„Orosz–török háborúk” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 interwiki link migrálva a Wikidata d:q743046 adatába
aNincs szerkesztési összefoglaló
29. sor: 29. sor:
* [[Orosz–török háború (1686–1700)]]
* [[Orosz–török háború (1686–1700)]]
* [[Pruti hadjárat (1710–11)]]
* [[Pruti hadjárat (1710–11)]]
* [[Orosz–török háború (1735–39)]]
* [[Orosz–osztrák–török háború (1735–1739)|Orosz–török háború (1735–39)]]
* [[Orosz–török háború (1768–74)]]
* [[Orosz–török háború (1768–74)]]
* [[Orosz–török háború (1787–92)]]
* [[Orosz–török háború (1787–92)]]

A lap 2013. július 17., 09:29-kori változata

Az Orosz–török háborúk Oroszország és az Oszmán Birodalom háborúi a 15.20. század között. Az oroszok a tatár hódítók lerázása után keletnek és délnek terjeszkedtek. Az orosz–török összecsapások már azzal megkezdődtek, mikor az Oszmán Birodalom szultánja II. Bajezid uralma alá vetette a Krími kánságot (1475) és ettől kezdődően betöréseikkel folytonosan pusztították a szomszédos országokat (Oroszország, Lengyelország, Litván Nagyfejedelemség, Havaselve és Moldva), valamint egyes államnélküli népeket (például cserkeszek).

Az egyes apró hadjáratokat és portyázó támadásokat leszámítva az igazi háborúk csak a 16. század végén indultak el. Az orosz–török háborúk azonban nemcsak fegyveres harcokban, hanem egymás zsarolásában és fenyegetésében nyilvánultak meg eleinte leginkább.

Orosz–török háborúk

Alapvetően a törökök első támadásai a 15.17. században a dél-orosz területek ellen a Krím felől kisebb nagyobb hullámban érintették. Ehhez hasonló hadjáratok nálunk Magyarországon is rendszeresek voltak. A 16. század egy eléggé komoly támadással (156870) kell számolnunk, majd a 17. század második felében indulnak el (167681-es háborútól számítva) az igazi török-orosz összecsapások.

Érdekességek

A 20. században még számos esetben fennállt lehetséges szovjettörök háborúk veszélye. A tengelyhatalmakkal a második világháború előtt és azalatt állandó kacérkodó Törökország, amely az egyik nyersanyagszállítójuk volt, többször állt azon a ponton, hogy hadat üzen a Szovjetuniónak, így megkönnyítette volna a németek helyzetét, ami által kijuthattak volna a közel-keleti olajmezőkre.

A hidegháború éveiben a NATO rakétaállásokat telepített Törökországba, s a kaukázusi határon gyakran felvonultak a török és szovjet csapatok, amelyek gyakran összetűztek egymással.

Forrás

  • Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum, 2004.