„Móse Sárett” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
A hivatalos honlap szerinti javitas. |
|||
10. sor: | 10. sor: | ||
| sorszám =2 |
| sorszám =2 |
||
| megnevezés = miniszterelnöke |
| megnevezés = miniszterelnöke |
||
| terminus_kezdete =[[ |
| terminus_kezdete =[[1954]]. [[január 26.]] |
||
| terminus_vége =[[1955]]. [[november |
| terminus_vége =[[1955]]. [[november 3.]] |
||
| előd =[[David Ben-Gurion]] |
| előd =[[David Ben-Gurion]] |
||
| utód =[[David Ben-Gurion]] |
| utód =[[David Ben-Gurion]] |
A lap 2009. szeptember 22., 00:12-kori változata
Móse Sárett | |
Fájl:SHARRET1.JPG | |
Izrael 2. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1954. január 26. – 1955. november 3. | |
Előd | David Ben-Gurion |
Utód | David Ben-Gurion |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1894. október 16.[1] Herszon |
Elhunyt | 1965. július 7. (70 évesen)[2][3][4][5] Jeruzsálem |
Sírhely | Trumpeldor temető |
Párt | Mapai |
Szülei | Yacov Shertok |
Házastársa | Tzippora Sharett |
Gyermekei | Yael Medini |
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
Díjak |
|
Móse Sárett aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Móse Sárett témájú médiaállományokat. |
Móse Sárett (héberül משה שרת]], eredeti nevén Móse Sertok Herszon, Orosz Birodalom (ma Ukrajna), 1894. október 15. – Jeruzsálem, 1965. július 7.) cionista vezető, izraeli politikus és Izrael miniszterelnöke volt az 1953-tól 1955-ig terjedő időszakban.
Élete
Móse Sárett 1894. október 15-én született Móse Sertok néven, Herszonban, az Orosz Birodalom területén. 1906-ban családjával kivándorolt Palesztinába, ami akkor az Ottomán Birodalom részét képezte. Konstantinápolyban jogot tanult, majd az első világháború során az ottomán hadsereg tolmácsa volt. 1922 és 1924 között a London School of Economics-on folytatta tanulmányait, ahol megismerkedett a cionista mozgalommal. 1933-ban Palesztinába visszatérve a Zsidó Ügynökség politikai osztályának vezetője lett, amelynek feladata a zsidók bevándorlásának elősegítése volt. 1946-ban a britek, akik uralmukat alatt tartották Palesztinát, cionista tevékenysége miatt letartóztatták és több hónapon keresztül fogvatartották.[7]
1947-ben sikeres kampányt folytatott, amelynek eredményeképpen az ENSZ elfogadta Palesztina felosztásának tervét. 1948-ban, Izrael megalakulása után kinevezték az ország első külügyminiszterének. 1953-ban David Ben-Gurion miniszterelnök ideiglesen visszavonult hivatalától és Sárett lett az utódja, aki folytatta a gyors gazdasági fejlesztéseket és a korábbi bevándorlási politikát. Az arabokkal való kapcsolatok stabilizálására tett kísérleteit gyakran kritika éri. Egyes vélemények szerint túlságosan elnéző volt a határmenti betörésekkel és a civil lakosságot ért támadásokkal szemben. 1955-ben David Ben-Gurion visszatért a miniszterelnöki pozícióba, de a két férfi közötti nézeteltérés Sárett külügyminiszterségről való lemondásához vezetett. 1960-ban megválasztották a Cionista Világszövetség elnökének. 1965. július 7-én hunyt el Jeruzsálemben.[7]
Jegyzetek
- ↑ חה"כ משה שרת (שרתוק). Kneszet
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://blogs.lse.ac.uk/mec/2020/05/03/book-review-my-struggle-for-peace-the-diary-of-moshe-sharett/, 2022. június 11.
- ↑ a b Encyclopaedia Britannica:Moshe Sharett (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)