„Csintalan Sándor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hegyirabló (vitalap | szerkesztései)
Hegyirabló (vitalap | szerkesztései)
22. sor: 22. sor:
Édesapja, Csintalan Sándor ([[1921]]) buszvezető volt a [[BKV]]-nál, édesanyja, Reznák Ilona ([[1931]]) szintén a közösségi közlekedésben kezdett el dolgozni villamosvezetőként, ezután [[háztartásbeli]] volt, majd [[1970]]-től a Csemege Kereskedelmi Vállalatnál dolgozott pénztárosként és eladóként.
Édesapja, Csintalan Sándor ([[1921]]) buszvezető volt a [[BKV]]-nál, édesanyja, Reznák Ilona ([[1931]]) szintén a közösségi közlekedésben kezdett el dolgozni villamosvezetőként, ezután [[háztartásbeli]] volt, majd [[1970]]-től a Csemege Kereskedelmi Vállalatnál dolgozott pénztárosként és eladóként.


Csintalan Sándornak egy testvérhúga van, az [[1961]]-ben született Katalin. <-- Aki ezt írta, az vagy nem tudja, mi a húg, vagy nem tud számolni. [[1996]]-ban keltezett életrajza szerint Csintalan Sándor elvált, két gyermeke van, az [[1982]]-ben született Nóra és a négy évvel fiatalabb Márton.<ref>[http://www.parlament.hu/kepviselo/elet/c175.htm Életrajza az Országgyűlés honlapján, 1996-ban]</ref>
Csintalan Sándornak egy testvérhúga van, az [[1961]]-ben született Katalin. [[1996]]-ban keltezett életrajza szerint Csintalan Sándor elvált, két gyermeke van, az [[1982]]-ben született Nóra és a négy évvel fiatalabb Márton.<ref>[http://www.parlament.hu/kepviselo/elet/c175.htm Életrajza az Országgyűlés honlapján, 1996-ban]</ref>


==Élete==
==Élete==

A lap 2017. október 6., 00:43-kori változata

Csintalan Sándor
Született1954. október 5. (69 éves)
Cegléd
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapolitikus,
országgyűlési képviselő,
televíziós műsorvezető,
újságíró
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 2002. május 14.)
IskoláiHo Si Minh Tanárképző Főiskola (–1981)

A Wikimédia Commons tartalmaz Csintalan Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csintalan Sándor (Cegléd, 1954. október 5. –) politikus, televíziós műsorvezető. 2015 elején a Lánchíd Rádió műsorvezetője.

Családja

Édesapja, Csintalan Sándor (1921) buszvezető volt a BKV-nál, édesanyja, Reznák Ilona (1931) szintén a közösségi közlekedésben kezdett el dolgozni villamosvezetőként, ezután háztartásbeli volt, majd 1970-től a Csemege Kereskedelmi Vállalatnál dolgozott pénztárosként és eladóként.

Csintalan Sándornak egy testvérhúga van, az 1961-ben született Katalin. 1996-ban keltezett életrajza szerint Csintalan Sándor elvált, két gyermeke van, az 1982-ben született Nóra és a négy évvel fiatalabb Márton.[1]

Élete

Tanulmányai

Gyermekkorát édesanyjával a ceglédi nagyszülőknél töltötte, mivel ekkortájt a családnak csak egy egészségtelen, vizes pincelakása volt Pesten. Az általánost már Budapesten végezte és a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Ezután két évig jórészt alkalmi munkás volt, segédmunkás gyárban, metróépítkezésen, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban. 1975-től két évig a Kossuth Lajos Főiskolára járt, de letett arról, hogy felderítő legyen és Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatára iratkozott be, ahol egy év után levelezőként folytatta. 1981-ben magyar-történelem szakos általános iskolai tanárként végzett.

Politikai pályája

Már az egri főiskolán KISZ-titkár volt, az állampárti MSZMP-be 1977-ben lépett be. Mint az Országgyűlés honlapján közzétett, 1996-os keltezésű életrajzában közölte: „Politizálása családi indíttatású volt”.

Csak néhány hónapig tanított, Csepelen. 1982 februárjában a KISZ Központi Bizottsága Értelmiségi Fiatalok Tanácsa pedagógus-munkabizottságának, 1986-tól az MSZMP XIII. kerületi pedagógus-pártbizottságának lett a titkára. KISZ-alkalmazottként egyik szervezője volt az ifjúsági parlamentek közoktatási ágazatának. 1987 és 1990 márciusa között a SZOT apparátusában volt munkatárs, illetve az MSZOSZ-nél megbízott osztályvezető. Az MSZOSZ-hez Kósáné Kovács Magda felkérésére került. 1989-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP). Rövid munka nélküli periódus után az MSZP társadalompolitikai osztályvezetője, pártalkalmazott lett: érdekképviseletekkel, munkaügyi kérdésekkel foglalkozott. Az MSZDP-t otthagyta és 1990 májusában belépett az MSZP-be.

