„Heckenast Gusztáv (nyomdász)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Külső hivatkozások */ jegyzetek |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{személy infobox |
{{személy infobox |
||
| kép = Haske Pollák Portrait of Gusztáv Heckenast.jpg |
|||
}} |
|||
{{egyért2|Heckenast Gusztáv könyvkiadóról|Heckenast Gusztáv (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|Heckenast Gusztáv könyvkiadóról|Heckenast Gusztáv (egyértelműsítő lap)}} |
||
[[Fájl:Pesti Hírlap első száma.jpg|bélyegkép|230px|Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. – Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-utcza 4. szám alatt Pesten.]] |
[[Fájl:Pesti Hírlap első száma.jpg|bélyegkép|230px|Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. – Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-utcza 4. szám alatt Pesten.]] |
||
A lap 2016. október 17., 10:34-kori változata
| Heckenast Gusztáv | |
 | |
| Született | 1811. szeptember 2.[1][2] Kassa[3] |
| Elhunyt | 1878. április 12. (66 évesen)[1] Pozsony[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Beniczkyné Bajza Lenke |
| Szülei | Heckenast Mihály |
| Foglalkozása | kiadó |
| Sírhelye | Cemetery Goat gate |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heckenast Gusztáv témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Heckenast Gusztáv (Kassa, 1811. szeptember 2. – Pozsony, 1878. április 10.) nyomdász, könyvkereskedő, könyvkiadó.
Életútja
Apja, Heckenast Mihály a kassai német evangélikusok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait Eperjesen végezte, de a család rossz anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. Ezután fűszerkereskedelemmel foglalkozott. 1826-ban Pestre ment, és Wigand Ottó könyvkereskedőnél helyezkedett el. 1832-ben, miután Wigand Ottó Lipcsébe költözött, az üzletet megvásárolta. Váci utcai üzletét az 1838-as nagy pesti árvíz szinte teljesen elpusztította. Az újranyitást magyar írók segítették, a Budapesti árvízkönyv című kiadvány jövedelmével. Külföldi kollégái is elengedték a tartozásait. 1838-ban nyitotta meg kölcsönkönyvtárát 8000 kötettel. 1840-ben társult Landerer Lajos nyomdásszal (a cég nevét ezzel Landerer és Heckenastra változtatva), megindította Bibliographiai Értesítőt, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű könyvvel foglalkozó folyóiratot. A lap 1842-ben megszűnt.
"Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a Pesti Hírlapnak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…" - Kossuth Lajos
1848. március 15-én az ő nyomdájában nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Már előző este értesült arról, hogy mire készülnek Petőfiék. Heckenast nem ment aznap a nyomdába. Nem tudni biztosan, hogy politikai meggyőződés, vagy az üzletet féltő óvatosság húzódott mögötte. Landerernek 1849-ben bujdosnia kellett, és visszatérte után sem vehetett részt a cég irányításában, Heckenast egyedül vezette. Landerer 1854-ben meghalt, a nyomda Heckenast tulajdonába ment át. 1854-ben házasságot kötött Bajza Lenke írónővel, Bajza József költő lányával, akitől később elvált.
Kiadványainak nagy része magyar írók, költők műve volt, az ő nyomdájában jelentek meg többek között Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vajda János, Jókai Mór, Jósika Miklós írásai. Elsőként adott ki gyűjteményes sorozatot (Magyar Remekírók). Alapítója volt a Vasárnapi Ujságnak. 1873-ban a cégét eladta a Franklin Társulatnak, majd Pozsonyban telepedett le, ahol haláláig élt.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)