„Gyöngyös-patak (Gyöngyös)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
12. sor: 12. sor:
| terület = 544<ref>{{cite web|url=http://www.evizig.hu/JVK/Tarna_2-4-2.pdf|title=Tarna vízgyűjtő alegység|publisher=Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság|accessdate=15-09-2013 }}</ref>
| terület = 544<ref>{{cite web|url=http://www.evizig.hu/JVK/Tarna_2-4-2.pdf|title=Tarna vízgyűjtő alegység|publisher=Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság|accessdate=15-09-2013 }}</ref>
}}
}}
{{egyért2|a Tarnába torkoló patakról|Gyöngyös (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a Tarnába torkoló folyo|Gyöngyös (egyértelműsítő lap)}}
A '''Gyöngyös-patak''' a [[Mátra]] aljában ered, [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]] város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a [[Tarján-patak (Gyöngyös)|Tarján-patak]] és a [[Toka-patak]] összefolyásának vizét duzzasztja fel [[Heves megye|Heves megyében]], mintegy 320 méteres [[tengerszint feletti magasság]]ban. A patak forrásától kezdve déli, majd keleti-délkeleti irányban halad, majd [[Tarnaörs]] településnél éri el a [[Tarna (patak)|Tarna-patakot]].<ref>{{cite web|url=http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htm|title=Magyarország természetjáró földrajza|publisher=Bozó András|accessdate=06-09-2013|archiveurl=https://web.archive.org/web/20060825003024/http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htm|archivedate=2006-08-25}}</ref>
A '''Gyöngyös-patak''' a [[Mátra]] aljában ered, [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]] város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a [[Tarján-patak (Gyöngyös)|Tarján-patak]] és a [[Toka-patak]] összefolyásának vizét duzzasztja fel [[Heves megye|Heves megyében]], mintegy 320 méteres [[tengerszint feletti magasság]]ban. A patak forrásától kezdve déli, majd keleti-délkeleti irányban halad, majd [[Tarnaörs]] településnél éri el a [[Tarna (patak)|Tarna-patakot]].<ref>{{cite web|url=http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htm|title=Magyarország természetjáró földrajza|publisher=Bozó András|accessdate=06-09-2013|archiveurl=https://web.archive.org/web/20060825003024/http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htm|archivedate=2006-08-25}}</ref>



A lap 2020. április 22., 13:52-kori változata

Gyöngyös-patak
Közigazgatás
OrszágokMagyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Forrásszint320 m
Vízgyűjtő terület544[1] km²
ForrásGyöngyös-Rédei-víztároló, Gyöngyös, Mátra, Magyarország
TorkolatTarna, Tarnaörs
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös-patak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Gyöngyös-patak a Mátra aljában ered, Gyöngyös város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a Tarján-patak és a Toka-patak összefolyásának vizét duzzasztja fel Heves megyében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve déli, majd keleti-délkeleti irányban halad, majd Tarnaörs településnél éri el a Tarna-patakot.[2]

Vízrajza

A Belső-Mérges-patak Gyöngyöstől nyugatra folyik belé. A Rédei-Nagy-patak Vámosgyörktől keletre táplálja vizét. A Szarv-Ágy Visznektől délre, míg a Külső-Mérges-patak a falutól északra gyarapítja, majd Tarnaörstől északra a Tarnába ömlik.

Állatvilága

A patak halfaunáját a következő halak alkotják: bodorka (Rutilus rutilus), csuka (Esox lucius), dévérkeszeg (Abramis brama), domolykó (Leuciscus cephalus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), sügér (Perca fluviatilis), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), jászkeszeg (Leuciscus idus), karikakeszeg (Abramis bjoerkna), kövi csík (Barbatula barbatula), kurta baing (Leucaspius delineatus), küsz (Alburnus alburnus), lapos keszeg (Abramis ballerus), nyúldomolykó* (Leuciscus leuciscus), razbóra* (Pseudorasbora parva), sebes pisztráng* (Salmo trutta m fario), sujtásos küsz* (Alburnoides bipunctatus), fogassüllő (Sander lucioperca), szivárványos pisztráng* (Onkorhynchus mykiss), tarka géb (Proterorhinus marmoratus). A megcsillagozott halfajok a huszadik század során korábban végzett kutatások során kerültek elő, míg a patak legutóbbi felmérése során már nem sikerült jelenlétüket kimutatni.[3]

Part menti települések

A patak partján fekvő településeken összesen több, mint 44 000 fő él.

Jegyzetek

  1. Tarna vízgyűjtő alegység. Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
  2. Magyarország természetjáró földrajza. Bozó András. [2006. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  3. A Mátra és környéke halfaunája. matramuzeum.hu. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 14.)

További információk