„Borsa Kopasz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
→‎Életrajza: Az év végi hadjárat kudarca után
48. sor: 48. sor:
[[Fájl:Cetatea Adorjan Salard.jpg|bélyegkép|balra|250px|[[Adorján vára]] manapság]]
[[Fájl:Cetatea Adorjan Salard.jpg|bélyegkép|balra|250px|[[Adorján vára]] manapság]]


Mikor 1301-ben [[III. András magyar király|III. András]] váratlanul meghalt (és vele kihalt az [[Árpád-ház]] egyenesága) A fellépő jelöltek közül nyíltan az [[Anjou-ház|Anjou]] [[I. Károly magyar király|1304. augusztus 24-én Ugrin részt vett a királyuknak Károlyt elismerő magyar egyházi és világi méltóságok gyűlésén [[Pozsony]]ban.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_Pozsony_tortenete_3_kotet/?pg=88&layout=s&query=Borsa%20%20Tam%C3%A1s Pozsony város története III., 75–76. old.]</ref> Az összegyűlt főurak kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötöttek a cseh trónra ácsingózó [[I. Rudolf cseh király|III. Rudolf osztrák herceggel]] [[Vencel magyar király|III. Vencel]] cseh király ellen.<ref>{{MNL|1|10}}</ref>]]et támogatta.
⚫
Mikor 1301-ben [[III. András magyar király|III. András]] váratlanul meghalt (és vele kihalt az [[Árpád-ház]] egyenesága) A fellépő jelöltek közül nyíltan az [[Anjou-ház|Anjou]] [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]]et támogatta; mégis mikor [[Vencel magyar király|Vencel]] későbbi cseh és lengyel királyt [[Vencel magyar király|V. László néven magyar királlyá]] koronázták melléállt. Mikor Vencel a magyar trónról lemondott, hogy elhunyt apja helyébe lépve átvegye a cseh és lengyel trónt, a helyébe a [[Kőszegi család]] (Kopaszhoz hasonló regionális kiskirályok) [[Ottó magyar király|Ottó bajor herceget]] ültették többek között Károly Róbert ellenében. Ottót 1307-re sikerült lemondatni, s helyére [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]]et ültetni. Borsa Kopaszt hűségéért cserébe [[nádor]]rá nevezte ki. Mikor 1315-ben leváltották, a király ellen fordult és 1316 végén 1317 elején szövetségre lépett [[Kán László]] erdélyi vajdával és [[Aba Amadé]] fiaival Károly Róbert ellenében [[András halicsi király]]t akarták a magyar trónra ültetni. A [[Debreceni Dózsa]] vezette királyi seregektől Borsa 1317 kora nyarán vereséget szenvedett a [[Debreceni csata (1317)|debreceni csatában]], ami után előbb adorjáni várába, majd onnan júliusban a korban szinte bevehetetlennek számító [[Sólyomkő vára|sólyomkői vár]]ba menekült. Utóbbi helyen a királyi seregek ostrom helyett egyszerűen két [[ellenvár]]at emeltek és sikeresen megakadályozták Sólyomkő várának ellátását. Az így kiéheztetett Borsa, mivel a kiszabadítására igyekvő csapatok is elbuktak, csakhamar feladta magát, és Károly fogságába került. A XIX. századi történetírás egy fordítási hiba következtében azt írta, hogy Borsa Kopaszt a király lefejeztette, ám ezzel szemben a valóság az, hogy már 1318-ban menedéket talált [[Erdély]]ben a lázadó Ákos Mojs udvarában. Szabadon bocsátására nincsen adat, valószínűleg Petenye fia Péterrel együtt egy fogolycsere alkalmával engedték el. 1325-ben és 1330-ban még az élők között említik, ám vezető szerepet már nem vállalt a Károly Róbert elleni felkelésben.

Az év végi hadjárat kudarca után elpártolt Károlytól, és átpártolt [[Vencel magyar király|Vencelhez]]. A kiskorú Vencel azonban a következő évben lemondott a magyar trónról, és helyébe a [[Kőszegi család]] erőteljes támogatásával [[Ottó magyar király|Ottó bajor herceget]] ültették, amit Kopasz nem fogadott el, és visszaállt Károly Róbert pártjára. Ottót 1307-re sikerült lemondatni, és [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] hűségéért [[nádor]]rá nevezte ki Borsa Kopaszt.

⚫
Mikor ebből a tisztségéből 1315-ben leváltották, a király ellen fordult és 1316 végén – 1317 elején szövetségre lépett [[Kán László]] erdélyi vajdával és [[Aba Amadé]] fiaival: Károly Róbert ellenében [[András halicsi király]]t akarták a magyar trónra ültetni. A [[Debreceni Dózsa]] vezette királyi seregektől Borsa 1317 kora nyarán vereséget szenvedett a [[debreceni csata (1317)|debreceni csatában]], ami után előbb adorjáni várába, majd onnan júliusban a korban szinte bevehetetlennek számító [[Sólyomkő vára|sólyomkői vár]]ba menekült. Utóbbi helyen a királyi seregek ostrom helyett egyszerűen két [[ellenvár]]at emeltek, és ezzel sikeresen megakadályozták Sólyomkő ellátását. A kiszabadítására igyekvő csapatok is elbuktak, ezért a kiéheztetett Borsa feladta magát, és Károly fogságába került. A XIX. századi történetírás egy fordítási hiba következtében azt írta, hogy Borsa Kopaszt a király lefejeztette, ám a valóság az, hogy már 1318-ban menedéket talált [[Erdély]]ben a lázadó [[Ákos Mojs]] udvarában. Szabadon bocsátásáról nincs adat; valószínűleg [[Petenye fia Péter]]rel együtt, egy fogolycsere részeként engedték el. 1325-ben és 1330-ban még élt, ám a Károly Róbert elleni felkelésben már nem vállalt vezető szerepet.


