„Izsó Miklós (szobrász)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Szekely-izso.jpg|bélyegkép|Izsó Miklós]] |
[[Kép:Szekely-izso.jpg|bélyegkép|Izsó Miklós]] |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
'''Izsó Miklós''' (Disznóshorvát, ma [[Izsófalva]], [[1831]]. [[szeptember 9.]] – [[Budapest]], [[1875]]. [[május 29.]]) szobrász, a [[19. század]]i magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja. |
'''Izsó Miklós''' (Disznóshorvát, ma [[Izsófalva]], [[1831]]. [[szeptember 9.]] – [[Budapest]], [[1875]]. [[május 29.]]) szobrász, a [[19. század]]i magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja. |
||
19. sor: | 11. sor: | ||
==Főbb művei== |
==Főbb művei== |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
===Mellszobrok=== |
===Mellszobrok=== |
||
* [[Arany János]] |
* [[Arany János]] |
A lap 2015. május 29., 13:30-kori változata
Izsó Miklós (Disznóshorvát, ma Izsófalva, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja.
Pályája
A sárospataki kollégiumban tanult 1840 és 1847 között. Az 1848-1849-es szabadságharcban megsebesült. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. 1851 és 1856 között Rimaszombatban élt, ahol kőfaragóként dolgozott és közben Ferenczy István tanítványa volt. 1856-ban költözött Pestre, majd rá egy évre Bécsben dolgozott Meixner, később Gasser szobrászok műtermében. 1859-től a müncheni Akadémia növendéke volt. Ekkor kezdett hozzá – a magyar szobrászok közül elsőként – a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek terrakotta-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. 1870 és 1872 között a Budai Főreáltanoda, 1871-től a Mintarajztanoda tanára volt. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert debreceni Csokonai-szobrot.
További köztéri műveit – elhatalmasodó tüdőbaja miatt – már nem tudta befejezni.
A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi.
Főbb művei
Izsó Miklós művei
|
Mellszobrok
- Arany János
- Egressy Béni
- Megyeri Károly
- Fáy András
- Lisznyay D. Kálmán
- Mándi Márton István
- Almási Balogh Pál
- Ghiczy Károly
- Zrínyi Ilona (1870)
- II. Rákóczi Ferenc (1870)
Népies szobrok
- Furulyázó pásztor (más néven Puszták furulyása)
- Búsuló juhász (1862)
- Cigány Laokoon (1862)
- Felsőházi jelenet (1863)
- Részeg ember (1863)
- Arató nő (1863)
- Ételhordó parasztasszony (1863)
- Parasztlány (1864)
Köztéri szobrok
- Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1868–1871, az egyetlen, általa befejezett köztéri szobor)
- Petőfi Sándor (Budapest V. kerülete, Huszár Adolf fejezte be)
- Dugonics-emlékmű (Szeged, 1876, Huszár Adolf fejezte be)
Írása
- Izsó Miklós levelei (Válogatta, jegyzetelte és bevezette Soós Gyula, Bp., 1958).
Lásd még
Külső hivatkozások
- A Wikimédia Commons tartalmaz Izsó Miklós témájú kategóriát.
- Izsó Miklós a Képzőművészet Magyarországon honlapon
- Izsó Miklós a Magyar életrajzi lexikonban
- Elek Artúr: Izsó Miklós kiadatlan levelei (Nyugat, 1924. 3. szám)
- Izsó és a nemzeti romantika
- Szana Tamás: Izsó Miklós élete és munkái (MEK)
- Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (MEK)