„Felsővadas” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eo:Horný Vadičov |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
|irányítószám = |
|irányítószám = |
||
|körzethívószám = |
|körzethívószám = |
||
|népsűrűség = |
|népsűrűség = 146 |
||
|tengerszint feletti magasság = 487 |
|tengerszint feletti magasság = 487 |
||
|terület = 10,81 |
|terület = 10,81 |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Felsővadas''' (más néven ''Felsővadicsó'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Horný Vadičov'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]]ben, a [[Kiszucaújhelyi járás]]ban. [[ |
'''Felsővadas''' (más néven ''Felsővadicsó'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Horný Vadičov'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]]ben, a [[Kiszucaújhelyi járás]]ban. [[2011]]-ben 1581 lakosából 1540 szlovák volt. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
[[1910]]-ben 1259, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Trencsén vármegye]] [[Kiszucaújhelyi járás]]ához tartozott. |
[[1910]]-ben 1259, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Trencsén vármegye]] [[Kiszucaújhelyi járás]]ához tartozott. |
||
[[2001]]-ben 1562 lakosából 1552 szlovák volt. |
|||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
55. sor: | 57. sor: | ||
{{Kiszucaújhelyi járás}} |
{{Kiszucaújhelyi járás}} |
||
{{portál|földrajz}} |
|||
[[Kategória:A Kiszucaújhelyi járás települései|Felsovadas]] |
[[Kategória:A Kiszucaújhelyi járás települései|Felsovadas]] |
A lap 2012. december 23., 12:58-kori változata
Felsővadas (Horný Vadičov) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Kiszucaújhelyi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1386 |
Polgármester | Vladimír Káčerík |
Irányítószám | 023 45 |
Körzethívószám | 041 |
Forgalmi rendszám | KM |
Népesség | |
Teljes népesség | 1679 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 146 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 487 m |
Terület | 10,81 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 53′Koordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 53′ | |
Felsővadas weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővadas témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsővadas (más néven Felsővadicsó, szlovákul Horný Vadičov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban. 2011-ben 1581 lakosából 1540 szlovák volt.
Fekvése
Zsolnától 11 km-re északkeletre fekszik. 1911-ben Középvadast csatolták hozzá.
Története
A község területén már a korai bronzkorban éltek emberek, később a luzsicei kultúra népe telepedett itt meg. Ők a Ľadonhora nevű hegy tetején erődítményt is építettek. A mai települést a 14. század második felében alapították, 1386-ban "Silva Vaditzov" néven említik először. 1419 "Wadycho", 1504-ben "Felse Wadychow" néven említi oklevél. Földesurai a Rudiszky, Nedeczky és Záborszky családok voltak. 1598-ban 35 háztartás volt a községben. 1784-ben 138 házában 886 lakos élt. 1828-ban 141 háza és 1142 lakosa volt. 1850-ben 1238 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, drótozással, erei munkákkal, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felsõ Vadicsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, A. a’ Felsõnek filiája; határjaik középszerûek, legelõjök, fájok, és keresetre módgyok van." [2]
Fényes Elek szerint "Felsõ-Vadicsó, Trencsén m. tót falu, 1179 kath., 59 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, mészégetéssel. F. u. többen. Ut. p. Zsolna." [3]
1910-ben 1259, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
2001-ben 1562 lakosából 1552 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1789-ben épült.
- Szűz Mária kápolnája 1929-ben készült.
Források és jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.