==Források==
==Források==

A lap 2019. április 6., 09:57-kori változata

Borsa Kopasz
A Magyar Királyság nádora
Hivatali idő
1306 – 1314
UralkodóOttó, I. Károly
ElődPéc nembeli Apor
UtódRátót nembeli Domokos
Született1260
nem ismert
Elhunyt1332 körül
Foglalkozáspolitikus
Vallásrómai katolikus
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején

Borsa Kopasz vagy Borsa Kopasz Jakab, néhol Kopasz Jakab vagy Kopasz nádor (1260[1] – 1332 körül) magyar főúr, katona, nádor, az 1290-es évektől kezdve egyike volt a hatalmaskodó, a központi hatalomtól egyre inkább függetlenedő regionális kiskirályoknak.

Életrajza

A Borsa nemzetségből származott. Egyik testvére, Lóránd háromszor is kineveztetett erdélyi vajdának: először 1282-ben, majd 1284-1285 között, majd 1288-tól 1297-ig, mikoris Kán László váltotta.

Kopasz Jakab 1284-től 1286-ig lovászmester volt IV. László magyar király (Kun László) udvarában. 1286-ban szövetkezni kezdett Csák Mátéval, majd Kőszegi Henrikkel (maguk is saját tartományi kiskirályságokat szerveztek maguknak) és bátyjával, Lóránddal együtt nekiálltak saját birodalmuk kiépítésének Adorján központtal. Befolyásuk nagyjából a Partium középső részére terjedt ki a mai román-magyar határ mentén nagyjából a Körösvidék kezdetének határáig, illetve Kárpátalja délnyugati részére, valamint az ezekkel közvetlenül határos mai magyarországi területekre.

Egyes feltételezések szerint ők állhattak IV. (Kun) László 1290-es meggyilkolása mögött saját hatalmuk megszilárdítása, illetve növelése érdekében. (A László elleni merénylet közelebbi oka mindmáig ismeretlen). III. András megkoronázása után nem sokkal pohárnokmesterré nevezte ki, mely címet Kopasz 1292-ig viselt. 1298-tól 1300-ig szlavón bán is volt (bár egyes források ezt nem támasztják alá[2])

Adorján vára manapság

Mikor 1301-ben III. András váratlanul meghalt (és vele kihalt az Árpád-ház egyenesága) A fellépő jelöltek közül nyíltan az Anjou [[I. Károly magyar király|1304. augusztus 24-én Ugrin részt vett a királyuknak Károlyt elismerő magyar egyházi és világi méltóságok gyűlésén Pozsonyban.[3] Az összegyűlt főurak kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötöttek a cseh trónra ácsingózó III. Rudolf osztrák herceggel III. Vencel cseh király ellen.[4]]]et támogatta.

Az év végi hadjárat kudarca után elpártolt Károlytól, és átpártolt Vencelhez. A kiskorú Vencel azonban a következő évben lemondott a magyar trónról, és helyébe a Kőszegi család erőteljes támogatásával Ottó bajor herceget ültették, amit Kopasz nem fogadott el, és visszaállt Károly Róbert pártjára. Ottót 1307-re sikerült lemondatni, és Károly Róbert hűségéért nádorrá nevezte ki Borsa Kopaszt.

Mikor ebből a tisztségéből 1315-ben leváltották, a király ellen fordult és 1316 végén – 1317 elején szövetségre lépett Kán László erdélyi vajdával és Aba Amadé fiaival: Károly Róbert ellenében András halicsi királyt akarták a magyar trónra ültetni. A Debreceni Dózsa vezette királyi seregektől Borsa 1317 kora nyarán vereséget szenvedett a debreceni csatában, ami után előbb adorjáni várába, majd onnan júliusban a korban szinte bevehetetlennek számító sólyomkői várba menekült. Utóbbi helyen a királyi seregek ostrom helyett egyszerűen két ellenvárat emeltek, és ezzel sikeresen megakadályozták Sólyomkő ellátását. A kiszabadítására igyekvő csapatok is elbuktak, ezért a kiéheztetett Borsa feladta magát, és Károly fogságába került. A XIX. századi történetírás egy fordítási hiba következtében azt írta, hogy Borsa Kopaszt a király lefejeztette, ám a valóság az, hogy már 1318-ban menedéket talált Erdélyben a lázadó Ákos Mojs udvarában. Szabadon bocsátásáról nincs adat; valószínűleg Petenye fia Péterrel együtt, egy fogolycsere részeként engedték el. 1325-ben és 1330-ban még élt, ám a Károly Róbert elleni felkelésben már nem vállalt vezető szerepet.

Források

  1. ↑ Jakov / Jakab "Kopasz" Borsa (c.1260 - c.1325) - Genealogy - Geni
  2. ↑ Szlavón bánok listája (amin nem szerepel), Katolikus lexikon
  3. ↑ Pozsony város története III., 75–76. old.
  4. ↑ Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 10. o. ISBN 963-05-6612-5  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borsa_Kopasz&oldid=21152708”