„Tiszaszentimre” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kov 93 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor: 19. sor:
==Fekvése==
==Fekvése==


A [[Tisza-tó]]tól keletre, [[Tiszafüred]]től 14 km-re délre, [[Abádszalók]]tól 10 km-re északkeletre fekszik. Közúton Tiszafüred vagy [[Kunhegyes]] felől közelíthető meg, vasútállomása a [[Karcag]]–Tiszafüred vonalon van.
A [[Tisza-tó]]tól délkeletre, [[Tiszafüred]]től 14 km-re délre, [[Abádszalók]]tól 10 km-re keletre fekszik. Közúton Tiszafüred vagy [[Kunhegyes]] felől közelíthető meg, vasútállomása a [[Karcag–Tiszafüred-vasútvonal|Karcag–Tiszafüred]] vonalon van.


==Története==
==Története==
26. sor: 26. sor:
A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak [[Szent Imre|Imre herceg]] szentté avatását követően, [[1136]]-ban keletkezett. Oklevelekben először [[1325]]-ban említették, ''Zenthemreh'' alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is.
A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak [[Szent Imre|Imre herceg]] szentté avatását követően, [[1136]]-ban keletkezett. Oklevelekben először [[1325]]-ban említették, ''Zenthemreh'' alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is.


[[1570]]-ben a terület a Losoncziaké volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.
[[1570]]-ben a terület a [[Losonczy család|Losoncziak]]é volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.<br>A szolnoki vár [[1552]]-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett.

A szolnoki vár [[1552]]-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett.


[[1706]]-ban a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a „labanc” Rabutin tábornok, a kíséretében lévő [[rácok]]kal felgyújtatta a falut. [[Mária Terézia]] alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod megyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza.
[[1706]]-ban a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a „labanc” Rabutin tábornok, a kíséretében lévő [[rácok]]kal felgyújtatta a falut. [[Mária Terézia]] alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod megyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza.
37. sor: 35. sor:


=== Népcsoportok ===
=== Népcsoportok ===
[[2001]]-ben a település lakosságának közel 100%-a [[Magyarok|magyar]] nemzetiségűnek vallotta magát<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/16/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>, de kisebb [[roma]] közösség is él itt.
[[2001]]-ben a település lakosságának közel 100 %-a [[Magyarok|magyar]] nemzetiségűnek vallotta magát<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/16/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>, de kisebb [[roma]] közösség is él itt.


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==

A lap 2009. október 24., 23:39-kori változata

Tiszaszentimre
Tiszaszentimre címere
Tiszaszentimre címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
KistérségTiszafüredi
Jogállásközség
Irányítószám5322
Körzethívószám59
Népesség
Teljes népesség1823 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség33,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület65,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′, k. h. 20° 44′Koordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 20° 44′
Tiszaszentimre (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Tiszaszentimre
Tiszaszentimre
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszaszentimre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentimre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tiszaszentimre község Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi kistérségében.

Fekvése

A Tisza-tótól délkeletre, Tiszafüredtől 14 km-re délre, Abádszalóktól 10 km-re keletre fekszik. Közúton Tiszafüred vagy Kunhegyes felől közelíthető meg, vasútállomása a Karcag–Tiszafüred vonalon van.

Története

A település ősi múltjára utal, hogy itt 1870-ben bronzkori karpereceket, vésőt és egyfeldolgozatlan érctömb találtak.

A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak Imre herceg szentté avatását követően, 1136-ban keletkezett. Oklevelekben először 1325-ban említették, Zenthemreh alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is.

1570-ben a terület a Losoncziaké volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.
A szolnoki vár 1552-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett.

1706-ban a Rákóczi-szabadságharc idején a „labanc” Rabutin tábornok, a kíséretében lévő rácokkal felgyújtatta a falut. Mária Terézia alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod megyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza.

Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit 1896-ban adtak át. Legnagyobb népességét 1949-ben érte el, 3949 fővel. A település 1995-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.

Tiszaszentimre légifotója

2007. június 2-án és 3-án, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján a település ünnepi rendezvénysorozat szervezett, melyen beszédet mondott Lezsák Sándor a magyar Országgyűlés alelnöke és a Millenniumi Emlékbizottság elnöke, valamint Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke. A település lakói zenész-táncos műsort rendeztek, Bölcskei Gusztáv püspök és Bereczkei Miklós esperes ökumenikus istentisztelet tartott és ekkor avatták fel Szent Imre mellszobrát is.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100 %-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát[2], de kisebb roma közösség is él itt.

Nevezetességei

  • 18. századi református templom
  • 18. századi, barokk, klasszicista lelkészlak
  • Szent Imre szobra a templomkertben

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások