„Koronavírus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 84.3.34.249 (vita) szerkesztéséről Lálálá9999 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
20. sor: 20. sor:


2020-ban már egy mutálódott változata okoz gondokat.
2020-ban már egy mutálódott változata okoz gondokat.
Kisorosziban és a Dunakanyarban is nő a fertőzöttek száma.


== Taxonómia ==
== Taxonómia ==
45. sor: 44. sor:


=== Humán koronavírusok ===
=== Humán koronavírusok ===
Négy különböző humán koronavírus folyamatosan jelen van az emberekben: HCoV-229E, HCoV-OC43, HCoV-NL63, HCoV-HKU1. Ezek főleg gyerekeket és időseket fertőznek és okoznak [[megfázás]]os tüneteket, [[légzőrendszer|légzőszervi]] megbetegedéseket világszerte.
Négy különböző humán koronavírus folyamatosan jelen van az emberekben: HCoV-229E, HCoV-OC43, HCoV-NL63, HCoV-HKU1. Ezek főleg gyerekeket és időseket fertőznek és okoznak [[megfázás]]os tüneteket, [[légzőrendszer|légzőszervi]] megbetegedéseket világszerte.<ref>{{cite journal |author= Victor M. Corman, Doreen Muth, Daniela Niemeyer, Christian Drosten |url= https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29551135 |title= Hosts and Sources of Endemic Human Coronaviruses |journal= Advances in Virus Research |volume= 100 |issue= |page= 163–188 |year= 2018 |pmid= 29551135 |doi= 10.1016/bs.aivir.2018.01.001 |language= angol}}</ref>
Az első magyarországon ismert fertőzött Szabó Melinda.<ref>{{cite journal |author= Victor M. Corman, Doreen Muth, Daniela Niemeyer, Christian Drosten |url= https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29551135 |title= Hosts and Sources of Endemic Human Coronaviruses |journal= Advances in Virus Research |volume= 100 |issue= |page= 163–188 |year= 2018 |pmid= 29551135 |doi= 10.1016/bs.aivir.2018.01.001 |language= angol}}</ref>


==== SARS-CoV ====
==== SARS-CoV ====

A lap 2020. január 27., 16:19-kori változata

Coronavirinae
Humán koronavírus elektronmikroszkópos képe
Humán koronavírus elektronmikroszkópos képe
Vírusbesorolás
Csoport: IV. csoport
Pozitív szálú ssRNS vírusok
Rend: Nidovirales
Család: Coronaviridae
Nemzetség:
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Coronavirinae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:
  • Orthocoronavirinae
  • Coronavirus
|Coronavirinae]] témájú kategóriát.

A koronavírus a Coronaviridae család Coronavirinae alcsaládjába tartozó fajok általános elnevezése. A koronavírusok a Baltimore-féle osztályozás alapján a IV. csoportba tartoznak, genomjuk pozitív (vagyis mRNS-ként közvetlenül használható) egyszálú RNS ((+)ssRNA), lipidburokkal rendelkeznek, kapszidjuk helikális. Genomjuk mérete 24-30 ezer bázis között lehet, amivel a legnagyobb ismert RNS-vírusnak számítanak. Nevüket elektronmikroszkópos képük alapján kapták, melyen a burokba ágyazott fehérjetüskék a Nap koronájához hasonlóan kitüremkednek a felszínből (a latin corona és a görög κορώνη szavak jelentése: koszorú, virágfüzér, glória, korona). Ezt a kitüremkedő, tüskeszerű morfológiát a vírus felszínén glikoprotein fehérjék alkotják. Ezek a fehérjék igen változatosak, attól függően, hogy mely gazdaszervezetet fertőz a vírus.[1]

A koronavírusok többnyire madarakat és emlősöket fertőznek, a betegség lefolyása legtöbbször enyhe, de egyes fajok komoly humán- és állategészségügyi kockázatot is jelenthetnek.

Felfedezése

Az első koronavírusokat az 1960-as években izolálták megfázásban szenvedő betegek orrüregéből. Ezek a vírusok később a humán koronavírus 229 E és OC43 elnevezést kapták.

2020-ban már egy mutálódott változata okoz gondokat.

Taxonómia

A Coronavirinae alcsaládba tartozó 20 faj négy genusba tagolódik:

Biológiája

A koronavírusok szerkezete

A virion gömb alakú, átmérője legalább 129,6 nm, de kétszer ekkora is lehet. Felszínét a jellegzetes, nagy tüskék borítják, melyekkel a gazdasejthez kapcsolódik és amelyeket az S-protein alkot. A lipidburokba ágyazódik az M és E-protein és egyes fajoknál a hemagglutinin-észteráz (HE) aktivitású fehérje. A 26-32 ezer bázisból álló egyszálú RNS-genom háromnegyedét az RNS másolását végző replikáz génje teszi ki, a maradék egynegyed a struktúrfehérjékre jut.

