Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye

Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (Archidioecesis Colocensis-Kecskemetensis)
Elhelyezkedés
Ország	Magyarország
é. sz. 46° 31′ 60″, k. h. 18° 59′ 08″46.5333, 18.9856
Statisztikai adatok
Terület	8372 km²
Lakosság
Teljes	541 005
Egyházmegyéhez tartozók	371 833 (68,7%)
További jellemzők
Egyház	római katolikus egyház
Rítus	latin
Alapítás ideje	1000
Alapító	I. István
Székesegyház	Nagyboldogasszony-főszékesegyház Nagyboldogasszony-főszékesegyház
Vezetése
Érsek	Bábel Balázs
Térkép
Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye
Honlap
Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye weboldala Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye témájú médiaállományokat.

A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (Kalocsai érsekség, latinul: Archidioecesis Colocensis-Kecskemetensis) egyike az I. István által alapított magyarországi katolikus egyházmegyéknek. Kezdetektől fogva érsekség volt, ámbár az Esztergomi érsekség mind a mai napig megőrizte a vele szembeni előnyeit, így a második legmagasabb rangú egyházmegye Magyarországon. Jelenlegi főpásztora Bábel Balázs.

Főszékesegyháza a kalocsai Nagyboldogasszony érseki főszékesegyház. Társszékesegyháza a kecskeméti Urunk Mennybemenetele érseki társszékesegyház. Volt társfőszékesegyháza a Bácsi Szent Pál érseki társfőszékesegyház

Történelem

A kalocsai érseki tartomány a 18. század elején

Neve

Több névváltoztatáson is átment:

• Neve eleinte Kalocsai érsekség.
• Később, mikor Bács is érseki székhely lett, neve Kalocsa-Bácsi érsekségre változott
• A török uralom idején elpusztult Bács városa, és újra a Kalocsai Érsekség nevet használták, de hivatalosan megmaradt a Kalocsa-Bácsi érsekség név
• A kiegyezéskor hivatalosan is Kalocsai érsekség lett a név.
• A trianoni békeszerződés után a Magyarországon maradt részek neve újra Kalocsa-Bácsi érsekség lett, illetve az elszakított területek neve Bácsi apostoli Közigazgatás, melynek székhelye Szabadka volt.
• Ez az állapot megváltozott, mikor 1968. január 25-én az elszakított területek helyén megszervezték az új püspökséget, a Szabadkai egyházmegyét.
• 1993-ban II. János Pál pápa rendezte a magyarországi helyzetet is. Ekkor lett a Kalocsa-Bácsi érsekségből Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, melynek társszékhelye Kecskemét lett.

Szervezet

Az érseki palota és a Nagyboldogasszony-főszékesegyház

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

Fénykép	Név, beosztás	Születési helye, ideje	Kinevezés dátuma
	Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek	Gyón, 1950. október 18. (73 éves)	koadjutor püspöknek kinevezve: 1999. február 24. Megyés püspök: 1999. június 25.

Területi beosztás

Az érsekség területe négy főesperességre oszlik:

A Nagyboldogasszony érseki főszékesegyház

Főszékesegyházi főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

• Kalocsai esperesség
• Keceli esperesség

Bácsi főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

• Bácsalmási esperesség
• Jánoshalmi esperesség

Bodrogi főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

• Bajai esperesség
• Hajósi esperesség

Urunk Mennybemenetele-társszékesegyház

Kiskunsági főesperesség

Területe négy esperességre oszlik:

• Kecskeméti esperesség
• Félegyházi esperesség
• Majsai esperesség
• Solti esperesség

Egyházközségek, papság

Az egyházmegyének 2018-ban 11 papnövendéke van.

További információ

• Berauer József: A Kalocsa-egyházmegyei rom. kath. népiskolák története. Kalocsa, 1896. Online
• A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye névtára. Kalocsa, 1996.

Kapcsolódó szócikkek

• Szabadkai egyházmegye