„Tápanyag” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 88.132.152.137 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére |
a AkH. 12. kiadás: az online mostantól kötőjel nélkül írandó (kézi botszerkesztés) |
||
76. sor: | 76. sor: | ||
|} |
|} |
||
További ásványi anyagok (nyomelemek): réz (1 mg/nap), jód (0,1 mg/nap), magnézium (0,4 mg/nap), mangán (2 mg/nap), kálium (2 g/nap), szelén (0,07 mg/nap), nátrium (500 mg/nap), cink (10 mg/nap)<ref>{{cite web |url= http://www.healthalternatives2000.com/minerals-nutrition-chart.html |title=Mineral Chart|first= |last= |work=healthalternatives2000.com |year=2011 |accessdate=12 December 2011}}</ref> |
További ásványi anyagok (nyomelemek): réz (1 mg/nap), jód (0,1 mg/nap), magnézium (0,4 mg/nap), mangán (2 mg/nap), kálium (2 g/nap), szelén (0,07 mg/nap), nátrium (500 mg/nap), cink (10 mg/nap)<ref>{{cite web |url= http://www.healthalternatives2000.com/minerals-nutrition-chart.html |title=Mineral Chart|first= |last= |work=healthalternatives2000.com |year=2011 |accessdate=12 December 2011}}</ref> |
||
Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] Mezőgazdasági Minisztériuma kereshető adatbázisa részletesebb adatokat is tartalmaz,<ref>{{cite web |url= http://www.nal.usda.gov/fnic/foodcomp/search/ |title=Nutritent Data Laboratory |first= |last= |work=nal.usda.gov |year=2011 |accessdate=12 December 2011}} Kereshető |
Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] Mezőgazdasági Minisztériuma kereshető adatbázisa részletesebb adatokat is tartalmaz,<ref>{{cite web |url= http://www.nal.usda.gov/fnic/foodcomp/search/ |title=Nutritent Data Laboratory |first= |last= |work=nal.usda.gov |year=2011 |accessdate=12 December 2011}} Kereshető online adatbázis</ref> például flavonoidok, izoflavonok, fluoridok, proantocianinok, oxálsav, niacin, riboflavin, thiamin<ref>{{cite web |url= http://www.ars.usda.gov/SP2UserFiles/Place/12354500/Data/hg72/hg72_2002.pdf |title=Nutritive value of foods |first=Susan E. |last=Gebhart, Robin G. Thomas |work=ars.usda.gov |year=2010 |accessdate=12 December 2011}}</ref> |
||
== Fehérjék, szénhidrátok, zsírszerű anyagok == |
== Fehérjék, szénhidrátok, zsírszerű anyagok == |
A lap 2016. szeptember 8., 21:34-kori változata
A tápanyag az élelmiszerek alkotó eleme, mely nélkülözhetetlen az élethez, a növekedéshez és mennyisége határozza meg az adott anyag biológiai értékét. Azokat az anyagokat, amelyek a test felépítésében, a szervezet működésében részt vesznek, és a táplálékkal jutnak be a szervezetbe, azokat összefoglaló néven tápanyagoknak lehet nevezni. Ezekre a szervezet felépítéséhez, életműködéséhez, és az anyagcsere folyamatok szabályozásához van szükség. A tápanyagok, három csoportba sorolhatóak: testépítő anyagok, energia források, és biokatalizátorok.
A tápanyagok fajtái
A táplálkozás élettani fogalom, amely alatt ételek, italok elfogyasztása, de tágabb értelemben ezek megemésztése, a tápanyagok felszívódását, és a szervezet anyagcseréjét is értik. Beleértve mind azokat az anyagokat, amelyek a szervezet működéséhez szükségesek, így például a levegő oxigénjét és a vizet is.
Az élelmiszer az olyan nyersanyag, amelyből házi, vagy ipari konyhatechnikai eljárásokkal ételeket készítenek. Vagyis olyan nyersanyag, amit feldolgozással tesznek fogyasztásra alkalmassá. Például: gabonafélék, lisztek, tőkehúsok, hentesáruk, a zöldségfélék és gyümölcsök.
Itt kell megemlíteni a tápszereket, amelyek speciális táplálékok. (gyógytápszerek, csecsemő tápszerek, diétás készítmények stb.)
Az élelmiszerek tápanyag tartalma határozza meg, azok biológiai értékét. A biológiai érték pedig annál nagyobb, minél jobban fokozza a szervezet fejlődését, mennél későbbre tolja ki az öregedést, fokozza a szervezetünk ellenálló képességét, vagy elősegíti a beteg szervezet gyógyulását.
Az alkalmazott táplálkozástudománnyal a dietetika foglalkozik.
Testépítő anyagok
- Fehérjék
- Ásványi anyagok
- Víz
- Keményítő
- Cukrok
Energiaforrások
Az energiaforrás lehet: - Fehérje, - Zsír, - Szénhidrát.
