„Gyöngyös-patak (Gyöngyös)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2001:4C4E:1EC1:4167:3099:44B6:AF9D:4EB6 (vita) szerkesztéséről [[User:CsurlaBot|…
3. sor: 3. sor:
| kép =
| kép =
| képaláírás =
| képaláírás =
| forrás = Gyöngyös-Rédei-víztároló, [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]], [[Mátra]], [[Magyarország]]
| forrás = [[Tátikahide]]
| forrásszint = 20
| forrásszint = 320
| vízhozam =8
| vízhozam =
| torkolat = [[Zala(folyó)]], [[Fenékpuszta]]
| torkolat = [[Tarna (patak)|Tarna]], [[Tarnaörs]]
| torkolatszint =
| torkolatszint =
| országok = {{zászló|Magyarország}} [[Magyarország]]
| országok = {{zászló|Magyarország}} [[Magyarország]]
| hossz =33,4
| hossz =
| terület = 544<ref>{{cite web|url=http://www.evizig.hu/JVK/Tarna_2-4-2.pdf|title=Tarna vízgyűjtő alegység|publisher=Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság|accessdate=15-09-2013 }}</ref>
| terület =
}}
}}
{{egyért2|a Tarnába torkoló patakról|Gyöngyös (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a Tarnába torkoló patakról|Gyöngyös (egyértelműsítő lap)}}
A Gyöngyös-patak egy kis patak.Hossza 33,4.<ref>{{cite web|url=http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htm|title=Magyarország természetjáró földrajza|publisher=Bozó András|accessdate=06-09-2013 }}</ref>
A '''Gyöngyös-patak''' a [[Mátra]] aljában ered, [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]] város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a [[Tarján-patak (Gyöngyös)|Tarján-patak]] és a [[Toka-patak]] összefolyásának vizét duzzasztja fel [[Heves megye|Heves megyében]], mintegy 320 méteres [[tengerszint feletti magasság]]ban. A patak forrásától kezdve déli, majd keleti-délkeleti irányban halad, majd [[Tarnaörs]] településnél éri el a [[Tarna (patak)|Tarna-patakot]].<ref>{{cite web|url=http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htm|title=Magyarország természetjáró földrajza|publisher=Bozó András|accessdate=06-09-2013 }}</ref>


== Vízrajza ==
== Vízrajza ==
A [[Belső-Mérges-patak]] Gyöngyöstől nyugatra folyik belé. A [[Rédei-Nagy-patak]] [[Vámosgyörk]]től keletre táplálja vizét. A [[Szarv-Ágy]] [[Visznek]]től délre, míg a [[Külső-Mérges-patak]] a falutól északra gyarapítja, majd [[Tarnaörs]]től északra a [[Tarna (patak)|Tarnába]] ömlik.
A Gyöngyös-patak először Zalaszántón,majd Rezin,Vindornyafokon,és Keszthelyen át folyik.Fenékpuszta alatt a Zalába ömlik.A Tátika vár alatt Tátikahidegkútról ered.A Púpos-hegy alatt egy duzzaztó miatt nem folyik a víz.Majd Keszthely-Kertváros alatt már áll a víz.Hévíz alatt már 1 m mély.A torkolatnál már 6 m mély. A patak forrása mesterséges.


