„Földgáz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 78.97.210.60 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére |
köbméter jele, stb. |
||
26. sor: | 26. sor: | ||
|} |
|} |
||
A tisztítást (gázelőkészítést) követően a földgáz jellemzően nagy átmérőjű nemzetközi gázszállító vezeték-rendszeren, kisebb hányadban folyékony halmazállapotban speciális tartályhajókon jut el a nemzeti gázszállító rendszerekig, majd kereskedők közvetítésével gázelosztó vezetékeken egészen a fogyasztókig. A földgáz |
A tisztítást (gázelőkészítést) követően a földgáz jellemzően nagy átmérőjű nemzetközi gázszállító vezeték-rendszeren, kisebb hányadban folyékony halmazállapotban speciális tartályhajókon jut el a nemzeti gázszállító rendszerekig, majd kereskedők közvetítésével gázelosztó vezetékeken egészen a fogyasztókig. A földgáz mint [[energiahordozó]] legfontosabb előnye az elektromos árammal szemben, hogy a szállítása nagy távolságra sokkal hatékonyabb (kisebb hálózati veszteség), valamint tárolni is lehet. |
||
A leválasztott propán-bután gázt (LPG) cseppfolyósítva palackozva hozzák forgalomba, fűtőanyagként használják. |
A leválasztott propán-bután gázt (LPG) cseppfolyósítva palackozva hozzák forgalomba, fűtőanyagként használják. |
||
A földgáz az egyik legáltalánosabban elterjedt és legsokoldalúbb fűtőanyag, üzemanyag és |
A földgáz az egyik legáltalánosabban elterjedt és legsokoldalúbb fűtőanyag, üzemanyag és vegyészeti alapanyag. |
||
Amennyiben lakossági gázellátásra használják, egyéb gázokkal (dietil-szulfid) keverik, amelyek jellegzetes szagot kölcsönöznek neki. Így az egyébként szagtalan földgáz észlelhető szivárgás esetén. |
Amennyiben lakossági gázellátásra használják, egyéb gázokkal (dietil-szulfid) keverik, amelyek jellegzetes szagot kölcsönöznek neki. Így az egyébként szagtalan földgáz észlelhető szivárgás esetén. |
||
A földgázt elsősorban csővezetéken továbbítják a felhasználás helyére, de az utóbbi időben terjed a cseppfolyósított szállítás is. A cseppfolyósított földgáz elterjedt angol rövidítése LNG (Liquefied Natural Gas). Ez a megoldás lényegesn drágább, mint a csővezetékes szállítás. |
A földgázt elsősorban csővezetéken továbbítják a felhasználás helyére, de az utóbbi időben terjed a cseppfolyósított szállítás is. A cseppfolyósított földgáz elterjedt angol rövidítése LNG (Liquefied Natural Gas). Ez a megoldás lényegesn drágább, mint a csővezetékes szállítás. |
||
A kínaiak már időszámításunk előtt földgázt használtak templomaik megvilágítására. A gázt bambuszcsöveken vezették. Ez volt az első példája a földgáz szervezett kitermelésének és vezetésének. Az [[újkor]]ban, a XIX. században a földgázt az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban kezdték el alkalmazni Fredóniában, fűtési célokra. Nagyobb mértékben 1884 |
A kínaiak már időszámításunk előtt földgázt használtak templomaik megvilágítására. A gázt bambuszcsöveken vezették. Ez volt az első példája a földgáz szervezett kitermelésének és vezetésének. Az [[újkor]]ban, a XIX. században a földgázt az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban kezdték el alkalmazni Fredóniában, fűtési célokra. Nagyobb mértékben 1884 óta alkalmaznak földgázt, amikor 23 kilométeres vezetéken át juttatták el [[Pittsburgh]]be, ahol a fűtésen kívül világításra is használták. 1950-ig az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] volt a földgáz szinte egyedüli kitermelője, majd csatlakozott [[Oroszország]], [[Kanada]], [[Hollandia]], [[Nagy-Britannia]], [[Norvégia]], [[Németország]], [[Románia]], [[Olaszország]], [[Mexikó]], [[Venezuela]], [[Algéria]], [[Nigéria]], [[Indonézia]], [[Malajzia]], és nem olyan régen a Közép-Kelet országai. |
||
