„I. e. 329” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 61 interwiki link migrálva a Wikidata d:q80723 adatába
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:


==Események==
==Események==
===Makedón Birodalom===
*[[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] a mai [[Afganisztán]] területén a [[Helmand (folyó)|Helmand]] folyó mentén halad keletnek a mai [[Kabul]]on túl, majd megalapítja Kaukázusi Alexandriát (ma [[Bagram]])
*[[Baktria|Baktriában]] az [[V. Artakhsaszjá perzsa király|V. Artaxerxész]] nevet használó Besszosz ellenállást próbál szervezni a makedónokkal szemben. Nagy Sándor átkel a [[Hindukus]]on, hogy szembeszálljon vele, mire Besszosz az [[Amu-darja|Oxosz]] folyón túlra menekül. A makedón uralkodó [[Balh|Baktrában]] a perzsa [[II. Artabazosz|Artabazoszt]] teszi meg Baktria kormányzójának.
*Nagy Sándor átkel az Oxoszon és [[I. Ptolemaiosz|Ptolemaioszt]] küldi Besszosz üldözésére. Besszoszt a [[Szogdok|szogd]] [[Szpitamenész]] elfogja és átadja Ptolemaiosznak; az önjelölt perzsa királyt ezután Ekbatanában kivégzik.
*Nagy Sándor Marakandából (ma [[Szamarkand]]) a Perzsa Birodalom határáig, a [[Szir-darja|Iaxartész]] folyóig nyomul előre. Átkel a folyó északi partjára, csatában legyőzi a [[szkíták]]at, akik elmenekülnek a sztyeppére; majd ezután megalapítja Alexandria Eszkhatét (a "legtávolabbit"), a mai [[Hudzsand|Hudzsand]]ot.
*Szpitamenész fellázad a makedón uralom ellen és ostrom alá veszi a marakandai helyőrséget. Nagy Sándor Pharnukhész vezetésével kisebb sereget küld ellenük, de azt a felkelők megsemmisítik.


===Róma===
* [[Római Birodalom|Római]] [[consul]]ok: L. Aemilius Mamercinus Privernas és C. Plautius Decianus
*Lucius Aemilius Mamercinus Privernast és Caius Plautius Decianust választják [[consul]]lá. A gall betörés híre miatt nagy sereget soroznak és amikor a hír hamisnak bizonyul, az előző évben fellázadt [[Priverno|Privernumot]] foglalják el vele. Miután a lázadás vezetőjét kivégzik, a privernumiak polgárjogot kapnak.<ref>Titus Livius: [http://mek.oszk.hu/06200/06201/html/romai2.htm A római nép története] Nyolcadik könyv</ref>
* [[Privernum]] [[civitas sine suffragio]] lesz
* [[Tarracina]] római jogú [[colonia]] megalapítása a [[Volscusok]] földjén


==Születések==
==Halálozások==
==Halálozások==
*[[V. Artakhsaszjá perzsa király|V. Artaxerxész]] perzsa király

==Források==
{{jegyzetek}}
{{fordítás|en|329 BC|oldid=923738191}}


{{DEFAULTSORT:Ie329}}
{{DEFAULTSORT:Ie329}}

A lap 2019. november 12., 14:25-kori változata

Évszázadok: i. e. 5. századi. e. 4. századi. e. 3. század

Évtizedek: i. e. 370-es éveki. e. 360-as éveki. e. 350-es éveki. e. 340-es éveki. e. 330-as éveki. e. 320-as éveki. e. 310-es éveki. e. 300-as éveki. e. 290-es éveki. e. 280-as éveki. e. 270-es évek

Évek: i. e. 334i. e. 333i. e. 332i. e. 331i. e. 330i. e. 329i. e. 328i. e. 327i. e. 326i. e. 325i. e. 324

Események

Makedón Birodalom

  • Nagy Sándor a mai Afganisztán területén a Helmand folyó mentén halad keletnek a mai Kabulon túl, majd megalapítja Kaukázusi Alexandriát (ma Bagram)
  • Baktriában az V. Artaxerxész nevet használó Besszosz ellenállást próbál szervezni a makedónokkal szemben. Nagy Sándor átkel a Hindukuson, hogy szembeszálljon vele, mire Besszosz az Oxosz folyón túlra menekül. A makedón uralkodó Baktrában a perzsa Artabazoszt teszi meg Baktria kormányzójának.
  • Nagy Sándor átkel az Oxoszon és Ptolemaioszt küldi Besszosz üldözésére. Besszoszt a szogd Szpitamenész elfogja és átadja Ptolemaiosznak; az önjelölt perzsa királyt ezután Ekbatanában kivégzik.
  • Nagy Sándor Marakandából (ma Szamarkand) a Perzsa Birodalom határáig, a Iaxartész folyóig nyomul előre. Átkel a folyó északi partjára, csatában legyőzi a szkítákat, akik elmenekülnek a sztyeppére; majd ezután megalapítja Alexandria Eszkhatét (a "legtávolabbit"), a mai Hudzsandot.
  • Szpitamenész fellázad a makedón uralom ellen és ostrom alá veszi a marakandai helyőrséget. Nagy Sándor Pharnukhész vezetésével kisebb sereget küld ellenük, de azt a felkelők megsemmisítik.

Róma

  • Lucius Aemilius Mamercinus Privernast és Caius Plautius Decianust választják consullá. A gall betörés híre miatt nagy sereget soroznak és amikor a hír hamisnak bizonyul, az előző évben fellázadt Privernumot foglalják el vele. Miután a lázadás vezetőjét kivégzik, a privernumiak polgárjogot kapnak.[1]

Halálozások

Források

  1. Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 329 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.