== Állatvilága ==
== Állatvilága ==
A patak halfaunáját a következő halak alkotják: [[bodorka]] ''(Rutilus rutilus)'', [[csuka]] ''(Esox lucius)'', [[dévérkeszeg]] ''(Abramis brama)'', [[domolykó]] ''(Leuciscus cephalus)'', [[fenékjáró küllő]] ''(Gobio gobio)'', [[sügér]] ''(Perca fluviatilis)'', [[halványfoltú küllő]] ''(Gobio albipinnatus)'', [[jászkeszeg]] ''(Leuciscus idus)'', [[karikakeszeg]] ''(Abramis bjoerkna)'', [[kövi csík]] ''(Barbatula barbatula)'', [[kurta baing]] ''(Leucaspius delineatus)'', [[küsz]] ''(Alburnus alburnus)'', [[lapos keszeg]] ''(Abramis ballerus)'', [[nyúldomolykó]]* ''(Leuciscus leuciscus)'', [[Rasbora|razbóra]]* ''(Pseudorasbora parva)'', [[sebes pisztráng]]* ''(Salmo trutta m fario)'', [[sujtásos küsz]]* ''(Alburnoides bipunctatus)'', [[fogassüllő]] ''(Sander lucioperca)'', [[szivárványos pisztráng]]* ''(Onkorhynchus mykiss)'', [[tarka géb]] ''(Proterorhinus marmoratus)''. A megcsillagozott halfajok a huszadik század során korábban végzett kutatások során kerültek elő, míg a patak legutóbbi felmérése során már nem sikerült jelenlétüket kimutatni.<ref>{{cite web|url=http://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/263_284Matra.pdf|title=A Mátra és környéke halfaunája|publisher=matramuzeum.hu|accessdate=2016-03-14}}</ref>
A patak mellett mezei állatok laknak.<ref>{{cite web|url=http://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/263_284Matra.pdf|title=A Mátra és környéke halfaunája|publisher=matramuzeum.hu|accessdate=2016-03-14}}</ref>


== Part menti települések ==
== Part menti települések ==
A patak partján fekvő településeken összesen több, mint 44 000 fő él.
* [[Tátikahidegkút]]
* [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]]
* [[Zalaszántó]]
* [[Rezi]]
* [[Gyöngyöshalász]]
* [[Vindornyafok]]
* [[Vámosgyörk]]
* [[Jászárokszállás]]
* Hévíz
* [[Keszthely]]
* [[Visznek]]
* [[Fenékpuszta]]
* [[Tarnaörs]]

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}


A lap 2017. április 27., 06:42-kori változata

Gyöngyös-patak
Közigazgatás
OrszágokMagyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Forrásszint320 m
Vízgyűjtő terület544[1] km²
ForrásGyöngyös-Rédei-víztároló, Gyöngyös, Mátra, Magyarország
TorkolatTarna, Tarnaörs
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös-patak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a Tarnába torkoló patakról szól. Hasonló címmel lásd még: Gyöngyös (egyértelműsítő lap).

A Gyöngyös-patak a Mátra aljában ered, Gyöngyös város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a Tarján-patak és a Toka-patak összefolyásának vizét duzzasztja fel Heves megyében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve déli, majd keleti-délkeleti irányban halad, majd Tarnaörs településnél éri el a Tarna-patakot.[2]

Vízrajza

A Belső-Mérges-patak Gyöngyöstől nyugatra folyik belé. A Rédei-Nagy-patak Vámosgyörktől keletre táplálja vizét. A Szarv-Ágy Visznektől délre, míg a Külső-Mérges-patak a falutól északra gyarapítja, majd Tarnaörstől északra a Tarnába ömlik.

Állatvilága

A patak halfaunáját a következő halak alkotják: bodorka (Rutilus rutilus), csuka (Esox lucius), dévérkeszeg (Abramis brama), domolykó (Leuciscus cephalus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), sügér (Perca fluviatilis), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), jászkeszeg (Leuciscus idus), karikakeszeg (Abramis bjoerkna), kövi csík (Barbatula barbatula), kurta baing (Leucaspius delineatus), küsz (Alburnus alburnus), lapos keszeg (Abramis ballerus), nyúldomolykó* (Leuciscus leuciscus), razbóra* (Pseudorasbora parva), sebes pisztráng* (Salmo trutta m fario), sujtásos küsz* (Alburnoides bipunctatus), fogassüllő (Sander lucioperca), szivárványos pisztráng* (Onkorhynchus mykiss), tarka géb (Proterorhinus marmoratus). A megcsillagozott halfajok a huszadik század során korábban végzett kutatások során kerültek elő, míg a patak legutóbbi felmérése során már nem sikerült jelenlétüket kimutatni.[3]

Part menti települések

A patak partján fekvő településeken összesen több, mint 44 000 fő él.

Jegyzetek

  1. ↑ Tarna vízgyűjtő alegység. Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország természetjáró földrajza. Bozó András. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  3. ↑ A Mátra és környéke halfaunája. matramuzeum.hu. (Hozzáférés: 2016. március 14.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyöngyös-patak_(Gyöngyös)&oldid=18685965”