Az MSZP országos elnöksége tagja lett, 1994 októberében a párt ügyvezető alelnöke, 1996. március 30-ától elnökségi tag, a társadalmi kapcsolatokért felelős ügyvivő lett. Az 1994-es választásokon a 13. számú Budapesti választókerületből (IX. kerület - XX. kerület), a második fordulóban 50,55%-ot szerezve jutott az Országgyűlésbe, legyőzve az SZDSZ-es Szolnoki Andreát és az MDF-es Kis Gyulát. 1995. január 31-éig az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi állandó bizottságának tagja volt, 1997 szeptemberétől a gazdasági bizottság tagja. 1998-ban választókerületében újraválasztották, a helyhatósági választásokon III. kerületi polgármesterjelöltként azonban alulmaradt Tarlós Istvánnal szemben.

1999-től egyre inkább háttérbe vonult: „…úgy döntöttem, hogy itt nekem bajaim vannak az én pártom elitjével, pedig hol volt ez még a mostani elittől…” - mondta el egy 2005-ben készült interjúban. Ugyanitt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökre és körére utalva ezt mondta: „van egy egészséges baloldal, van egy többé-kevésbé egészséges szocialista párt és azt lepték el a szörnyecskék.”[2]

A politikától a parlamenti ciklus végén visszavonult és kocsmát nyitott a Lehel téri piacon.[3]

2007-ben belépett a Fideszbe, majd 2017-ben elhagyta azt.

Az MSZP után

Televíziós pályája

Csintalan hétköznaponként betelefonálós műsort vezetett a korábban Fidesz-közeli Hír TV-ben. A szárnyra kelt feltételezésekkel ellentétben nem volt tulajdonosa a Hír TV-nek.Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; hibás nevek, pl. túl sok

Megveretése

2007. december 11-én négy támadó vasrudakkal óbudai háza garázsában összeverte és pénzt vett el tőle, fej- és kézsérülésekkel kórházba került. A támadást az általa műsoraiban gyakran bírált szélsőjobboldali csoportoknak tulajdonította, a támadást később a magát Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevező szervezet vállalta magára.[4][5][6] A rendőrség ötmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki.[7]

A megveretés előzménye Simón Peresz izraeli államfő beszédéhez köthető, amelyben azt mondta, hogy Izrael fölvásárolja többek között Magyarországot.[8][9] Csintalan a műsorában nem ismerte el a beszéd hitelességét, nácinak nevezte a szöveget fordító Hering József újságírót (aki később pert indított ellene). A műsorában bejelentette, hogy a Hősök terén megeszi a cipőjét és kasztráltatja magát, ha Peresz tényleg ezt mondta.[10] A kuruc.info később többször is számonkérte rajta a cipőevést,[11] feltételezésük nyomán a TV-ben elhangzottak lehettek megveretés okai.[12] Csintalan a megveretése után is azt nyilatkozta, hogy kételkedik a kijelentésben, és megpróbálja személyesen tisztázni az ügyet Peresszel. Véleménye szerint elképzelhető, hogy a megverése mögött „hatalmi oligarchiák” is állhatnak, amivel a magyar baloldalra célzott.[13][14]

A feltételezett támadókat 2009 októberében tartóztatta le a magyar rendőrség. Az elfogott négy gyanúsított a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereghez tartozik, közülük kettő nő.[15]

Üzleti, civil megbízásai

1992-től 1995 elejéig a Kossuth Kereskedőház Kft. felügyelő bizottsági tagja volt,[16] 1991-ben alapító kuratóriumi tag lett a Munkás-képviseleti Alapítványban, 1994-ben a Vízimentők és az Életmentők Egyesülete elnökévé választották.

Földi László leváltása után 2002-ben Csintalan lett az ügyvezető igazgatója és egyes tudósítások szerint résztulajdonosa a Defend Security Kft. őrző-védő cégnek.[17]

Állítólagos szerepe az olajbűnözésben

Az 1990-es évek magyarországi olajbotrányaiban érintett, kizárólag MSZP-s politikusok által vezetett és felügyelt Kossuth Kereskedőház Kft. (amelynek 1992 áprilisáig Apró Piroska, Gyurcsány Ferenc anyósa is résztulajdonosa volt) állt az MSZP-s vagy MSZP-hez köthető személyek olajüzleteinek többsége mögött. A cég tevékenységeinek akadozásakor állítólag mindig Csintalan járt el, hogy „rendben menjenek a dolgok”. Csintalan ezzel szemben azt állítja, hogy nevét az ezt bizonyító papírokra ráhamisították és azok alapján megrágalmazták.[18]

Jegyzetek

További információk