A földgáz nem mérgező, a levegőnél könnyebb ([[sűrűség]]e megközelítőleg 0,68 kg/ |
A földgáz nem mérgező, a levegőnél könnyebb ([[sűrűség]]e megközelítőleg 0,68 kg/m³ míg a [[levegő]]é 1,293 kg/m³). A fölgáz mennyiségét [[Magyarország]]on gáztechnikai normál [[köbméter]]ben mérik (1 m³ megfelel annak a gázmennyiségnek, melynek térfogata 1,01325 bar [[nyomás]]on és 15 °C fokon 1 m³, de a fogyasztókkal az energia tartalma alapján MJ számolnak el. Az energiatartalom a gázösszetételtől függő fűtőérték (MJ/m³) és a mennyiség (m³) szorzata. |
||
Fontos az, hogy megkülönböztessük a fölgázt a [[folyékony]] [[kőolaj]]gáztól (TNG vagy propán-bután gáz), |
Fontos az, hogy megkülönböztessük a fölgázt a [[folyékony]] [[kőolaj]]gáztól (TNG vagy propán-bután gáz), amely a kőolajfeldolgozás terméke, tartályokban és palackokban tárolható. A folyékony kőolaj alapú gáz (butángáz) nehezebb a levegőnél. |
||
A földgáz tökéletes égése során kék lánggal [[ég]], káros égéstermékek, korom, hamu nélkül, igen kevés [[szén-monoxid]] és [[kéndioxid]] kibocsátással |
A földgáz tökéletes égése során kék lánggal [[ég]], káros égéstermékek, korom, hamu nélkül, igen kevés [[szén-monoxid]] és [[kéndioxid]] kibocsátással – ezáltal környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiahordozók egyike. |
||
A földgáz robbanóképes elegyet alkot, ha a levegővel 5 és 15% közötti arányban elegyedik! Függően a gáz összetételétől, a nyomástól és az alsó robbanáshatártól a földgáz legalacsonyabb gyulladási hőmérséklete 595 - 645 °C. |
A földgáz robbanóképes elegyet alkot, ha a levegővel 5 és 15% közötti arányban elegyedik! Függően a gáz összetételétől, a nyomástól és az alsó robbanáshatártól a földgáz legalacsonyabb gyulladási hőmérséklete 595 - 645 °C. |
A lap 2014. november 19., 13:09-kori változata
A földgáz, amely tiszta formájában színtelen, szagtalan és átlátszó gáz, fosszilis tüzelőanyag.
A földgáz néhány métertől több mint 5000 méteres mélységig található, nyomása némely esetben meghaladja a 300 bart, hőmérséklete pedig a 180 °C-ot, függően a lelőhely mélységétől. A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye. Szagosítására és ennek köszönhetően könnyű felismerhetőségére a jellegzetesen kellemetlen szagú etil-merkaptánt vagy más nevén etántiolt használják.
A földgáz tipikus összetétele:
Metán CH4 | 97% |
Etán C2H6 | 0,919% |
Propán C3H8 | 0,363% |
Bután C4H10 | 0,162% |
Szén-dioxid CO2 | 0,527% |
Oxigén O2 | 0-0,08% |
Nitrogén N2 | 0,936% |
Nemesgázok: Ar, He, Ne, Xe | nyomelemként |
A tisztítást (gázelőkészítést) követően a földgáz jellemzően nagy átmérőjű nemzetközi gázszállító vezeték-rendszeren, kisebb hányadban folyékony halmazállapotban speciális tartályhajókon jut el a nemzeti gázszállító rendszerekig, majd kereskedők közvetítésével gázelosztó vezetékeken egészen a fogyasztókig. A földgáz mint energiahordozó legfontosabb előnye az elektromos árammal szemben, hogy a szállítása nagy távolságra sokkal hatékonyabb (kisebb hálózati veszteség), valamint tárolni is lehet.
A leválasztott propán-bután gázt (LPG) cseppfolyósítva palackozva hozzák forgalomba, fűtőanyagként használják. A földgáz az egyik legáltalánosabban elterjedt és legsokoldalúbb fűtőanyag, üzemanyag és vegyészeti alapanyag. Amennyiben lakossági gázellátásra használják, egyéb gázokkal (dietil-szulfid) keverik, amelyek jellegzetes szagot kölcsönöznek neki. Így az egyébként szagtalan földgáz észlelhető szivárgás esetén. A földgázt elsősorban csővezetéken továbbítják a felhasználás helyére, de az utóbbi időben terjed a cseppfolyósított szállítás is. A cseppfolyósított földgáz elterjedt angol rövidítése LNG (Liquefied Natural Gas). Ez a megoldás lényegesn drágább, mint a csővezetékes szállítás.