Az ember számára az energiaforrások mindegyikével nemcsak az a probléma, hogy hizlalnak-e vagy sem, hanem, hogy több cukor van-e bennük, mint amennyire a testnek épp akkor szüksége van. Másodszor, hogy milyen gyors a hatásuk a test inzulin reakciójára. Az inzulin szabályozza és kezeli a vércukorszintet. Amikor a cukrok a vérbe jutnak, vagy energiát igénylő sejtekhez jutnak az inzulin segítségével, vagy ha épp nem használódtak fel, zsírszövetben raktározódnak, ugyancsak az inzulin hatására. Az inzulin hormon általában a cukor raktározásának kedvez, míg hormonpárja, a glukagon, normálisan a zsírszövetben raktározott glükóz* (*a cukornak az a legegyszerűbb, tiszta formája, ahogy a vérben, gyümölcsökben, mézben fordul elő) felszabadulását segíti elő alacsony vércukorszint esetén. Ha szénhidrát felvételkor a bejutott cukor sokkal több, mint amennyire a testnek szüksége van éppen, akkor ez nyilvánvalóan egy egészségtelen helyzetet teremt, mert a test zsírszövetének gyarapodása kezdődik. Ebből látszik, hogy egy kiegyensúlyozott szénhidrát/fehérje étrend a fenti két hormon segítségével természetesebben és jobban kiegyensúlyozott vércukor szintet biztosít.
A másik tényező, a cukorforrás zsírrá alakulásra való hajlama. A szénhidrátként elfogyasztott energia negyede hasznosul a cukor testzsírrá alakulásakor, míg a zsírként elfogyasztott kalóriák csupán 3%-a hasznosul olyan módon, hogy testzsírrá alakul. A fehérje is kiegyensúlyozottabb, mint a zsír, de egyik sem éri el a szénhidrátok hatékonyságát, mint energiaforrás.
Biokatalizátorok
A biokatalizátorok legfontosabb szerepe az élő sejtek kémiai vezérlésében van. Ezek segítségével az élő sejtek képesek a fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, és az ásványokat kezelni, átalakítani olyan más és más kémiai formába amire a szervezetnek éppen az adott pillanatban szüksége van.
Legfőbb biokatalizátorok a vitaminok, és az olyan ásványok is amelyek a test felépítésében nem is vesznek részt. További jelentős szerepük van az enzimeknek is, mert a szervezetben lejátszódó, főként emésztési folyamatokat ezek a speciális fehérjék katalizálják.
A szervezetben felhalmozott biokatalizátor készlet meglehetősen ellenálló szervezetet biztosít a legkülönbözőbb külső behatásokkal szemben.
Alapvető tápanyagszükséglet
Életkor | Energia | Fehérje | Állati fehérje | Zsíradék | Szénhidrát | Mész | Foszfor | Vas | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kategóriák | kcal | kJ | g | g | g | g | mg | mg | mg |
G 1 – 2 | 1200 | 5020 | 45 | 32 | 42 | 160 | 700 | 500 | 8 |
Y 3 – 4 | 1400 | 5860 | 50 | 32 | 55 | 180 | 700 | 500 | 10 |
E 5 – 6 | 1600 | 6700 | 55 | 32 | 60 | 200 | 800 | 600 | 12 |
R 7 -10 | 1900 | 8000 | 65 | 34 | 65 | 260 | 800 | 600 | 12 |
M 11-12 | 2400 | 10000 | 84 | 42 | 80 | 325 | 820 | 600 | 14 |
E 13-15 | 2800 | 11800 | 95 | 54 | 88 | 400 | 1000 | 800 | 14 |
K 16-20 | 3100 | 13000 | 105 | 50 | 95 | 450 | 1000 | 800 | 15 |
E 14-18 | 3300 | 13800 | 110 | 55 | 100 | 460 | 1000 | 800 | 15 |
K 18-24 | 3350 | 14000 | 105 | 50 | 100 | 500 | 800 | 600 | 12 |
ülőfoglalkozásúak | 2800 | 11700 | 100 | 75 | 410 | 700 | 500 | 600 | 12 |
Munkát végzők | 3200 | 13400 | 110 | 50 | 100 | 470 | 800 | 600 | 12 |
Nehéz munkát végzők | 4500 | 19000 | 130 | 70 | 137 | 650 | 800 | 600 | 12 |
Terhes nők | 2900 | 12000 | 100 | 50 | 80 | 420 | 1150 | 900 | 15 |
szoptató nők | 3000 | 12500 | 110 | 60 | 85 | 440 | 1250 | 900 | 15 |
Idősek | 2400 | 10000 | 80 | 30 | 58 | 380 | 650 | 400 | 12 |
További ásványi anyagok (nyomelemek): réz (1 mg/nap), jód (0,1 mg/nap), magnézium (0,4 mg/nap), mangán (2 mg/nap), kálium (2 g/nap), szelén (0,07 mg/nap), nátrium (500 mg/nap), cink (10 mg/nap)[1] Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma kereshető adatbázisa részletesebb adatokat is tartalmaz,[2] például flavonoidok, izoflavonok, fluoridok, proantocianinok, oxálsav, niacin, riboflavin, thiamin[3]
Fehérjék, szénhidrátok, zsírszerű anyagok
A fehérjék elsősorban a sejtek építőanyagiként nélkülözhetetlenek, de részt vesznek számtalan folyamatban is . Energiaszolgáltató szerepük másodlagos.
Jegyzetek
- ↑ Mineral Chart. healthalternatives2000.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
- ↑ Nutritent Data Laboratory. nal.usda.gov, 2011. (Hozzáférés: 2011. december 12.) Kereshető online adatbázis
- ↑ Gebhart, Robin G. Thomas, Susan E.: Nutritive value of foods. ars.usda.gov, 2010. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
Forrás
szerk.: Jellinek, Gergely, Somogyi: Egészségügyi ABC, Csalay, Fiam, Aros, Echter, Rosta, Balog, Bíró, Zempléni, Kós, Budapest: Medicina Könyvkiadó, 799. o.. ISBN 963-240-705-9 (1974)