„Aranyos” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Borovszky Samu: ''Bihar vármegye'' +{{BorovszkyBihar}}) |
a jav. |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title dms|46|30|14|É|23|34|48|K|type:landmark_region:RO}} |
|||
{{egyért2|a folyóról|Aranyos (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a folyóról|Aranyos (egyértelműsítő lap)}} |
||
{{Folyó infobox |
{{Folyó infobox |
A lap 2013. december 29., 18:31-kori változata
Aranyos | |
Az Aranyos Aranyosgerend és Hadrév között | |
Közigazgatás | |
Országok | Románia |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 164 km |
Vízgyűjtő terület | 2970 km² |
Forrás | Bihar-hegység |
é. sz. 46° 22′ 20″, k. h. 23° 01′ 01″ | |
Torkolat | Maros (Marosludas mellett) |
é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 23° 58′ 37″ | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Aranyos (románul: Arieș, latinul Aureus) folyó Romániában, Erdélyben.
Nevének eredete
Nevét aranytartalmú hordalékáról kapta. A folyó menti lakosság aranymosással foglalkozott.
Földrajza
A Bihar-hegységben ered két forráspatakból (Kis-Aranyos és Nagy-Aranyos) és a hegységből kilépve délnyugat-északkeleti irányú széles tektonikus völggyel a Gyalui-havasokat elválasztja az Erdélyi Érchegységtől.
Borrévnél festői mészkőszurdokkal töri át a hegységet, majd a Jára vizét felvéve lép ki az Erdélyi medencébe. Vajdaszegnél, Székelykocsárd fölött torkollik a Marosba.
Áthalad Fehér megye, Kolozs, Maros megyéken. Hosszúsága 130 km. A Maros legnagyobb mellékfolyója.
Nagyobb mellékvizei bal oldalon a Jára-patak, Hesdát-patak és a Túri-patak, jobb oldalon az Abrud.
Története
A folyó legrégibb latin neve Crisola, később Auratus volt.
Nevét 1177-ben már említették az oklevelekben, mint az aradi káptalan földjét iuxta Aranyos néven.
1256-ban sóvámmal kapcsolatban, 1262-ben pedig az Aranyos melletti Szentmiklós neve volt említve az oklevelekben.
Képgaléria
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/