Trencsin tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Trencsin tér
A Bocskai tér (az egykori Trencsin tér északi része) napjainkban.
A Bocskai tér (az egykori Trencsin tér északi része) napjainkban.
Közigazgatás
Ország Románia
Település Kolozsvár
Városrész Belváros
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Trencsin tér (Románia)
Trencsin tér
Trencsin tér
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′, k. h. 23° 33′Koordináták: é. sz. 46° 46′, k. h. 23° 33′

A Trencsin tér Kolozsvár egyik régi tere volt, a város keleti részén, rögtön a falakon túl. A 20. század elején a tér rendezésével két részre osztották: északi része lett Bocskai tér, déli része pedig a Hunyadi tér.

A Trencsin tér kialakulása[szerkesztés]

Kolozsvár térképe 1897-ből

A várfalak előtti térséget védelmi célok miatt a 18. század végéig nem volt szabad beépíteni. Csak a tér keleti oldalán alakulhatott így ki házsor. A nyugati házsor megépítését az 1790-es évek közepén engedélyezték.

A tér északi határát a Magyar utca képezte, míg a déli végét a mai Tordai, Pata és Györgyfalvi utcák találkozásánál kiépült Cigánysor alkotta.

Az 1770-es években a térről csak a Közép kapun lehetett kocsival belépni a városba, a Magyar utcai kapun mindössze egy kis ajtó volt. A Közép kapu előtt vásártér alakult ki. A tér távolabbi részein füves-sáros-szemetes részek váltakozhattak. A tér keleti részén kertes faházak álltak.

Elnevezésére vonatkozó első adat az 1700-as évek közepéről származik: egy Trencsini Ferenc nevű Gyulai-ezredbeli kapitány e tágas, többnyire füves tér jó részét – nagyjából a Közép kapu előtt és az onnan Torda felé vivő út mentén – gyakorlótérként deszkakerítéssel és részben földhányással vétette körül, s kitiltott onnan minden polgári személyt. A városi tanács ezt az önkényeskedést annál is inkább sérelmezte, mert a földhányás a Torda felé vezető úton a közlekedést is akadályozta. 1769-ben panaszt tett a Főkormányszéknél, amelynek eredményeképp a város visszakapta e Trencsin váraként emlegetett területet. Legeltettek rajta, tűzifa-, majd pedig szénaraktárnak használták. Az egykori kapitány nevét a lakosság megőrizte, s az egész térre alkalmazta Trencsini, Trincsin, Trencsi alakokban a 19. század végéig.

A 18-19. század fordulóján sáros tér rendezésére az első próbálkozások az 1810-es években történtek. Az 1820-as években ide akarták összpontosítani a vásárokat, ez azonban nem valósult meg, mert a Széchenyi tér sokkal előnyösebb helyzetben volt. A kérdést végül a vasút megépítése oldotta meg, s a Széchenyi tér, amely a várost a vasútállomással összekötő út mentén feküdt, vált a város piacterévé.

A Trencsin téren átmenetileg barompiac volt, amely a Közvágóhíd 1886-ban történt felépítésekor annak környékére költözött, valamint a fapiac: eleinte a mai színház helyén levő egész térségen, a század közepétől már csak a Magyar és a Közép kapuk közti szakaszon, a század végén a keleti soron a kaszárnyák előtt.

Az első jelentősebb épület a téren a Szent György-laktanya volt. Az épület tervezője Goró Lajos százados volt. A tér délkeleti sarkát elfoglaló épületet 1834-1837 között építették fel. Napjainkban is a katonaság birtokolja.

Dísztérré alakítása[szerkesztés]

A tér a 19. század utolsó éveiben vált valódi dísztérré. Először a Külső Magyar és Külső Közép utcák közötti kétemeletes irodaházsor épült meg: a pénzügyi igazgatóság palotája, az erdőigazgatósági palota, valamint az EMKE-palota a Külső-Magyar utcai sarkon. A nyugati oldal kis lakóházait lebontották, helyükre új palotákat építettek: a szabadkőművesek páholyának palotája (a Szentegyház utca sarkán), a Kolozsvári Gazdák Hitelszövetkezetének palotája, valamint a Belső-Magyar utcai sarkon a Kereskedelmi és Iparkamara palotája (a későbbi megyeháza). Az északi oldalon 1895-ben felépült a református teológia palotája. A tér közepét parkosították és Kissétatérként vagy Trencsin téri parkként emlegették. Itt állították fel Erzsébet királyné szobrát is.

A tér Közép utcához viszonyított déli része csak a 20. század elején rendeződött. 1900-ban felépült az igazságügyi palota, amely a folytatást képező Szent György laktanyával lezárta a tér keleti oldalát. 1902-1903-ban felépült a tér déli részét lezáró Tanítók Háza. A tér nyugati oldalán, a 19. század eleji házak helyett bérházakat építettek.

1900-ban úgy döntöttek, hogy itt építik fel az új színházat. Fellner és Helmer tervei alapján az épület 1906 őszére készült el. Mögötte parkot létesítettek.

A tér felosztása[szerkesztés]

A térnek a századfordulóig nem volt egységes, hivatalos neve. Trencsin térként emlegették, de valójában külön „sorai” voltak: a Magyar és Közép utcák közti nyugati oldal a „Fapiac sor”, a keleti viszont „Trencsinvár sor”. Az északi oldal a Külső-Magyar utca részét képezte. A kaszárnya és az igazságügyi palota oldala a „Nagykaszárnya sor” elnevezést viselte.

A teret 1899-ben osztották hivatalosan ketté: a Közép utcától északra levő rész felvette az EMKE tér nevet, míg déli része a Hunyadi tér elnevezést kapta. Mivel az EMKE 1907-ben megvált palotájától, a tér nevét is megváltoztatták Bocskai térre.

Kapcsolódó lapok[szerkesztés]

Felhasznált források[szerkesztés]