„I. e. 329” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor: | 2. sor: | ||
==Események== |
==Események== |
||
===Makedón Birodalom=== |
|||
*[[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] a mai [[Afganisztán]] területén a [[Helmand (folyó)|Helmand]] folyó mentén halad keletnek a mai [[Kabul]]on túl, majd megalapítja Kaukázusi Alexandriát (ma [[Bagram]]) |
|||
*[[Baktria|Baktriában]] az [[V. Artakhsaszjá perzsa király|V. Artaxerxész]] nevet használó Besszosz ellenállást próbál szervezni a makedónokkal szemben. Nagy Sándor átkel a [[Hindukus]]on, hogy szembeszálljon vele, mire Besszosz az [[Amu-darja|Oxosz]] folyón túlra menekül. A makedón uralkodó [[Balh|Baktrában]] a perzsa [[II. Artabazosz|Artabazoszt]] teszi meg Baktria kormányzójának. |
|||
*Nagy Sándor átkel az Oxoszon és [[I. Ptolemaiosz|Ptolemaioszt]] küldi Besszosz üldözésére. Besszoszt a [[Szogdok|szogd]] [[Szpitamenész]] elfogja és átadja Ptolemaiosznak; az önjelölt perzsa királyt ezután Ekbatanában kivégzik. |
|||
*Nagy Sándor Marakandából (ma [[Szamarkand]]) a Perzsa Birodalom határáig, a [[Szir-darja|Iaxartész]] folyóig nyomul előre. Átkel a folyó északi partjára, csatában legyőzi a [[szkíták]]at, akik elmenekülnek a sztyeppére; majd ezután megalapítja Alexandria Eszkhatét (a "legtávolabbit"), a mai [[Hudzsand|Hudzsand]]ot. |
|||
*Szpitamenész fellázad a makedón uralom ellen és ostrom alá veszi a marakandai helyőrséget. Nagy Sándor Pharnukhész vezetésével kisebb sereget küld ellenük, de azt a felkelők megsemmisítik. |
|||
===Róma=== |
|||
* [[Római Birodalom|Római]] [[consul]]ok: L. Aemilius Mamercinus Privernas és C. Plautius Decianus |
|||
*Lucius Aemilius Mamercinus Privernast és Caius Plautius Decianust választják [[consul]]lá. A gall betörés híre miatt nagy sereget soroznak és amikor a hír hamisnak bizonyul, az előző évben fellázadt [[Priverno|Privernumot]] foglalják el vele. Miután a lázadás vezetőjét kivégzik, a privernumiak polgárjogot kapnak.<ref>Titus Livius: [http://mek.oszk.hu/06200/06201/html/romai2.htm A római nép története] Nyolcadik könyv</ref> |
|||
* [[Privernum]] [[civitas sine suffragio]] lesz |
|||
* [[Tarracina]] római jogú [[colonia]] megalapítása a [[Volscusok]] földjén |
|||
==Születések== |
|||
==Halálozások== |
==Halálozások== |
||
*[[V. Artakhsaszjá perzsa király|V. Artaxerxész]] perzsa király |
|||
==Források== |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
{{fordítás|en|329 BC|oldid=923738191}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Ie329}} |
{{DEFAULTSORT:Ie329}} |
A lap 2019. november 12., 14:25-kori változata
Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század
Évtizedek: i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek – i. e. 290-es évek – i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek
Évek: i. e. 334 – i. e. 333 – i. e. 332 – i. e. 331 – i. e. 330 – i. e. 329 – i. e. 328 – i. e. 327 – i. e. 326 – i. e. 325 – i. e. 324
Események
Makedón Birodalom
- Nagy Sándor a mai Afganisztán területén a Helmand folyó mentén halad keletnek a mai Kabulon túl, majd megalapítja Kaukázusi Alexandriát (ma Bagram)
- Baktriában az V. Artaxerxész nevet használó Besszosz ellenállást próbál szervezni a makedónokkal szemben. Nagy Sándor átkel a Hindukuson, hogy szembeszálljon vele, mire Besszosz az Oxosz folyón túlra menekül. A makedón uralkodó Baktrában a perzsa Artabazoszt teszi meg Baktria kormányzójának.
- Nagy Sándor átkel az Oxoszon és Ptolemaioszt küldi Besszosz üldözésére. Besszoszt a szogd Szpitamenész elfogja és átadja Ptolemaiosznak; az önjelölt perzsa királyt ezután Ekbatanában kivégzik.
- Nagy Sándor Marakandából (ma Szamarkand) a Perzsa Birodalom határáig, a Iaxartész folyóig nyomul előre. Átkel a folyó északi partjára, csatában legyőzi a szkítákat, akik elmenekülnek a sztyeppére; majd ezután megalapítja Alexandria Eszkhatét (a "legtávolabbit"), a mai Hudzsandot.
- Szpitamenész fellázad a makedón uralom ellen és ostrom alá veszi a marakandai helyőrséget. Nagy Sándor Pharnukhész vezetésével kisebb sereget küld ellenük, de azt a felkelők megsemmisítik.
Róma
- Lucius Aemilius Mamercinus Privernast és Caius Plautius Decianust választják consullá. A gall betörés híre miatt nagy sereget soroznak és amikor a hír hamisnak bizonyul, az előző évben fellázadt Privernumot foglalják el vele. Miután a lázadás vezetőjét kivégzik, a privernumiak polgárjogot kapnak.[1]
Halálozások
- V. Artaxerxész perzsa király
Források
- ↑ Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 329 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.