A felszíni S-protein külső része felelős a gazdasejten található receptorhoz kapcsolódásért, majd az S-protein lipidbe ágyazott része aktiválódik és elősegíti a vírus és a sejt membránjának összeolvadását. A citoplazmába jutva a koronavírus kapszidja felbomlik, genomja pedig közvetlenül a riboszómákhoz kapcsolódik és megkezdi a replikáz enzim termelését. A replikáz számtalan példányban lemásolja a vírus-RNS-t, majd a fertőzés kései szakaszában struktúrfehérjék készülnek és az endoplazmatikus retikulumban és a Golgi-komplexumban összeállnak az új vírusok.

Koronavírusok okozta betegségek

A koronavírusok szaporodása

A koronavírusok elsősorban az emlősök és madarak felső légutainak és bélrendszerének sejtjeit támadják. Az embert hat ismert fajuk tudja megfertőzni, közülük a legismertebb a világszerte pánikot okozó SARS-CoV, a SARS betegséget okozó koronavírus. Ez annyiban egyedi, hogy a felső és alsó légutak, valamint a bélrendszer szöveteiben is képes szaporodni. A megfázásos tünetekkel járó megbetegedések jelentős hányadát is koronavírusok okozzák, többnyire télen vagy kora tavasszal. A diagnózis nehéz, mert a náthát okozó rhinovírusoktól eltérően, laboratóriumi tenyésztésük problémás. Egyes esetekben tüdőgyulladást is okoznak, vagy annak virális, vagy másodlagos, bakteriális formáját.

A csirkéket támadó fertőző bronchitis-vírus a légutakon kívül képes megfertőzni a urogenitális járatokat is és súlyos esetben a belső szervekre is átterjed.

Koronavírusok okozhatják a háziállatok egyes betegségeit is, amelyek komoly gazdasági károkat okozhatnak. Ilyen a malacok elhullását okozó fertőző gasztroenteritisz-koronavírus vagy a marha-koronavírus amely a borjak hasmenésének kórokozója. A sertés járványos hasmenés-vírus jelentős malacpusztulást okozhat; 2014-ben az Egyesült Államokban az általa okozott járvány miatt 4,2%-kal csökkent a disznóhústermelés.[2] A macska-koronavírus általában nem okoz komoly tüneteket, de van egy mutáns formája is, melynél a fertőzés a gyakran végzetes kimenetelű fertőző hashártyagyulladás (peritonitisz) alakját is öltheti. Hasonlóképpen, a görényeket megbetegítő koronavírusnak (ferret systemic coronavirus, FSC) is két változata van, egyik enyhébb, másik komoly kimenetelű betegség kórokozója. A kutya-koronavírusnak is két változata van, egyik légúti, a másik bélpanaszokat okoz. Az egér hepatitisz-vírus (mouse hepatitis virus, MHV) magas elhullással járó járványos megbetegedésekért felelős, elsősorban a laboratóriumi állatoknál.

Humán koronavírusok

Négy különböző humán koronavírus folyamatosan jelen van az emberekben: HCoV-229E, HCoV-OC43, HCoV-NL63, HCoV-HKU1. Ezek főleg gyerekeket és időseket fertőznek és okoznak megfázásos tüneteket, légzőszervi megbetegedéseket világszerte.[3]

SARS-CoV

2003-ban kitört a SARS-járvány (súlyos akut légzőszervi szindróma, angolul severe acute respiratory syndrome). A kínai Kuangtung tartományból kiinduló betegség légúti panaszokkal, súlyosabb esetben tüdőgyulladással járt. A járvány során több mint 8 ezren betegedtek meg, a halálozási arányszám valamivel 10% alatt volt. A megbetegedéseket egy koronavírus, a SARS-koronavírus okozta, amely a természetben cibetmacskákban, nyestkutyákban és egyéb kisemlősökben (néha házi macskákban) fordul elő.

MERS-CoV

MERS-CoV közel-keleti légúti koronavírus

2012-ben fedezték fel az embert megbetegítő hatodik kórokozót, a közel-keleti légúti koronavírust (Middle East respiratory syndrome coronavirus, MERS-CoV).[4] A légúti és gasztrointesztinális panaszokkal járó betegség Szaúd-Arábiában bukkant fel először, ahol 2014 júniusáig 282 ember halálát okozta. Azóta felbukkant a Közel-Kelet és Észak-Afrika több országában, valamint Európában és az Egyesült Államokban is. A kórokozó vírust megtalálták denevérekben és tevékben is.

2019-nCoV a SARS-vírus „testvére”

2019-nCoV járvány kitörése világszerte
A potenciálisan halálos 2019-nCoV koronavírus génszerkezete

2019-ben egy új koronavírus jelent meg (kezdeti megnevezése ezért 2019-nCoV) a kínai Vuhanban [5], amely egy zoonózisos fertőző vírus: az eredetileg állatokat megfertőző vírus homológ rekombináció útján vált képessé, hogy az emberre is átterjedjen. A Journal of Medical Virology magazin szerint kígyók (Bungarus multicinctus, Naja atra)[6] szolgálhattak egyfajta rezervoárként a vírus számára, bár ezt más virológusok megkérdőjelezik: szerintük csak madár és emlősfajok lehetnek a közvetítők (ebben az esetben valószínűleg denevér).[7][8][9]

Evolúciója

Molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a koronavírusok közös őse mintegy 10 ezer éve létezhetett,[10] míg egy másik becslés ~8100 évvel ezelőttre teszi.[11] Az egyes genusok, az Alphacoronavirus, Betacoronavirus, Gammacoronavirus és Deltacoronavirus ~2400, ~3300, ~2800 és ~3000 évvel ezelőtt ágaztak le. Az Alphacoronavirus és Betacoronavirus elsődleges gazdaállatai a denevérek, míg a másik két nem a madarakban fejlődött ki.

