„Bethlen János (főispán)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a infobox kiegészítése az {{életkor-holt}} sablonnal AWB
Kiegészítés, pontosítás
12. sor: 12. sor:
| születési dátum = [[1613]]. [[november 16.]]{{refhely|Hanák Béla 2013|azonos=1613. november 16.}}
| születési dátum = [[1613]]. [[november 16.]]{{refhely|Hanák Béla 2013|azonos=1613. november 16.}}
| születési hely = [[Alsóbún|Kisbún]]
| születési hely = [[Alsóbún|Kisbún]]
| halálozási dátum = [[1678]]. [[február 28.]] {{életkor-holt|1613|11|16|1678|2|28}}{{refhely|Hanák Béla 2013|– A [[Új magyar életrajzi lexikon|Magyar Életrajzi Lexikonban]] „1678. febr, 13. körül” dátum szerepel, azonban „fia szerint Bethlen János 1678. február 28-án Nagyszebenben halt meg 64 és fél évesen”.|azonos=1678. február 28.}}
| halálozási dátum = [[1678]]. [[február 13.]] {{életkor-holt|1613|11|16|1678|2|28}}{{refhely|Hanák Béla 2013|– „...Tetszett ő felségének, hogy az mint az ezerhatszáztízenharmadik esztendőben, novembernek tizenhatodik napján ez világra hozta,... ...életének hatvanötödik esztendejében, úgymint ez jelenvaló 1678-ban Februarius 13. napján estve hat és hét óra között az ő mennyei csűriben takarítaná...”|azonos=1678. február 13.}}
| halálozási hely = Nagyszeben
| halálozási hely = Nagyszeben
| házastárs =
| házastárs =
22. sor: 22. sor:
}}
}}
{{egyért2|a főispánról|Bethlen János (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a főispánról|Bethlen János (egyértelműsítő lap)}}
'''Bethlen János''' ([[Alsóbún|Kisbún]], [[1613]]. [[november 16.]]{{azonos|1613. november 16.}} – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13.]]{{azonos|1678. február 28.}}) Atyja [[Bethlen Farkas (főispán)|Bethlen Farkas]], anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc,'' a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[Unitárius vallás|unitárius]]ból [[Kálvinizmus|reformátusnak]] tért át.
'''Bethlen János''' ([[Alsóbún|Kisbún]], [[1613]]. [[november 16.]]{{azonos|1613. november 16.}} – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13.]]{{azonos|1678. február 13.}}) Atyja [[Bethlen Farkas (főispán)|Bethlen Farkas]], anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc,'' a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[Unitárius vallás|unitárius]]ból [[Kálvinizmus|reformátusnak]] tért át.


Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsay Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi-család|Rákócziak]] politikáját.
Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsay Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi-család|Rákócziak]] politikáját.
28. sor: 28. sor:
[[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] és [[I. Apafi Mihály]] fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az [[1657]]-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. [[1660]]-tól [[Udvarhelyszék (történelmi)|udvarhely]]i kapitány, ekkor alapította a város [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|református kollégiumát]]. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a [[gyulafehérvár]]i iskolát [[Nagyenyed]]re. Apafi idején [[Erdély]] [[kancellár]]ja volt [[Mikes Mihály]] után.
[[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] és [[I. Apafi Mihály]] fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az [[1657]]-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. [[1660]]-tól [[Udvarhelyszék (történelmi)|udvarhely]]i kapitány, ekkor alapította a város [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|református kollégiumát]]. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a [[gyulafehérvár]]i iskolát [[Nagyenyed]]re. Apafi idején [[Erdély]] [[kancellár]]ja volt [[Mikes Mihály]] után.


Leghíresebb fia volt: [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]].
Négy gyermeke volt: [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] (1642-1716), Pál (1648-1686), Sámuel (1663-1708) és Borbála (Haller Pálné).


== Műve ==
== Műve ==

A lap 2014. április 14., 10:49-kori változata

Bethlen János
Erdélyi Fejedelemség kancellár
Hivatali idő
1669 – 1678
ElődMikes Mihály
UtódBethlen Farkas
Született1613. november 16.[1]
Kisbún
Elhunyt1678. február 13. (64 évesen)[2]
Nagyszeben
SzüleiKemény Anna
Bethlen Farkas
Gyermekei
Foglalkozás
  • történész
  • politikus
IskoláiAlma Mater Viadrina (–1630)
Vallásunitárius, majd református
Ez a szócikk a főispánról szól. Hasonló címmel lásd még: Bethlen János (egyértelműsítő lap).

Bethlen János (Kisbún, 1613. november 16.[1] – Nagyszeben, 1678. február 13.[2]) Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, Macskási Ferenc, a híres pedagógus, Keresztúri Pál keze alá adta, akinek hatására unitáriusból reformátusnak tért át.

Nagyműveltségű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, később Barcsay Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját.

Kemény János és I. Apafi Mihály fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején Erdély kancellárja volt Mikes Mihály után.

Négy gyermeke volt: Bethlen Miklós (1642-1716), Pál (1648-1686), Sámuel (1663-1708) és Borbála (Haller Pálné).

Műve

  • Rerum Transylvanicarum libri quator (Nagyszeben), 1663. és (Amszterdam) 1664. (Németre fordította Johannes Tröster, Das bedrängte Dacia címmel, mely Nürnbergben 1666-ban jelent meg.) Commentarii de rebus Transilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuor annis gestis. Viennae, 1779-80. címmel újabb kiadása két részben. Historia rerum Transylvanicarum ab a. 1662. ad a 1673. prodicta et concinnata. Viennae, 1782-83. címmel Horányi adta ki a szerző életrajzával két kötetben.

Megjegyzés

  1. ↑ a b Hanák Béla 2013
  2. ↑ a b Hanák Béla 2013 – „...Tetszett ő felségének, hogy az mint az ezerhatszáztízenharmadik esztendőben, novembernek tizenhatodik napján ez világra hozta,... ...életének hatvanötödik esztendejében, úgymint ez jelenvaló 1678-ban Februarius 13. napján estve hat és hét óra között az ő mennyei csűriben takarítaná...”

Források

Ajánlott irodalom

  • A bethleni gróf Bethlen család története. Szerk. Dr. Lukinich Imre. Budapest: Athenaeum. 1897.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bethlen_János_(főispán)&oldid=14571920”