia, a Satavahanok, a Karák, és a Keleti Gangák is birtokolták hosszabb ideig a területet. Ez az állapot egész a 15. századig tartott, amikor egyre erősebb lett a muszlim befolyás. Akbar 1592-ben annektálta a területet, amely így a Mogul Birodalom részévé vált. A mogul uralkodók bukása után a Marathák kezébe került az irányítás. Ők uralkodtak egész 1804-ig, amikor a britek elfoglalták Oriszát. 1912-ben összekapcsolták Bihár tartománnyal, de 1936-ben újra különváltak. 1949-ben állammá alakult, több körülötte levő őslakók által lakott területet magába foglalva.

Felhasznált irodalom

• Microsoft ® Encarta ® Encyclopedia 2005 ©
• www.ravenshaw.edu
• www.journeymart.com
• www.orissaindia.com
• w3.whosea.org
• www.britannica.com
• www.nationalgeographic.com
• www.chilika.com
• www.rrindia.com/orrisa/