„Űrkutatás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
|||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
* Az első ember a [[Hold]] felszínén: [[Neil Armstrong]] ([[1969]]). A Hold jelenleg az egyetlen földönkívüli égitest, melyen járt ember. |
* Az első ember a [[Hold]] felszínén: [[Neil Armstrong]] ([[1969]]). A Hold jelenleg az egyetlen földönkívüli égitest, melyen járt ember. |
||
|} |
|} |
||
Az '''űrkutatás''' a földi [[légkör]]ön túli környezetnek a [[Űreszköz|világűrbe juttatott eszközökkel]] történő kutatásával foglalkozó tudomány. A tágabb értelmű űrtanhoz tartozik még a [[világűr]] hasznosításának tudománya is. Hasonló értelmű szó az [[asztronautika]] és a [[kozmonautika]]. |
|||
A világ legnagyobb, űrkutatással foglalkozó szervezetei az amerikai [[NASA]], az ''[[Európai Űrügynökség]]'' (ESA) és az orosz űrügynökség, a ''[[Orosz Szövetségi Űrügynökség|Roszkoszmosz]]'' ''(RKA)''. Csak olyan országok végeznek jelentős űrtevékenységet, amelyek elegendő pénzzel rendelkeznek. |
|||
Az [[űrtörténelem|űrkorszak]] [[1957]]-ben kezdődött a Föld első [[mesterséges hold]]jának ([[Szputnyik–1]]) az indításával. Azóta sok [[műhold]], [[űrszonda]], [[űrhajó]], [[űrállomás]] és más [[űreszköz]] jutott el a világűrbe. Az űrkutatás másik két fontos eseménye az ember első [[űrrepülés]]e ([[Vosztok–1]], [[1961]]) és az első [[holdra szállás]] ([[Apollo–11]], [[1969]]). Az űrtevékenységet személyzetes és személyzet nélküli űreszközökkel megfelelő arányban végzik. Az űrhajósok nélküli szerkezetek a felderítést és a beprogramozott műveleteket végzik, az összetettebb tevékenységet az emberekkel repülő [[űrhajó]]k és [[űrállomás]]ok. |
|||
== Történet == |
|||
{{Bővebben|Űrtörténelem}} |
{{Bővebben|Űrtörténelem}} |
||
[[Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij|Konsztantyin Ciolkovszkij]], [[Robert Goddard]] és [[Hermann Oberth]] a [[20. század]] elején fektette le a rakétakutatás alapjait. |
[[Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij|Konsztantyin Ciolkovszkij]], [[Robert Goddard]] és [[Hermann Oberth]] a [[20. század]] elején fektette le a rakétakutatás alapjait. |
||
A lap 2021. április 8., 12:20-kori változata
|
|
|
Konsztantyin Ciolkovszkij, Robert Goddard és Hermann Oberth a 20. század elején fektette le a rakétakutatás alapjait.
A német V–2 rakéták voltak az első szerkezetek, amelyek eljutottak a világűrbe. A második világháború után ezt a technológiát és a szakembereket az Amerikai Egyesült Államok és Szovjetunió szerezte meg. Ezután indult meg a két fél között a fegyverkezési verseny nukleáris fegyvereket szállító interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) fejlesztésében. 1961-ben az első szovjet űrhajós repülése után már köztudott volt, hogy űrverseny alakult ki az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, amely végül igazságos döntetlennel végződött.
Wernher von Braun volt a II. világháborúban a német V-2 rakéta projekt irányítója. A háború utolsó napjaiban több társával együtt feladta magát az amerikaiaknak. Az Egyesült Államokba került, ahol részt vett a rakétafejlesztésben. Megkapta az amerikai állampolgárságot és az első amerikai műhold, az Explorer–1 fejlesztését és indítását végző csoportot irányítója lett. Később a NASA Marshall Űrközpontjában vezette a Saturn V holdrakéta fejlesztését.
Szergej Koroljov vezetésével fejlesztették ki a Szovjetunióban az R–7 Szemjorka és a Szojuz hordozórakétákat, amelyeket napjainkban is használnak. Azonosságát haláláig államtitokként kezelték, még saját családja sem tudhatta, hogy ő felelt a szovjet űrprogram megvalósításáért.
Az űrrepülés szemszögéből, a legtöbbször használt meghatározás szerint a világűr 100 km magasságban kezdődik. Az Egyesült Államokban használják néha az 50 mérföldes meghatározást is. Az első sikeres orbitális indítás a személyzet nélküli szovjet Szputnyik–1 küldetés volt 1957. október 4-én. Lajka volt az első pályára állított állat 1957. november 3-án. Az első ember által végzett repülés a Vosztok–1 volt Jurij Gagarinnal 1961. április 12-én.
Különbség van a szuborbitális repülés és az orbitális repülés között. 1942. október 3-án egy német V–2 ballisztikus rakéta volt az első sikeresen űrbe juttatott objektum. 1946-ban egy Amerikából indított V-2-n jutottak el először élőlények az űrbe.
Egy másik mérföldkő 2004. május 17-én volt, amikor elindították a GoFast rakétát szuborbitális pályára, az első amatőr űrrepülésre.
2004. június 21-én a SpaceShipOne volt az első privát emberszállító űrhajó, ez utóbbi szintén csak szuborbitális repülést hajtott végre. 2008. szeptember 29-én a SpaceX Falcon–1 hordozórakétája volt az első teljesen magánfinanszírozású rakéta, ami Föld körüli pályára állt.[1]
Az űrkutatás alapfogalmai
- világűr: az égitestek közötti légüres térség, űrhajózási szempontból a földfelszín feletti 100 kilométert meghaladó magasságon túli tér.
- űreszköz: mesterséges égitest, amely kijutott a világűrbe.
- műhold: egy égitest (jellemzően a Föld) körül keringő űreszköz.
- műbolygó: a Nap körül keringő űreszköz.
- űrszonda: a Föld gravitációs terét végleg elhagyó űreszköz.
- űrhajó: embereket szállító űreszköz.
- űrrepülőgép: többször felhasználható, repülőgéphez hasonló űrhajó.
- űrállomás: emberek tartós befogadására is alkalmas, egy bolygó körül keringő űreszköz.
- hordozórakéta: a földi rakományokat világűrbe juttató rakéta.
- űrrepülés: emberek által végrehajtott küldetés a Föld légkörén túl.
- bolygóközi (interplanetáris) repülés: bolygók közötti utazás.
- csillagközi (intersztelláris) repülés: naprendszerek közötti utazás.
- galaxisközi (intergalaktikus) repülés: galaxisok közötti utazás.
- űrhajós: űrrepülést végrehajtó személy.
- űrközpont: űrkutatással kapcsolatos kutatási telep és/vagy hordozórakéta indítótelepe.
Jegyzetek
- ↑ Frey, Sándor: Falcon-1: a negyedik próba sikerült. Űrvilág, 2008. szeptember 29. (Hozzáférés: 2008. szeptember 29.)
Külső hivatkozások
