„Völgységi-patak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
elütés |
a Kép |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
[[Sióagárd]]tól délkeletre ömlik a [[Sió-Sárvíz]] vízrendszerbe.<ref>[http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2007/FE20073-4_169-180.pdf Szőts Zoltán:A Völgység táji elhatárolása, Földrajzi Értesítő 2007. LVI. évf. 3–4. füzet, pp. 169–180]</ref> |
[[Sióagárd]]tól délkeletre ömlik a [[Sió-Sárvíz]] vízrendszerbe.<ref>[http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2007/FE20073-4_169-180.pdf Szőts Zoltán:A Völgység táji elhatárolása, Földrajzi Értesítő 2007. LVI. évf. 3–4. füzet, pp. 169–180]</ref> |
||
[[Fájl:Völgységi-patak bonyhádnál.JPG|bélyegkép|A Völgységi-patak Bonyhádnál]] |
|||
==Árvíz== |
==Árvíz== |
||
A lap 2018. július 12., 09:11-kori változata
A Völgységi-patak vízfolyás a baranyai Keleti-Mecsekben, illetve Tolna megye déli részében. A Kelet-Mecsek északi részének fő vízgyűjtője, a Völgység kistáj legnagyobb vízfolyása.
A Hármashegy északi oldalán fekvő Takanyó-völgy feletti forrásokból ered - közülük egyik a Csengő-forrás -, a fő forráságat illetően nincs konszenzus.[1]
Hossza mintegy 53 kilométer, medrét egészen Máza határáig nem szabályozták. Malomárkok kísérték, amelyeket legtöbb helyen már feltöltöttek, de egyes helyeken még mindig láthatók.[2]
Egyes források vízgyűjtőjéhez kapcsolták a történeti Völgység tájegységet, illetve a valamikori Völgységi járást.
Egyéb nevei
Kárásznál népi neve Gát, Vadárok. Bonyhád környékén Határárok néven is ismert. Szászváron Nagy-gát a neve.
Pályája
A patak észak-déli, majd kelet-nyugati irányú törésvonalon halad és Magyaregregy környékétől Szárászig egybegyűjti a környező vizeket.[3] Hidasnál az Óbánya és Mecseknádasd felől érkező Öreg-patak és egyéb patakok ömlenek bele, Bonyhádnál a Majosi és Apari-patak, Kakasdnál a Rák-patak.
Sióagárdtól délkeletre ömlik a Sió-Sárvíz vízrendszerbe.[4]
Árvíz
Vízszintje nagy esőzések után úgy meg tud emelkedni, hogy néha árvízveszélyt okoz és védekező intézkedéseket kényszerít ki többek közt Szászvár, Kárász, Magyaregregy és Bonyhád környékén
Élővilága
A patakból bizonyítottan kifogott halak:
- Domolykó (Leuciscus cephalus)
- A védett kövi csík (Barbatula barbatula). Ezt a halat a Mecsekben és környékén eddig egyedül a Völgységi-patakban találták meg.
- Fenékjáró küllő (Gobio gobio)
- Fürge cselle (Phoxinus phoxinus)
- Naphal (Lepomis gibbosus)[5]
Jegyzetek
|
Ez a geológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Lásd még
