„Gyanafalva” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
44. sor: | 44. sor: | ||
[[Vas vármegye]] monográfiája szerint ''" Gyanafalva szép fekvésű nagy község, az u. n. „Tafelberg” alján, 307 házzal és 2054 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. A község a gráczi vasút mentén fekszik és székhelye a körjegyzőségnek és körorvosnak. Van vasúti állomása, postája és távírója. A lakosok takarékpénztárt, jótékony nőegyletet, hadastyánegyletet és községi óvodát tartanak fenn. Tafelberg nevű hegyéről szép kilátás nyílik a közeli Stájerországba. Hegyei, mint az e czélból eszközölt próbafúrások bizonyítják, kőszenet tartalmaznak. A községben czement-téglát is gyártanak. Plébániája 1578-ban már fennállott. Birtokos a szt.-gotthárdi apátság, mely földesura is volt 1848 előtt. Azelőtt harminczadhivatal is volt a községben."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref> |
[[Vas vármegye]] monográfiája szerint ''" Gyanafalva szép fekvésű nagy község, az u. n. „Tafelberg” alján, 307 házzal és 2054 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. A község a gráczi vasút mentén fekszik és székhelye a körjegyzőségnek és körorvosnak. Van vasúti állomása, postája és távírója. A lakosok takarékpénztárt, jótékony nőegyletet, hadastyánegyletet és községi óvodát tartanak fenn. Tafelberg nevű hegyéről szép kilátás nyílik a közeli Stájerországba. Hegyei, mint az e czélból eszközölt próbafúrások bizonyítják, kőszenet tartalmaznak. A községben czement-téglát is gyártanak. Plébániája 1578-ban már fennállott. Birtokos a szt.-gotthárdi apátság, mely földesura is volt 1848 előtt. Azelőtt harminczadhivatal is volt a községben."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref> |
||
[[1910]]-ben 5072 lakosából 4816 [[ |
[[1910]]-ben 5072 lakosából 4816 [[Osztrákok|osztrák]], 156 [[magyarok|magyar]], 3 [[szlovének|szlovén]], 1 [[szerbek|szerb]] volt. |
||
[[Fájl:Gyanafalva2v.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|A hősi emlékmű]] |
[[Fájl:Gyanafalva2v.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|A hősi emlékmű]] |
||
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Szentgotthárdi járás]]ához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és [[1921]]-ben járási székhelyként Burgenland tartomány része lett. [[1958]]-ban megkezdődött a községháza építése, [[1959]]-ben megkezdték a vízvezeték hálózat kiépítését. [[1968]]-ban megépült a strandfürdő és a sportközpont. [[1971]]. [[január 1.|január 1-jén]] hozzácsatolták [[Ercsenye]], [[Köröstyén]] és [[Raks]] községeket. [[1977]]. [[március 1.|március 1-jén]] városi rangot kapott. |
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Szentgotthárdi járás]]ához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és [[1921]]-ben járási székhelyként Burgenland tartomány része lett. [[1958]]-ban megkezdődött a községháza építése, [[1959]]-ben megkezdték a vízvezeték hálózat kiépítését. [[1968]]-ban megépült a strandfürdő és a sportközpont. [[1971]]. [[január 1.|január 1-jén]] hozzácsatolták [[Ercsenye]], [[Köröstyén]] és [[Raks]] községeket. [[1977]]. [[március 1.|március 1-jén]] városi rangot kapott. |
||
== Népesség == |
== Népesség == |
||
[[2001]]-ben 4236 lakosából 4112 [[ |
[[2001]]-ben 4236 lakosából 4112 [[Osztrákok|osztrák]], 25 [[horvátok|horvát]], 23 [[magyarok|magyar]], 21 [[szlovének|szlovén]], 5 [[szlovákok|szlovák]] és 50 egyéb nemzetiségű volt. |
||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
A lap 2016. március 22., 14:28-kori változata
Gyanafalva (Jennersdorf) | |||
Gyanafalva főtere | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Burgenland | ||
Kerület | Gyanafalvi járás | ||
Rang | járási székhely | ||
Járás | Gyanafalvi járás | ||
Polgármester | Thomas Wilhelm (ÖVP) | ||
Irányítószám | 8380 | ||
Körzethívószám | 03329 | ||
Forgalmi rendszám | JE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4096 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 112 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 242 m | ||
Terület | 37,92 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 56′ 16″, k. h. 16° 08′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 16″, k. h. 16° 08′ 24″ | |||
Gyanafalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyanafalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyanafalva (németül: Jennersdorf, szlovénul Ženavci) kisváros Ausztriában, Burgenland tartomány déli részén, a Gyanafalvi járás székhelye.