A marha-koronavírus és a kutya-koronavírus 1951-ben vált el egymástól,[12] míg a marha koronavírus-és a humán koronavírus OC43 szétválása 1890-1899-re tehető.[13]

A MERS-Cov közeli rokonai ma is megtalálhatóak denevérekben, de feltehetően már több évszázada önálló fajnak tekinthető. A SARS-CoV és a legközelebbi (denevérekben élő) rokona a molekuláris óra szerint 1986-ban vált ketté.[14]

Jegyzetek

  1. Patrick C. Y. Woo, Yi Huang, Susanna K. P. Lau, Kwok-Yung Yuen: Coronavirus Genomics and Bioinformatics Analysis (angol nyelven), 2010. augusztus 24. DOI:10.3390/v2081803. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  2. Stephanie Strom: Virus Plagues the Pork Industry, and Environmentalists, The New York Times, 2014 július 4. (angolul)
  3. Victor M. Corman, Doreen Muth, Daniela Niemeyer, Christian Drosten (2018). „Hosts and Sources of Endemic Human Coronaviruses” (angol nyelven). Advances in Virus Research 100, 163–188. o. DOI:10.1016/bs.aivir.2018.01.001. PMID 29551135.  
  4. Michaeleen Doucleef: Scientists Go Deep On Genes Of SARS-Like Virus, NPR, 2012. szeptember 26. (angolul)
  5. Mit tudni az új kínai vírusról?. National Geographic. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  6. Where Did the New Coronavirus Come From? Snakes (angol nyelven). Strange Sounds, 2020. január 23.
  7. Why snakes probably aren’t spreading the new China virus (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  8. Rachel Baxter: China’s Deadly Coronavirus Likely Jumped From Snakes To Humans. IFLScience, 2020. január 23.
  9. Szétspriccelhet a koronavírus Kínában. Index.hu, 2020. január 22.
  10. Joel O. Wertheim, Daniel K. W. Chu, Joseph S. M. Peiris, Sergei L. Kosakovsky Pond,, Leo L. M. Poon (2013. június). „A case for the ancient origin of coronaviruses” (angol nyelven) (PDF). Journal of Virology 87 (12), 7039-7045. o.  
  11. Patrick C. Y. Woo, Susanna K. P. Lau, Carol S. F. Lam, Candy C. Y. Lau, Alan K. L. Tsang, John H. N. Lau, Ru Bai, Jade L. L. Teng, Chris C. C. Tsang, Ming Wang, Bo-Jian Zheng, Kwok-Hung Chan, Kwok-Yung Yuen (2012. január 25.). „Discovery of Seven Novel Mammalian and Avian Coronaviruses in theGenusDeltacoronavirusSupports Bat Coronaviruses as the GeneSource of Alphacoronavirus and Betacoronavirus and Avian Coronaviruses as the Gene Source of Gammacoronavirus and Deltacoronavirus” (angol nyelven) (PDF). Journal of Virology 86 (7), 3995-4008. o. DOI:10.1128/JVI.06540-11}.  
  12. Mehdi R. M. Bidokhti, Madeleine Tråvén, Neel K. Krishna, Muhammad Munir, Sándor Belák, Stefan Alenius, Martí Cortey (2013. június 26.). „Evolutionary dynamics of bovine coronaviruses: natural selection pattern of the spike gene implies adaptive evolution of the strains” (angol nyelven) (PDF). Journal of General Virology 94 (9), 2036-2049. o. DOI:10.1099/vir.0.054940-0.  
  13. Leen Vijgen, Els Keyaerts, Elien Moës, Inge Thoelen, Elke Wollants, Philippe Lemey, Anne-Mieke Vandamme, Marc Van Ranst (2005. január 13.). „Complete Genomic Sequence of Human Coronavirus OC43: Molecular Clock Analysis Suggests a Relatively Recent Zoonotic Coronavirus Transmission Event” (angol nyelven) (PDF). Journal of Virology 79 (3), 1595-1604. o. DOI:10.1128/JVI.79.3.1595–1604.2005.  
  14. D. Vijaykrishna, G. J. D. Smith, J. X. Zhang, J. S. M. Peiris, H. Chen, Y. Guan (2007. március 28.). „Evolutionary insights into the ecology of coronaviruses” (angol nyelven) (PDF). Journal of Virology 81 (8), 4012-4020. o. DOI:10.1128/JVI.02605-06.  

Források

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Coronavirus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.