„Az obsitos” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Könyv infobox |
|||
[[Kép:Garay János Barabás.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|[[Garay János (költő)|Garay János]] (1844), Barabás Miklós litográfiája]] |
|||
| név = Az obsitos |
|||
| kép = Obsitoselső.jpg |
|||
| képaláírás = Az első önálló kiadás borítója |
|||
| szerző = [[Garay János (költő)|Garay János]] |
|||
| ország = {{Magyarország}} |
|||
| nyelv = [[Magyar nyelv|magyar]] |
|||
| téma = |
|||
| műfaj = [[elbeszélő költemény]] |
|||
| sorozat = |
|||
| előző = |
|||
| következő = |
|||
| kiadó = [[Ifjúsági Könyvkiadó]] |
|||
| kiadás dátuma = [[1956]] (önálló kiadás) |
|||
| magyar kiadó = |
|||
| médiatípus = [[könyv]] |
|||
| oldalak = 34 (1956) |
|||
| isbn = {{ISBN| 963-02-6866-3 }} (1989) |
|||
}} |
|||
{{más-leírás|Az obsitos (operett)|Kálmán Imre művével}} |
{{más-leírás|Az obsitos (operett)|Kálmán Imre művével}} |
||
'''Az obsitos''' [[Garay János (költő)|Garay János]] 1843-ban írt tréfás, [[Anekdota|anekdotázó]] [[elbeszélő költemény]]e. |
'''Az obsitos''' [[Garay János (költő)|Garay János]] 1843-ban írt tréfás, [[Anekdota|anekdotázó]] [[elbeszélő költemény]]e. |
||
A lap 2021. október 26., 19:33-kori változata
| Az obsitos | |
| Az első önálló kiadás borítója | |
| Az első önálló kiadás borítója | |
| Szerző | Garay János |
| Eredeti cím | Az obsitos |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Műfaj | elbeszélő költemény |
| Kiadás | |
| Kiadó | Ifjúsági Könyvkiadó |
| Kiadás dátuma | 1956 (önálló kiadás) |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 34 (1956) |
| ISBN | ISBN 963-02-6866-3 (1989) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az obsitos Garay János 1843-ban írt tréfás, anekdotázó elbeszélő költeménye.
Háry János, az obsitos. A szerző egy ősrégi irodalmi típust, a hetvenkedő, kiszolgált katonát helyezi magyar környezetbe. A humor forrása a költeményben nem csupán a főhős hencegő nagyotmondás-sorozata, hanem a környezetrajz, a nagyszerűen jellemzett hiszékeny hallgatóság is.
A mű önálló kiadásban először az Ifjúsági Könyvkiadónál jelent meg Gácsi Mihály illusztrációival, 1956-ban.
Történet
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
- I. Az obsitos és Napoleon.
Egy kocsmában hárman beszélgettek: egy potrohos bíró, Háry János, az obsitos vitéz és a furfangos író. A többi asztalnál vidám parasztlegények borozgattak. Az obsitos tetteit ámulva hallgatták a jelenlévők.
Háry János egymaga hadseregeket vert széjjel, eljutott az Óperenciás tengeren is túlra, franciák rettegték nevét, a világ végénél is járt, ahol a lábát lelógatta a semmibe. Ám legnagyobb tette az volt, hogy a nagy Napóleont fogságba ejtette. Huszárnak nevezte magát, holott a hadjáratokban végig gyalogosként vett részt, de ez nem zavarta a kocsmabélieket, szájtátva hallgatták a mesét. Kiderült a baka történetéből, hogyan vert meg kétszáz magyar huszár kétszázezer franciát.
| „ | Futottak már a franczok, mint szélben a katáng, Utánok a magyarság, hogy szinte fulladánk! |
” |
A futók között a magyar vitéz felfedezte Napóleont, aki az életéért könyörgött, kincseket ígérvén Hárynak. Amikor a kapitányához kísérte a huszár a francia császárt, akkor egy hatlovas hintóval találkoztak. A hintóban Mária Lujza, Napóleon felesége ült, aki férje szabadságáért felajánlotta, hogy hős Jánosunké lesz, míg világ a világ. Háry elfogadta az ajánlatot, és szabadon engedte a császárt, aki gyorsan elvágtatott, de előtte két szép aranyórát adott a magyar vitéznek. Az egyik órát a kapitánynak szánta az obsitos, a másikat meg közben a hadnagya kérte el. Így most a kocsmában egyet sem tudott felmutatni, de ők hitték mindannyin, a potrohos bíró, a vigadó legények, még a gonosz író is. A furfangos diák nagyot hörpintve szólt: „Nincs oly vitéz a földön, mint Háry bátya volt.”
- II. Az obsitos látogatása Ferencz császárnál.
További történeteket is hallottak Hárytól az ivóban: járt Franciaországban, Padovában, ahol a tenger partján óriási rák az ollójával felvett egy lovas kozákot. Tirolországban a hegyekben oly magasra jutott, hogy csak hason mászhatott, nehogy a nap lángja a haját megégesse. Mantovában egy hétfejű sárkánnyal küzdött meg oroszlán módjára.
Egyszer Bécsben meglátogatta Ferenc császárt, akit korábban a halál torkából mentett meg, nem messze Padovától. Az uralkodó és családtagjai örömmel vendégül látták a hűséges katonát. Búcsúzásképpen a császár ezüsttallérokkal gazdagon megjutalmazta Háry Jánost.
A tallérok - mint ezernyi annyi más - azóta elfogytak, de a királyt továbbra is a legjobb barátjaként emlegette az obsitos.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Kiadások
- Littera Könyv- és Lapkiadó Kft., Pécs, 1989, 12 oldal, illusztrálta: Révész Klára
- Pátria Nyomda, 1973, 74 oldal
- Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 1970, 32 oldal
- Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1956, 36 oldal, illusztrálta: Gácsi Mihály
Irodalom
- Csanádi Imre: Mesterek és mesterkedők: Tallózás a XVIII-XIX. század rosszul ismert magyar költészetében. Garay János, 1982 (In: Kortárs 6. sz. (1982. június)
Jegyzetek
Források
További információk
- Garay János: Az obsitos és Napoleon Babel Web Anthology
- Garay János: Az obsitos (hangoskönyv - 25 perc)
- Garay János: Az obsitos (hangoskönyv) MEK
