I. e. 325

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Évszázadok: i. e. 5. századi. e. 4. századi. e. 3. század

Évtizedek: i. e. 370-es éveki. e. 360-as éveki. e. 350-es éveki. e. 340-es éveki. e. 330-as éveki. e. 320-as éveki. e. 310-es éveki. e. 300-as éveki. e. 290-es éveki. e. 280-as éveki. e. 270-es évek

Évek: i. e. 330i. e. 329i. e. 328i. e. 327i. e. 326i. e. 325i. e. 324i. e. 323i. e. 322i. e. 321i. e. 320

Események[szerkesztés]

Észak-Európa[szerkesztés]

Makedón Birodalom[szerkesztés]

  • Nagy Sándor elhagyja Indiát, de előtte még Peithónt kinevezi az Indus-környéki régió kormányzójává. Nearkhoszt a flottával elküldi a Perzsa-öblön át Babilonba, maga pedig a hadsereggel együtt Beludzsisztánon át nyugat felé indul.
  • A mai Multán környékén a helyi malli törzsek érzékeny veszteségeket okoznak seregének. Nagy Sándor ezután két részre osztja csapatait; az egyiket Krateroszra bízza, aki a dél-iráni Karmania régión át halad nyugatnak; a másikat ő vezeti a Gedrosziai-sivatagon át. Az év végére visszaérnek Perszepoliszba; a flotta nagyjából ekkorra ér Szúzába.
  • Az európaiak (Nearkhosz, Nagy Sándor flottaparancsnoka) először írnak a cukornádról (az indiai nád "mézet terem, bár méhek nincsenek").

Róma[szerkesztés]

  • Lucius Furius Camillust és Decimus Iunius Brutus Scaevát választják consulnak. A szamniszok (akikkel Róma ekkor háborúban állt) támogatása miatt hadat üzennek a vestinusoknak. Brutus csatában legyőzi a vestinusokat és elfoglalja Cutinát és Cingiliát.
  • Furius a szamnisz háborút kapta a sorshúzásnál, de betegsége miatt őt helyettesítő dictatort neveznek ki L. Papirius Cursor személyében. Míg a dictator a jósjelek tisztázására visszatér Rómába, helyettese, Q. Fabius Maximus Rullianus lovassági parancsnok felettese parancsát megszegve megtámadja a szamniszokat és nagy győzelmet arat felettük. Papirius ezért ki akarja végeztetni Fabiust, akinek védelmében majdnem zendülés tör ki a hadseregben. Fabius Rómába menekül, ahol a szenátus is a pártját fogja. A dictator hajthatatlan, végül a népgyűlés dönt a lovassági parancsnok életének megkíméléséről.[1]

Szicília[szerkesztés]

Kína[szerkesztés]

  • Csin állam uralkodója, Huj Ven-vang, követve a többi hadakozó fejedelemség urának példáját, felveszi a királyi címet.
  • Csao állam élére Vu Ling kerül.

Közép-Amerika[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

  • A görög szobrászat kései klasszikus korszakát felváltja a hellenisztikus korszak (hozzávetőleges időpont).

Születések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 325 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.