„Kékes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a nyelvi javítás |
||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
== Gyógyhely == |
== Gyógyhely == |
||
A Kékes klimatikus viszonyai gyógyító hatással vannak az [[asztma]]tikus betegségekre, idegkimerültségre.<ref name=minfo/> Emiatt települt ide a csúcshoz közel |
A Kékes klimatikus viszonyai gyógyító hatással vannak az [[asztma]]tikus betegségekre, idegkimerültségre.<ref name=minfo/> Emiatt települt ide, a csúcshoz közel, a [[Mátrai Gyógyintézet]] kékesi egysége. A kékestetői gyógyszálló, mely ekkor a legmodernebbnek számított az országban, [[1933]]-ban épült fel egy 30 hektáros területen, [[Csonka László]] (az Első Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa<ref name=mhegysz/>) beruházásában és [[Miskolczy László (építész)|Miskolczy László]] tervei alapján. Az [[1950-es évek]]ben állami tulajdonba és a [[mátraháza]]i egységgel közös kezelésbe kerültek, [[szanatórium]]i funkciót kapva.<ref name=magyk/> |
||
[[Kép:Kékes peak.jpg|bélyegkép|balra|300px|A hegycsúcsot jelölő kő]] |
[[Kép:Kékes peak.jpg|bélyegkép|balra|300px|A hegycsúcsot jelölő kő]] |
||
A lap 2018. november 24., 00:56-kori változata
| Kékes | |
 | |
| Magasság | 1014/1015 m |
| Hely | Parád/Gyöngyös, Heves megye,  Magyarország |
| Hegység | Mátra |
| Relatív magasság | 774 m |
| Elhelyezkedése | |
 Kékes
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 52′ 20″, k. h. 20° 00′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 20″, k. h. 20° 00′ 46″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kékes témájú médiaállományokat. | |
A Kékes[1] Magyarország legmagasabb hegye. Az Északi-középhegységben, a Mátrában található. 1014,[2] más mérések alapján 1015 méter magas. Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ez azonban helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve,[1] amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Maga a hegy Parád és Gyöngyös közigazgatási területén található.
Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. A hegyen álló tévétorony kilátóként is szolgál.
Domborzat
A Kékes Északi-középhegységben, a Mátrában található.
Az 1014[2], más mérések alapján 1015 méteres magasságával Magyarország legmagasabb hegye. Relatív magassága 774 méter. Szülőcsúcsától, az 1044 méter magas Javoriétől egy körülbelül 240 méter magasságban fekvő nyereg választja el Ajnácskő vasútállomása környékén.[2]
Éghajlat
A napsütéses órák száma jóval az országos átlag feletti,[3] meghaladja az évi kétezret; különösen magas a napsütéses órák száma szeptember–októberben és januártól március végéig.[4] 2011-ben itt mérték az országban a legkevesebb napsütéses órát: ebben az évben mindössze 2198 napsütéses óra volt Kékestetőn.[5]
A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a 26 °C-ot, míg télen nem süllyed −15 °C alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A légnyomás a magyarországi átlaghoz képest 10%-kal alacsonyabb, szintje kiegyenlített. A levegő por- és pollenszegény, a házi poratka ezen a magasságon már nem él meg.[4] A ködös napok száma 1970-ben 221 volt.[3]
Legnagyobb napi csapadékmennyiséget 1958. június 11–12-én mérték, 228 mm-t.[3]
1943–1944-ben 154 napon át borította hó.[3] 2013. március 30-án itt mérték az év legvastagabb hótakaróját: a hó vastagsága ekkor 106 cm volt.[6]
Történelem
A Kékest említi az 1897-ben megjelent Mátrai kalauz. Ekkor a Mátra Egylet (a Magyar Turista Egyesület mátrai osztálya) által 1888-ban keményfából épített, 20 m magas Vass-kilátó állt a tetőn, mely Vass József népjóléti miniszterről kapta nevét. Az 1926-ban menedékkunyhóval kibővített torony azonban 1938-ra veszélyessé vált, ezért bezárták, és a második világháború alatt le is bontották.[7] 1933-ra épült fel a kékestetői gyógyszálló, és a beruházás részeként a Mátraházáról a Kékesre vezető 5 km-es út.[8][4] Az 1920-as és 1930-as években indult be a sísport is: a déli lesiklópályát 1933–1934-ben, az északit 1934–1937-ben alakította ki a Mátra Egylet, illetve a Magyar Sí Szövetség. Az első sífelvonót az 1950-es évek közepén építette ki a Honvéd síszakosztálya.[7]
A gyógyszállót az 1950-es években államosították és szanatóriummá alakították.[8] Az 1960-as évek elején sem volt még működő kilátó, csak a Távközlési Kutató Intézet nyolcemeletes tornyából lehetett körbetekinteni, külön engedély birtokában.[3] Az 1958-ban épült antennatorony kiváltására 1981-ben készült el a jelenleg is álló Kékestetői tévétorony.[9]
Közlekedés
A csúcsra az 1978-ban kiépített műút vezet fel. A vonalvezetése, meredeksége miatt telente sokszor balesetveszélyes, ezért havas időben gyakran lezárják a személygépkocsik elől.
