„Birtalan József” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
3. sor: 3. sor:
== Életútja, munkássága ==
== Életútja, munkássága ==


[[1956]]-ban végzett a [[Gheorghe Dima Zeneakadémia|kolozsvári Zeneművészeti Főiskola]] zenetanári és [[nagybőgő]] szakán. 1954–57-ben a kolozsvári Állami Magyar Opera, később a Filharmónia zenekarának tagja volt. [[1958]]–69-ben a [[marosvásárhely]]i Állami Népi Együttes gyermekcsoportjának karmestere és művészeti vezetőjeként, [[1979]]-től a Maros Művészegyüttes karmestereként tevékenykedett.
[[1956]]-ban végzett a [[Gheorghe Dima Zeneakadémia|kolozsvári Zeneművészeti Főiskola]] zenetanári és [[nagybőgő]] szakán. 1954–57-ben a kolozsvári Állami Magyar Opera, később a Filharmónia zenekarának tagja volt. [[1958]]–69-ben a [[marosvásárhely]]i Állami Népi Együttes gyermekcsoportjának karmestere és művészeti vezetőjeként, [[1979]]-től a [[Maros Művészegyüttes]] karmestereként tevékenykedett.
A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola karvezetőképző szakának tanáraként a legnépszerűbb és legismertebb karnagyok egész sorát indította útnak. Zeneszerzőként a [[kommunizmus|kommunista]] diktatúra időszakában is [[egyház]]i kórusműveket komponált. A Debreceni Református Kollégium Kántusának felkérésére írt ''Tíz népdalzsoltár'' [[1989]]. [[november 5.|november 5-én]] hangzott el először a [[debrecen]]i Nagytemplomban a ''Templom és iskola'' című kompozíció; az ősbemutatón a zeneszerző még ''Bagosi József'' álnéven szerepelt. [[1990]] elejétől a vallási kórusművei is szélesebb körben váltak népszerűvé. Az 1989-es [[1989-es romániai forradalom|rendszerváltás]] után alakította meg a Marosvásárhelyi Vártemplom ''Cantemus'' leánykarát.
A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola karvezetőképző szakának tanáraként a legnépszerűbb és legismertebb karnagyok egész sorát indította útnak. Zeneszerzőként a [[kommunizmus|kommunista]] diktatúra időszakában is [[egyház]]i kórusműveket komponált. A Debreceni Református Kollégium Kántusának felkérésére írt ''Tíz népdalzsoltár'' [[1989]]. [[november 5.|november 5-én]] hangzott el először a [[debrecen]]i Nagytemplomban a ''Templom és iskola'' című kompozíció; az ősbemutatón a zeneszerző még ''Bagosi József'' álnéven szerepelt. [[1990]] elejétől a vallási kórusművei is szélesebb körben váltak népszerűvé. Az 1989-es [[1989-es romániai forradalom|rendszerváltás]] után alakította meg a Marosvásárhelyi Vártemplom ''Cantemus'' leánykarát.

A lap 2013. szeptember 14., 13:53-kori változata

Birtalan József (Szilágybagos, 1927. november 10. –) romániai magyar zeneszerző, karmester.

Életútja, munkássága

1956-ban végzett a kolozsvári Zeneművészeti Főiskola zenetanári és nagybőgő szakán. 1954–57-ben a kolozsvári Állami Magyar Opera, később a Filharmónia zenekarának tagja volt. 1958–69-ben a marosvásárhelyi Állami Népi Együttes gyermekcsoportjának karmestere és művészeti vezetőjeként, 1979-től a Maros Művészegyüttes karmestereként tevékenykedett.

A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola karvezetőképző szakának tanáraként a legnépszerűbb és legismertebb karnagyok egész sorát indította útnak. Zeneszerzőként a kommunista diktatúra időszakában is egyházi kórusműveket komponált. A Debreceni Református Kollégium Kántusának felkérésére írt Tíz népdalzsoltár 1989. november 5-én hangzott el először a debreceni Nagytemplomban a Templom és iskola című kompozíció; az ősbemutatón a zeneszerző még Bagosi József álnéven szerepelt. 1990 elejétől a vallási kórusművei is szélesebb körben váltak népszerűvé. Az 1989-es rendszerváltás után alakította meg a Marosvásárhelyi Vártemplom Cantemus leánykarát.

