„Gregorián ének” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam az utolsó  változtatást (195.199.250.154), visszaállítva Pegybot szerkesztésére
2. sor: 2. sor:
[[Fájl:Gregory I - Antiphonary of Hartker of Sankt Gallen.jpg|bélyegkép|[[I. Gergely pápa]] a Szentlélek sugallatára diktálja a liturgia énekeit]]
[[Fájl:Gregory I - Antiphonary of Hartker of Sankt Gallen.jpg|bélyegkép|[[I. Gergely pápa]] a Szentlélek sugallatára diktálja a liturgia énekeit]]
[[Fájl:Graduale Aboense.jpg|bélyegkép|Graduale Aboense]]
[[Fájl:Graduale Aboense.jpg|bélyegkép|Graduale Aboense]]
A '''gregorián ének''' ''(cantus gregorianus, cantjighiogjslogudlkgmdiozkjxgoieuposdjg897igoeruus planus, cantus choralis)'' egyházi egyszólamú, hangszerkíséret nélküli [[liturgia|liturgikus]] kórus vagy szóló ének [[latin nyelv]]en. Az adott szöveg szerkezetének megfelelően tagolódik. Kötetlen ritmusú és az abszolút haalmaijh, hbnkmmagasságot sem rögzíti. Dallamai lépcsőzetes felépítésűek vagy kis hangközlépésekkel mozognak, helyenkénti ugrásokkal.
A '''gregorián ének''' ''(cantus gregorianus, cantus planus, cantus choralis)'' egyházi egyszólamú, hangszerkíséret nélküli [[liturgia|liturgikus]] kórus vagy szóló ének [[latin nyelv]]en. Az adott szöveg szerkezetének megfelelően tagolódik. Kötetlen ritmusú és az abszolút hangmagasságot sem rögzíti. Dallamai lépcsőzetes felépítésűek vagy kis hangközlépésekkel mozognak, helyenkénti ugrásokkal.


A szillabikus (szótagoló) és a [[melizmatikus ének]]lési mód váltogatása teremt egyensúlyt benne. Többnyire kis hangterjedelmű.
A szillabikus (szótagoló) és a [[melizmatikus ének]]lési mód váltogatása teremt egyensúlyt benne. Többnyire kis hangterjedelmű.

A lap 2020. március 12., 09:02-kori változata

I. Gergely pápa a Szentlélek sugallatára diktálja a liturgia énekeit
Graduale Aboense

A gregorián ének (cantus gregorianus, cantus planus, cantus choralis) egyházi egyszólamú, hangszerkíséret nélküli liturgikus kórus vagy szóló ének latin nyelven. Az adott szöveg szerkezetének megfelelően tagolódik. Kötetlen ritmusú és az abszolút hangmagasságot sem rögzíti. Dallamai lépcsőzetes felépítésűek vagy kis hangközlépésekkel mozognak, helyenkénti ugrásokkal.

A szillabikus (szótagoló) és a melizmatikus éneklési mód váltogatása teremt egyensúlyt benne. Többnyire kis hangterjedelmű.

Az időszámítás kezdete körüli kor mediterrán zenekultúrájából, mégpedig a görög himnuszokból és az ókori zsidók zsoltáraiból fejlődött ki három fázisú rendező-szerkesztő munka során:

Hangnemek

tónus alaphang domináns hangterjedelem autentikus/plagális
1. tónus D A C-d autentikus
2. tónus D F A-a plagális
3. tónus E c D-e autentikus
4. tónus E A C-c plagális
5. tónus F c F-f autentikus
6. tónus F A C-c plagális
7. tónus G d F-g autentikus
8. tónus G c C-d plagális

Zenefájlok

Salve Regina Les Petits Chanteurs de Passy
  • Schola Gregoriana kórus, Lengyelország, vezényel: Dariusz Szmolarek
Nem tudod lejátszani a fájlt?
(Orbis Factor)


Lásd még

Irodalom

  • Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve, 1993
  • Dobszay László: Magyar Zenetörténet. Gondolat, Budapest, 1984
  • Kelemen: A zene története 1750-ig, 1991
  • Rajeczky Benjámin: Mi a gregorián?, 1981
  • Rescigno, Eduardo – Renato Garavaglia:A keresztény egyházi és a világi ének a középkorban. Ford. Tallián Tibor. Budapest, Zeneműkiadó, 1987 ISBN 963-330-634-5
  • A gregorián zene (főiskolai jegyzet Osvay Károlyné összeállításában)
  • Gülke: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok, 1979
  • Bárdos: Modális harmóniák, 1979
  • Jeppesen: Ellenpont, 1975

Forrás

További információk