1700

1700 más naptárakban
Gergely-naptár	1700
Ab urbe condita	2453
Bahái naptár	-144 – -143
Berber naptár	2650
Bizánci naptár	7208 – 7209
Buddhista naptár	2244
Burmai naptár	1062
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1692 – 1693
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1755 – 1756
Shaka Samvat	1622 – 1623
Holocén naptár	11700
Iráni naptár	1078 – 1079
Japán naptár	2360 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4396–4397
Kopt naptár	1416 – 1417
Koreai naptár	4033
Muszlim naptár	1111 – 1112
Szeleukida naptár	2011–2012
Örmény naptár	1149 ԹՎ ՌՃԽԹ
Thai szoláris naptár	2243
Zsidó naptár	5460 – 5461

Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század

Évtizedek: 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek – 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek

Évek: 1695 – 1696 – 1697 – 1698 – 1699 – 1700 – 1701 – 1702 – 1703 – 1704 – 1705

Események

1700 a 17. század utolsó éve.

Határozott dátumú események

• január 1. – Oroszország elfogadja a julián naptárt.
• március 1. – I. Lipót évi 4000 mázsa réz szállítását vállalja a magyarországi rézbányákból Hollandiába 400 ezer birodalmi tallérnyi kölcsön ellentételezéseként.
• március 3. – Londonban III. Vilmos angol király és XIV. Lajos megállapodnak a II. Károly spanyol király várható halála után keletkező örökség felosztásáról. Ennek értelmében Lipót fia, Károly főherceg kapja Spanyolországot, spanyol Németalföldet és az amerikai spanyol gyarmatokat, Anjou Fülöp, XIV. Lajos unokája pedig az olasz tartományokat és Lotaringiát.
• március 18. – I. Lipót országbíróvá nevezi ki Batthyány Ádámot.
• március 25. – A március 3-i londoni megállapodáshoz csatlakozok Hollandia is.
• július 3. – A harminc évre szóló orosz–török béke megkötése.
• október 3. – II. Károly spanyol király végrendeletében XIV. Lajos unokáját, Anjou Fülöp herceget teszi meg örökösévé.
• augusztus 15. – Az Udvari Kamara utasítást ad ki a Szlavón és a Tisza-Marosi katonai határőrvidék megszervezésére.
• szeptember 23. – I. Péter orosz cár – 30 000 katonával – körülzárja Narva erődjét.
• november 1.
  • Meghal II. Károly, az utolsó Habsburg-házból való spanyol király.
  • Rákóczi Ferenc levelet ír XIV. Lajosnak, melyben Franciaország támogatását kéri a Habsburgokkal szemben. A levelet François-Joseph Longueval császári kapitányra bízza, aki ezt a bécsi udvarban bemutatja.
• november 16. – I. Lipót és III. Frigyes brandenburgi választófejedelem szerződést köt, melynek értelmében Frigyes támogatja a Habsburg ház császárságát, Lipót pedig hozzájárul ahhoz, hogy Frigyes királlyá koronáztassa magát.
• november 19. – Az idegen tisztek vezette orosz sereg vereséget szenved Narvánál.
• november 23. – XI. Kelemen pápa hivatalba lép.

Határozatlan dátumú események

• február – Dán csapatok vonulnak be Schleswigbe.
• ősszel
  • Megkezdődik a nagy északi háború.
  • Rákóczi Ferenc szövetségeseket gyűjt I. Lipót uralmának lerázásához.
• az év folyamán
  • XII. Károly svéd király 15 000 fős hajóhadával – a vele szövetséges angol és holland flotta támogatásával – bombázza a dán fővárost, Koppenhágát.
  • Pestisjárvány Magyarország déli részén.

Születések

• január 14. – Christian Friedrich Henrici, azaz Picander német költő, Johann Sebastian Bach számos kantátájának librettistája († 1764)
• január 20. – Doleschall Pál, cseh származású nyelvész, evangélikus lelkész († 1778)
• február 2. – Johann Christoph Gottsched, német író, irodalomtudós († 1766)
• február 8. – Daniel Bernoulli, svájci matematikus, fizikus († 1782)
• február 14. – Földváry Ferenc, költő († 1770)
• február 16. – Pedro Messía de la Cerda, spanyol tengerésztiszt és gyarmati tisztviselő, az Új-Granada alkirálya († 1783)
• március 3. – Charles-Joseph Natoire, francia rokokó festő († 1777)
• március 13. – Michel Blavet, francia zeneszerző és fuvolavirtuóz († 1768)
• április 2. – Francesca Cuzzoni – olasz szoprán opera-énekesnő († 1778)
• május 7. – Gerard van Swieten, Mária Terézia holland származású háziorvosa és könyvtárosa, reformer, Gottfried van Swieten apja († 1772)
• május 12. – Luigi Vanvitelli, olasz mérnök, késő barokk építész († 1773)
• május 26. – Nicolaus Zinzendorf, birodalmi herceg, német vallási és szociális reformer, a morva egyház püspöke († 1760)
• június 10. – Ewald Georg von Kleist, német fizikus, jogász († 1748)
• július 20. – Henri-Louis Duhamel du Monceau, francia fizikus, hajómérnök, botanikus († 1782)
• augusztus 16. – I. Kelemen Ágost, a Wittelsbach-házból származó bajor választófejedelmi herceg, 1723–61-ig Köln hercegérseke, és választófejedelme, a kölni fejedelemség világi birtokosa, a római Szentszék legátusa, a Német Lovagrend nagymestere, valamint Regensburg, Münster, Osnabrück, Paderborn és Hildesheim püspöke († 1761)
• augusztus 17. – Rákóczi József, II. Rákóczi Ferenc és Sarolta Amália hessen–wanfriedi hercegnő nagyobbik fia († 1738)
• augusztus 27. – Carl Hårleman, svéd építész († 1753)
• szeptember 11. – James Thomson, skót költő és drámaíró († 1748)
• szeptember 30. – Stanisław Konarski, lengyel pedagógus nevelési reformer, író, költő, drámaíró, piarista szerzetes († 1773)
• október 9. – Thomas Tartler, erdélyi evangélikus lelkész († 1770)
• október 10. – Lambert-Sigisbert Adam, francia szobrász († 1759)
• november 19. – Jean-Antoine Nollet, francia fizikus, a Royal Society tagja, abbé († 1770)
• november 24. – Johann Bernhard Bach, német zeneszerző, orgonista († 1743)
• november 28. – Nathaniel Bliss, angol csillagász, az Oxfordi Egyetem professzora, a Royal Society tagja, királyi csillagász († 1764)
• november 30. – Bethlen Kata, író († 1759)
• december 25. – II. Lipót, anhalt–dessaui herceg, porosz generális, III. Lipót anhalt–dessaui herceg apja († 1751)

Bizonytalan dátum

• Francisco Romero, spanyol matador, a muleta nevű piros sapka bevezetője († 1763)

Halálozások

• január 3. – Szilágyi Tönkő Márton, a bibliai nyelvek, a filozófia és a dogmatika tanára, református püspök (* 1642)
• szeptember 15. – André Le Nôtre francia kertépítész, a franciakert kerttípusának megteremtője (* 1613)
• november 1. – II. Károly spanyol király (* 1661)