Molnár H. Lajos így emlékezik róla: „Az első összpróbákon tudtam meg, ki a gyerekegyüttes igazi vezetője, ki az, aki okosan tartja kezében az egészet: Birtalan József zeneszerző és karmester, akit csak Jóska bácsinak lehetett szólítani. Nem azért, mert ő másként nem is engedte volna, de annyira a második vagy első atyjává vált a kicsi együttesben énekelő, táncoló és zenélő kétszáznál több gyereknek, hogy ő kezdettől fogva mindmáig az egyetlen és oszthatatlan és összehasonlíthatatlan Jóska bácsink lett és maradt. (Ha az utóbbi években, ebben a szétszórtságban nagy ritkán és véletlenül összefutok egy hajdani gyerekegyüttes-taggal, szinte kisimulnak arcunkon a ráncok Jóska bácsi felemlegetésekor.) Egyedül ő tudta előcsalni abból a kórusból azokat a gyönyörű pianissimókat, amiknek hallatán az ember önkéntelen visszatartotta a lélegzetét.” (Volt egyszer egy udvar)

2000 őszén családegyesítés miatt a magyarországi Tiszaújvárosba települt át feleségével, azóta itt folytatja zeneszerzői munkásságát.

Főbb művei (válogatás)

  • Két út van előttem [Nyomtatott kotta] : népdalfeldolgozások vegyeskarra (Marosvásárhely, 1970)
  • Három nyárádmenti népdal [Nyomtatott kotta] : vegyeskarra (Tirgu-Mures, 1972)
  • Akkor szép a sűrű erdő [Nyomtatott kotta] : 10 népdal férfikarra. (Tirgu-Mures, 1973)
  • Elment az én rózsám [Nyomtatott kotta] : Csángó népdalok = Dusu-mi-s-a dorul (1977)
  • Lakodalmas énekek (1982)
  • 3. zsoltár : Reggeli imádság : vegyeskarra (Budapest, 1993)
  • Tarisznyában a tenger Birtalan Ferenc ; szerk. Dornbach Mária ; ill. Mészáros Márta ; elektronikus szerk. Szabolcsi József (2005)[1]
  • Halottak napja, élők napja Birtalan Ferenc ; szerk. Fucskó Miklós ; elektronikus szerk. Szabolcsi József (2005)[2]
  • Összevesztem a tulipánnal Birtalan Ferenc ; szerk. Fucskó Miklós ; ill. Horváth Magdolna ; elektronikus szerk. Szabolcsi József (2005)[3]

Irodalom

  • Benkő András: Birtalan József. (Művelődés, 1972. június);
  • Simon Dezső: Párbeszéd az alkotóval. Utunk, 1973/18.
  • Bartis Ferenc: Fellendülő kórusmozgalmunk : beszélgetés Birtalan Józseffel. Új Élet, 1977/1.
  • Kovács András: Birtalan József laudációja. Művelődés, 1998. január 22.
  • Tötös Árpád Zoltán: Birtalan József. Szilágyság : Szilágy megyei közéleti, közművelődési hetilap, 2008. szeptember 26.

Díjak, elismerések

  • 1976-ban a Romániai Zeneszerző Szövetség Kórusalkotási-díjjal jutalmazta zeneszerzői tevékenységéért.
  • 1997-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Rónai Antal-díjjal tüntette ki zenepedagógiai munkásságáért.
  • 2008-ban megkapta a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány Szilágysági Magyarok díját.
  • 2009-ben Reményik Sándor-dí­jjal tüntette ki a kolozsvári Reményik Sándor Művész-Stúdió Alapítvány a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban.

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Birtalan_József&oldid=13940128”