Gyógyhely
A Kékes klimatikus viszonyai gyógyító hatással vannak az asztmatikus betegségekre, idegkimerültségre.[3] Emiatt települt ide, a csúcshoz közel, a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége. A kékestetői gyógyszálló, mely ekkor a legmodernebbnek számított az országban, 1933-ban épült fel egy 30 hektáros területen, Csonka László (az Első Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa[4]) beruházásában és Miskolczy László tervei alapján. Az 1950-es években állami tulajdonba és a mátraházai egységgel közös kezelésbe kerültek, szanatóriumi funkciót kapva.[8]
Turizmus
A csúcson 1985. augusztus 20. óta egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot.[2][3]
Kékestetőn 1958-ban épült fel az első antennatorony, ez azonban később elavulttá vált, ezért 1981-ben felépült a ma is működő Kékestetői tévétorony és kiszolgáló épülete. A 180 m magas torony egyik szintjén zárt körpresszó működik, felette, 45 m magasan[3] nyitott kilátószinttel.
A Kékest érinti az Országos Kéktúra 21-es számú szakasza. Pecsételőhelye a szanatórium portáján található.
Sport
Síközpont
Kékestetőn két fő lesiklópálya található: a meredekebb északi (600 m hossz, 180 m szintkülönbség) és a lankásabb déli (1800 m hossz, 230 m szintkülönbség).[10] Utóbbi Magyarország leghosszabb sípályája. Az északi pálya és a délinek a 700 m-es felső szakasza mentén sífelvonók működnek, a déli pálya teljes hosszán végigsíelők síautóbusszal juthatnak vissza a csúcsra. A 2016–2017-es szezonban 66 napon át tartott nyitva a pálya.[10]
Kerékpárversenyek
A magyar országúti kerékpáros körverseny, a Tour de Hongrie első kategóriás és egyben legnehezebb emelkedője a Kékesre vezet. 2001-től szinte minden évben itt rendezik a hegyi befutóval végződő, legnehezebb szakaszt, ahol a versenyzőknek a hegy aljától a csúcsig kb. 800 m szintkülönbséget kell leküzdeniük. 2004-től a versenyhez kapcsolódóan „Kékesre fel!” néven amatőrversenyt is szerveznek, ahol bárki próbára teheti magát a Gyöngyös – Kékestető szakaszon. A Tour de Hongrie kékestetői szakaszainak nyertesei:
| 2001 | Tiszaújváros-Kékestető | 174 km | Mikos Rnyakovics | jugoszláv | Spartak Subotica |
| 2002 | nem rendeztek szakaszt Kékestetőn | ||||
| 2003 | Miskolc-Kékestető | 127 km | Natija Kvasina | horvát | Kamen |
| 2003 | Mátraháza-Kékestető | 3,4 km | Lengyel Tamás | magyar | FTC |
| 2004 | Mezőkövesd-Kékestető | 148 km | Anatolij Varvaruk | ukrán | Camen |
| 2005 | Mezőkövesd-Kékestető | 93 km | Glen Chadwick | ausztrál | Cyclingnews |
| 2005 | Mátraháza-Kékestető | 3,8 km | Lengyel Tamás | magyar | P-Nívó |
(2003-ban és 2005-ben két szakaszt is rendeztek Kékestetőn, mindkettőt egy napon. A második, rövid szakasz egyenkénti indítású hegyi időfutamként került megrendezésre.)
A Criterium Tour kékestetői szakaszának nyertesei:
| 2006 | Gyöngyös-Kékestető | 18 km | Hřebik Martin | cseh | Sparta Praha | 38:12 |
A Kékesre fel! amatőr verseny győztesei és idejük:
| 2004 | Gyöngyös-Kékestető | 18 km | Cziráki István | 33:30 |
| 2005 | Gyöngyös-Kékestető | 18 km | Szőke Gábor | 39:38 |
A Velo.hu Kékesi Csúcstámadás amatőr verseny győztesei és idejük:
| 2009 | Gyöngyös-Kékestető | 18 km | Csortos Imre | 40:15 |
| 2010 | Gyöngyös-Kékestető | 18 km | Dancs Márton | 42:43 |
Jegyzetek
- ↑ a b Piszkés-tető, Misina tető (magyar nyelven). e-nyelv.hu, 2009. augusztus 30. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
- ↑ a b c d Kékes, Hungary (angol nyelven). peakbagger.com, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
- ↑ a b c d e f g h Kékestető (magyar nyelven). matrainfo.hu, 2017. október 16. (Hozzáférés: 2017. november 6.)
- ↑ a b c d Szanatórium (magyar nyelven). Mátra információs oldal. Mátrahegy Bt.. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
- ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
- ↑ Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
- ↑ a b Turizmus története (magyar nyelven). matrainfo.hu, 2017. október 16. (Hozzáférés: 2017. november 6.)
- ↑ a b c Történet (magyar nyelven). Mátrai Gyógyintézet, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
- ↑ Szolgáltatások (magyar nyelven). 1014 Kékestető, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
- ↑ a b Síelés (magyar nyelven). 1014 Kékestető, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
Források
- Kékes-tető, Heves megye, Magyarország. Peakbagger.com. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
További információk
- 1014 Kékestető (magyar)
- A Tour de Hongrie honlapja
- Időjárás a Kékestetőn
- Mátrai Gyógyintézet honlapja
- Légi fotók - Kékestető
Mátraháza · Déli sípálya · Kékestető · Sas-kő · Disznó-kő · Kis-Sas-kő · Markazi-kapu · Mraznica-tető · Hármashatár erdészház · Nagy-Szár-hegy · Cserepes-nyereg · Selyem-tisztás · Oroszlánvár · Domoszlói-kapu · Jagus · Szederjes-tető · Jóidő-kút · Cseresnyés-tető · Gazos-kő · Átrád-tető · Kalapos-tető · Őr-hegy · Sólyom-kút · Sirok |  | |