Fekvése
Szentgotthárdtól 12 km-re délnyugatra, a Rába bal partján fekszik. Ercsenye (Henndorf im Burgenland), Köröstyén (Grieselstein) és Raks (Rax) falvak tartoznak hozzá.
Története
Neve eredetileg Jánosfalva volt. 1187-ben "Janafalu" néven említik először, majd 1350-ben "Ganoufalua", 1461-ben "Janofalwa" néven szerepel. A szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt. Neve 1187-ben abban a kiváltságlevélben szerepel először, melyet III. Orbán pápa küldött a szentgotthárdi apátságnak. . 1391-ben az apátság többi birtokával együtt a Széchyek szerezték meg. 1480-ban Hunyadi Mátyás visszaadta az újra önállóvá lett apátságnak, de halála után újra a Széchyeké. 1528-ban I. Ferdinánd az apátsággal együtt Serédy Gáspárnak adta, majd rövid időre újra a Széchyeké.
1538-ban 6 és fél portával adózott, 3 porta szabadoké, 9 pedig szegényeké volt. 1549-ben 17 adózó portája volt, rajtuk kívül 15 porta zselléreké, egy porta pedig a bíróé volt. 1570-ben 37 portája volt, ebből 7 zselléreké. 1605-ben Gyanafalvát is felégették Bocskai hajdúi. 1664-ben közelében zajlott a szentgotthárdi csata. A Rákóczi-szabadságharc idején kuruc hadak dúlták fel, majd pestisjárvány pusztított. A 18. század a fejlődés időszaka volt. 1716-ban 93, 1728-ban 96, 1744-ben 99, 1767-ben már 190 ház állt a településen. 1787-ben 225 házában 1285 lakos élt. 1828-ban 211 háza és 1327 lakosa volt. 1857-ben már 232 házat és 1530 lakost számláltak a településen.
Vályi András szerint " GYANAFALVA, Jénesdorf, Zsenavczi. Elegyes német falu Vas Vármegyében, földes Urai a’ Cziszterczita szerzetbéli Atyák, lakosai katolikusok, fekszik Dobrához nem meszsze, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító." [2]
Fényes Elek szerint " Gyanafalva, (Jänersdorf), német falu, Vas vmegyében, a Rábához közel, 1597 kath. lak., s egy szép paroch. szentegyházzal. Harminczad. Határa első osztálybeli, s termékeny; van buzája, bora, fája, dohánya, sok marhája. A szentgothárdi urad. tartozik. Ut. p. Rába-Keresztur." [3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Gyanafalva szép fekvésű nagy község, az u. n. „Tafelberg” alján, 307 házzal és 2054 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. A község a gráczi vasút mentén fekszik és székhelye a körjegyzőségnek és körorvosnak. Van vasúti állomása, postája és távírója. A lakosok takarékpénztárt, jótékony nőegyletet, hadastyánegyletet és községi óvodát tartanak fenn. Tafelberg nevű hegyéről szép kilátás nyílik a közeli Stájerországba. Hegyei, mint az e czélból eszközölt próbafúrások bizonyítják, kőszenet tartalmaznak. A községben czement-téglát is gyártanak. Plébániája 1578-ban már fennállott. Birtokos a szt.-gotthárdi apátság, mely földesura is volt 1848 előtt. Azelőtt harminczadhivatal is volt a községben." [4]
1910-ben 5072 lakosából 4816 osztrák, 156 magyar, 3 szlovén, 1 szerb volt.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és 1921-ben járási székhelyként Burgenland tartomány része lett. 1958-ban megkezdődött a községháza építése, 1959-ben megkezdték a vízvezeték hálózat kiépítését. 1968-ban megépült a strandfürdő és a sportközpont. 1971. január 1-jén hozzácsatolták Ercsenye, Köröstyén és Raks községeket. 1977. március 1-jén városi rangot kapott.
Népesség
2001-ben 4236 lakosából 4112 osztrák, 25 horvát, 23 magyar, 21 szlovén, 5 szlovák és 50 egyéb nemzetiségű volt.
Nevezetességei
- Szent Vencel tiszteletére szentelt barokk plébániatemploma 1780 és 1800 között épült, neogótikus főoltára 1904-ben készült.
- Szent Teréz kápolna.
- Világháborús emlékmű.
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye