„Hunyadi tér (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új kép |
|||
37. sor: | 37. sor: | ||
[[Fájl:Palatul de Justiţie din Cluj-Napoca.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az igazságügyi palota]] |
[[Fájl:Palatul de Justiţie din Cluj-Napoca.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az igazságügyi palota]] |
||
[[Fájl:Cluj-Napoca Teachers House.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Tanítók Háza]] |
[[Fájl:Cluj-Napoca Teachers House.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Tanítók Háza]] |
||
[[Fájl:Kolozsvar laktanya.JPG|bélyegkép|250px|A Szent György |
[[Fájl:Kolozsvar laktanya.JPG|bélyegkép|250px|A Szent György-laktanya]] |
||
A teret a '''[[Román Nemzeti Színház (Kolozsvár)|Román Nemzeti Színház]]''' épülete uralja, amely 1904–1906 között épült [[barokk|neobarokk]] stílusban, néhány szecessziós jellemzővel; a tervező és kivitelező a bécsi [[Fellner és Helmer]] cég volt. Az új színház felavatása 1906. szeptember 8-án történt [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] ''Bújdosók'' cimű darabjával. 1919. május 14-én [[bukarest]]i művészekkel tartottak először román nyelvű előadást; szeptembertől önálló román társulatot szerveztek. Az épületben az utolsó magyar előadást 1919. szeptember 30-án tartották. A román színház hivatalos megnyitója december 1-jén volt, az újonnan alakult kolozsvári román színtársulat 2-án tartotta első előadását. 1920. május 20-án nyílt a kolozsvári Román Opera [[Giuseppe Verdi|Verdi]] ''Aidájának'' az előadásával; ez volt Románia első operaháza. A [[Bécsi döntések|második bécsi döntés]] után négy évig az épületben ismét a magyar színház kapott helyet. 1944. október 31-én és november 2-án a város „felszabadulását” ünnepelve román és magyar színészek közös műsort adtak, a korabeli plakát tanúsága szerint a bevételt az orosz és román sebesültek javára szánták. Ma a színház [[Lucian Blaga]] román költő és drámaíró nevét viseli. |
A teret a '''[[Román Nemzeti Színház (Kolozsvár)|Román Nemzeti Színház]]''' épülete uralja, amely 1904–1906 között épült [[barokk|neobarokk]] stílusban, néhány szecessziós jellemzővel; a tervező és kivitelező a bécsi [[Fellner és Helmer]] cég volt. Az új színház felavatása 1906. szeptember 8-án történt [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] ''Bújdosók'' cimű darabjával. 1919. május 14-én [[bukarest]]i művészekkel tartottak először román nyelvű előadást; szeptembertől önálló román társulatot szerveztek. Az épületben az utolsó magyar előadást 1919. szeptember 30-án tartották. A román színház hivatalos megnyitója december 1-jén volt, az újonnan alakult kolozsvári román színtársulat 2-án tartotta első előadását. 1920. május 20-án nyílt a kolozsvári Román Opera [[Giuseppe Verdi|Verdi]] ''Aidájának'' az előadásával; ez volt Románia első operaháza. A [[Bécsi döntések|második bécsi döntés]] után négy évig az épületben ismét a magyar színház kapott helyet. 1944. október 31-én és november 2-án a város „felszabadulását” ünnepelve román és magyar színészek közös műsort adtak, a korabeli plakát tanúsága szerint a bevételt az orosz és román sebesültek javára szánták. Ma a színház [[Lucian Blaga]] román költő és drámaíró nevét viseli. |
||
A lap 2013. május 12., 03:46-kori változata
Hunyadi tér (Piața Ștefan cel Mare) | |
A Román Nemzeti Színház épülete. | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Település | Kolozsvár |
Városrész | Belváros |
Névadó | III. István moldvai fejedelem |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 46′, k. h. 23° 33′46.766667°N 23.550000°EKoordináták: é. sz. 46° 46′, k. h. 23° 33′46.766667°N 23.550000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyadi tér témájú médiaállományokat. |
A Hunyadi tér (ma Piața Ștefan cel Mare) Kolozsvár egyik jelentős tere.
Fekvése
A Belváros keleti oldalán alakult ki, az egykori városfalak előtt. Északon a Közép utca választja el a Bocskai tértől, délen pedig a Tanítók Háza a Timotei Cipariu nevét viselő tértől.
Története
A Trencsin tér 1899-es rendezése után a Közép utcától délre levő részt Hunyadi térnek nevezték el. Az első világháború után Ștefan cel Mare térnek nevezték a nagy moldvai fejedelem, III. István után. A második világháború idején visszakapta régi nevét, azt követően pedig ismét Ștefan cel Mare tér lett. A tér ma is látható arculatát a 20. század elején nyerte el, ekkor épült fel a színház tömbje, az igazságügyi palota és a Tanítók Háza. Az első jelentősebb épület a téren a Szent György-laktanya volt. Az épület tervezője Goró Lajos százados volt. A tér délkeleti sarkát elfoglaló épületet 1834–1837 között építették fel. Napjainkban is a katonaság birtokolja. A tér nyugati oldalán az 1960-as és 1970-es években modern tömbházakat húztak fel ezáltal megbontva a tér egységes eklektikus, szecessziós képét. A színház és a Tanítók Háza között parkosított, játszótérrel.
Nevezetes épületei
A teret a Román Nemzeti Színház épülete uralja, amely 1904–1906 között épült neobarokk stílusban, néhány szecessziós jellemzővel; a tervező és kivitelező a bécsi Fellner és Helmer cég volt. Az új színház felavatása 1906. szeptember 8-án történt Herczeg Ferenc Bújdosók cimű darabjával. 1919. május 14-én bukaresti művészekkel tartottak először román nyelvű előadást; szeptembertől önálló román társulatot szerveztek. Az épületben az utolsó magyar előadást 1919. szeptember 30-án tartották. A román színház hivatalos megnyitója december 1-jén volt, az újonnan alakult kolozsvári román színtársulat 2-án tartotta első előadását. 1920. május 20-án nyílt a kolozsvári Román Opera Verdi Aidájának az előadásával; ez volt Románia első operaháza. A második bécsi döntés után négy évig az épületben ismét a magyar színház kapott helyet. 1944. október 31-én és november 2-án a város „felszabadulását” ünnepelve román és magyar színészek közös műsort adtak, a korabeli plakát tanúsága szerint a bevételt az orosz és román sebesültek javára szánták. Ma a színház Lucian Blaga román költő és drámaíró nevét viseli.
A Külső Magyar utca és a tér sarkán áll az igazságügyi palota impozáns tömbje, amely 1898–1902 között épült, eklektikus stílusban, Wagner Gyula tervei alapján és 1902. október 13-án avatták fel. A tér felé néző fő szárnya, homlokzatán Justitia szobrával az ítélőtáblának és a főügyészségnek nyújtott otthont, a másik szárnyán a járásbíróság és a törvényszék helyezkedett el. Az idők folyamán az épület időszakosan több intézménynek is helyet adott (megyei könyvtár, Kriterion Könyvkiadó, közjegyzőség stb.).
A Tanítók Háza a Román Nemzeti Színház mögött található, 20. század eleji épület. 1902–1903-ban, Herczeg Zsigmond és Baumgarten Sándor tervei alapján épült. Eredeti rendeltetése szerint a tanítóképzők növendékei, illetve a tanítók gyermekei számára volt kollégium. 1918. december 1-jétől a Székely Hadosztály parancsnoksága a hadikórház részére lefoglalt Tanítók Házában működött. A második világháború után az épületben az egyetem Közgazdasági Kara működött. Az 1970-es évek végén a Tanítók háza bal szárnyának földszintjét az egyetem számítóközpontja foglalta el. 1990-ben a Kolozs megyei tanfelügyelőség költözött ide, 2008-ban az egyetem környezetvédelmi kara és a megyei tanfelügyelőség helyezkedett el benne.
Kapcsolódó lapok
Felhasznált források
- Asztalos István: Kolozsvár épített kincsei. Kolozsvár: Stúdium. 2008. ISBN 978 973 643 159 3
- Gaal György: Magyarok utcája: A kolozsvári egykori Bel- és Külmagyar utcák telkei‚ házai‚ lakói. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1995. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 221. ISBN 973 96946 5 9