A kínaiak már időszámításunk előtt földgázt használtak templomaik megvilágítására. A gázt bambuszcsöveken vezették. Ez volt az első példája a földgáz szervezett kitermelésének és vezetésének. Az újkorban, a XIX. században a földgázt az Amerikai Egyesült Államokban kezdték el alkalmazni Fredóniában, fűtési célokra. Nagyobb mértékben 1884 óta alkalmaznak földgázt, amikor 23 kilométeres vezetéken át juttatták el Pittsburghbe, ahol a fűtésen kívül világításra is használták. 1950-ig az USA volt a földgáz szinte egyedüli kitermelője, majd csatlakozott Oroszország, Kanada, Hollandia, Nagy-Britannia, Norvégia, Németország, Románia, Olaszország, Mexikó, Venezuela, Algéria, Nigéria, Indonézia, Malajzia, és nem olyan régen a Közép-Kelet országai.
A földgáz nem mérgező, a levegőnél könnyebb (sűrűsége megközelítőleg 0,68 kg/m³ míg a levegőé 1,293 kg/m³). A fölgáz mennyiségét Magyarországon gáztechnikai normál köbméterben mérik (1 m³ megfelel annak a gázmennyiségnek, melynek térfogata 1,01325 bar nyomáson és 15 °C fokon 1 m³, de a fogyasztókkal az energia tartalma alapján MJ számolnak el. Az energiatartalom a gázösszetételtől függő fűtőérték (MJ/m³) és a mennyiség (m³) szorzata.
Fontos az, hogy megkülönböztessük a fölgázt a folyékony kőolajgáztól (TNG vagy propán-bután gáz), amely a kőolajfeldolgozás terméke, tartályokban és palackokban tárolható. A folyékony kőolaj alapú gáz (butángáz) nehezebb a levegőnél. A földgáz tökéletes égése során kék lánggal ég, káros égéstermékek, korom, hamu nélkül, igen kevés szén-monoxid és kéndioxid kibocsátással – ezáltal környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiahordozók egyike.
A földgáz robbanóképes elegyet alkot, ha a levegővel 5 és 15% közötti arányban elegyedik! Függően a gáz összetételétől, a nyomástól és az alsó robbanáshatártól a földgáz legalacsonyabb gyulladási hőmérséklete 595 - 645 °C.
Magyarország
Magyarország helyileg nagyon jelentős, világméretekben közepes földgázkészletekkel rendelkezik. Kitermelése már az 1910-es évektől folyik, az 1945-ös visszaeséstől eltekintve az 1990-es évekig folytonosan növekvő ütemben. Ettől kezdve a kutatásra fordítandó összegek csökkenésével és külföldi vásárlási kötelezettségek vállalásával a termelés ismét visszaesett. Ma már Magyarország egyoldalú importfüggőségéről beszélnek. Az ország sosem volt önellátó földgázból, pedig lehetett volna. 1979-ben például az éves földgázkitermelés 6,5 milliárd m³ volt, miközben az azévi fogyasztás 7 milliárd m³. Mégis 1,5 milliárd m³ földgázt vásároltunk ugyanabban az évben a Szovjetuniótól.[1]
A magyar energiatermelés 1988–1990-től stagnál, miközben jelentős készleteink vannak energiahordozókból. Magyarország még ki nem aknázott földgázkészletét mintegy 120 milliárd m³-re becsülik.[2]
Jegyzetek
- ↑ Jámbor, 149. old.
- ↑ Földgáztermelés és felhasználás fizikája
Külső hivatkozások
- American Gas Association - kereskedelmi csoport
- CERA
- DOE/EIA
- NGSA
- Mi a földgáz?
- Földgáz
- NGSA
- Olaj, gáz
- Oil and Gas Eurasia -Olaj, gáz, technológia
- Földgázzal kapcsolatos ipari hírek
- Top 20
- Földgázmagazin - Földgázzal kapcsolatos magyar és nemzetközi cikkek
Források
- Jámbor Áron: Ásványi nyersanyagok kutatása és teleptana (mélyfúrás-kutatás), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. ISBN nélkül