„Dayal-rigó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
21. sor: 21. sor:


A '''Dayal-rigó''' ''(Copsychus saularis)'' a [[madarak]] [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[verébalakúak]] ''(Passeriformes)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]] és a [[légykapófélék]] ''(Muscicapidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]].
A '''Dayal-rigó''' ''(Copsychus saularis)'' a [[madarak]] [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[verébalakúak]] ''(Passeriformes)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]] és a [[légykapófélék]] ''(Muscicapidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]].

[[Banglades]] hivatalos madara.


== Előfordulása ==
== Előfordulása ==

A lap 2011. október 22., 14:04-kori változata

Dayal-rigó
Hím
Hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Nem: Copsychus
Faj: C. saularis
Tudományos név
Copsychus saularis
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dayal-rigó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dayal-rigó témájú médiaállományokat és Dayal-rigó témájú kategóriát.

A Dayal-rigó (Copsychus saularis) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.

Banglades hivatalos madara.

Előfordulása

Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnam erdeiben és városi kertjeiben honos.

Alfajai

  • Copsychus saularis saularis
  • Copsychus saularis ceylonensis
  • Copsychus saularis andamanensis
  • Copsychus saularis musicus
  • Copsychus saularis amoenus
  • Copsychus saularis pluto
  • Copsychus saularis adamsi
  • Copsychus saularis mindanensis

Megjelenése

Testhossza 19 centiméter beleértve a farkát is, amelyet általában felfele tart. Alakja hasonlít a vörösbegyéhez, de a farka hosszabb. A hím feje, háta és torka fekete, szárnyán egy fehér csík található. Hasa és a farkának az alja fehér, teteje szürke. A tojónak ott szürke, ahol a hímnek fekete, így könnyen megkülönböztethetőek.

A hím
és a tojó

Életmódja

Tápláléka főleg rovarokból áll és más gerinctelenekből.

Szaporodása

Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, egyes helyeken januártól júniusig. Fészekalja 4–5 oválias, halványkék, barna foltos tojásból áll. A tojó csak 8–14 napig ül a tojásokon. A fészek rendelkezik egy erős szaggal. A tojók többet foglalkoznak a fiókákkal mint a hímek, a hímek ebbe az időszakba nagyon agresszívak és védik a területüket.

Forrás

Külső hivatkozás