„Legnicai csata” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: nl:Slag bij Liegnitz (1241) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
A '''legnicai csata''' ([[német nyelv|németesen]]: ''liegnitzi/leignitzi csata''; [[lengyel nyelv|lengyelül]] ''Bitwa pod Legnicą''; [[cseh nyelv]]en ''Bitva u Lehnice'') [[1241]]-ben a [[szilézia]]i Legnica mellett lezajlott csata a beözönlő tatárok, valamint az egyesült [[Csehország|cseh]]-[[Lengyelország|lengyel]] seregek és az őket segítő [[Német Lovagrend]], s [[johanniták]] hadai között. Az ütközetben a fürge mongol lovasok felülkerekedtek a nehézpáncélos lovagok felett. A mongolok azonban a győzelem után nem szállták meg [[Csehország]]ot, vagy Sziléziát, hanem tovább törtek [[Magyarország]]nak. |
A '''legnicai csata''' ([[német nyelv|németesen]]: ''liegnitzi/leignitzi csata''; [[lengyel nyelv|lengyelül]] ''Bitwa pod Legnicą''; [[cseh nyelv]]en ''Bitva u Lehnice'') [[1241]]-ben a [[szilézia]]i Legnica mellett lezajlott csata a beözönlő tatárok, valamint az egyesült [[Csehország|cseh]]-[[Lengyelország|lengyel]] seregek és az őket segítő [[Német Lovagrend]], s [[johanniták]] hadai között. Az ütközetben a fürge mongol lovasok felülkerekedtek a nehézpáncélos lovagok felett. A mongolok azonban a győzelem után nem szállták meg [[Csehország]]ot, vagy Sziléziát, hanem tovább törtek [[Magyarország]]nak. |
||
==Előzmények== |
== Előzmények == |
||
[[Batu kán]] [[Kubilaj kán|Kubiláj nagykán]] parancsára ötvenezer lovassal [[Európa]] meghódítására indult. A [[mongolok]] első lépésben az [[oroszok]]at hódították meg és már vészesen közeledtek Magyarország és [[Lengyelország]] felé.<br> |
[[Batu kán]] [[Kubilaj kán|Kubiláj nagykán]] parancsára ötvenezer lovassal [[Európa]] meghódítására indult. A [[mongolok]] első lépésben az [[oroszok]]at hódították meg és már vészesen közeledtek Magyarország és [[Lengyelország]] felé.<br> |
||
Batu [[Kijev]]et ostromolta, miközben a magyarországi invázió terveit készítette elő. Első lépésben Lengyelországra akart csapást mérni, nehogy a két állam segítse egymást és akár feltartóztassa a tatár hordákat. Ennek megfelelően Kijev alól Batu egy [[tümen]]t (mongol lovas egység) küldött Lengyelország ellen, s [[Orda kán]] vezetésével néhány csatában vereséget mért a lengyelekre. Az ország már mintegy száz éve széttagoltság állapotában volt, így a mongol vihar könnyen söpört végig rajta. |
Batu [[Kijev]]et ostromolta, miközben a magyarországi invázió terveit készítette elő. Első lépésben Lengyelországra akart csapást mérni, nehogy a két állam segítse egymást és akár feltartóztassa a tatár hordákat. Ennek megfelelően Kijev alól Batu egy [[tümen]]t (mongol lovas egység) küldött Lengyelország ellen, s [[Orda kán]] vezetésével néhány csatában vereséget mért a lengyelekre. Az ország már mintegy száz éve széttagoltság állapotában volt, így a mongol vihar könnyen söpört végig rajta. |
||
26. sor: | 26. sor: | ||
A tatárok a Német Lovagrend déli területeit is feldúlták, majd elindultak Csehország ellen. [[II. Henrik lengyel fejedelem|II. Henrik]], [[Türingiai Konrád]]dal, a német lovagok nagymesterével, a [[templomosok]]kal és johannitákkal Sziléziában próbálta útját állni a tatároknak és segítséget kértek [[I. Václáv cseh király]]tól, aki viszont seregét távol tartotta, mert nem akarta megkockáztatni országa védelmét, ezért nem vonult Liegnitz alá. |
A tatárok a Német Lovagrend déli területeit is feldúlták, majd elindultak Csehország ellen. [[II. Henrik lengyel fejedelem|II. Henrik]], [[Türingiai Konrád]]dal, a német lovagok nagymesterével, a [[templomosok]]kal és johannitákkal Sziléziában próbálta útját állni a tatároknak és segítséget kértek [[I. Václáv cseh király]]tól, aki viszont seregét távol tartotta, mert nem akarta megkockáztatni országa védelmét, ezért nem vonult Liegnitz alá. |
||
==A szembenálló erők== |
== A szembenálló erők == |
||
Egyes források a mongolok seregét húszezer főre teszik, valójában az az egy tümen, amit Orda és két másik kán vezetett, mindössze tízezer lovasból állt. A szövetséges hadak erői is nagyjából ennyiből álltak, nem pedig 40 ezer katonából, mint azt ahogy a források leírják. |
Egyes források a mongolok seregét húszezer főre teszik, valójában az az egy tümen, amit Orda és két másik kán vezetett, mindössze tízezer lovasból állt. A szövetséges hadak erői is nagyjából ennyiből álltak, nem pedig 40 ezer katonából, mint azt ahogy a források leírják. |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
Henrik sziléziai egységei vegyesen lengyelekből és németekből álltak, míg a két másik lovagrend vitézei még összetettebbek voltak nemzetiségüket tekintve. |
Henrik sziléziai egységei vegyesen lengyelekből és németekből álltak, míg a két másik lovagrend vitézei még összetettebbek voltak nemzetiségüket tekintve. |
||
==A csata== |
== A csata == |
||
A csehek az első vonalban, zárt, rendezett sorban álltak fel a tatárok ellen és lándzsáikkal áttörhetetlen erdőt alkottak a mongol lovasok előtt.<br> |
A csehek az első vonalban, zárt, rendezett sorban álltak fel a tatárok ellen és lándzsáikkal áttörhetetlen erdőt alkottak a mongol lovasok előtt.<br> |
||
Orda az eddigi megszokott cselvetéshez folyamodott és látszólagos rendetlenségben visszavonulást kezdtek lovasai. A csehek erre üldözőbe vették a tatárokat, s a rohamozás közben felbomlott zárt alakzatuk.<br> |
Orda az eddigi megszokott cselvetéshez folyamodott és látszólagos rendetlenségben visszavonulást kezdtek lovasai. A csehek erre üldözőbe vették a tatárokat, s a rohamozás közben felbomlott zárt alakzatuk.<br> |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
Ugyanilyen szerencsétlenül járt a többi lengyel és német lovagok is. |
Ugyanilyen szerencsétlenül járt a többi lengyel és német lovagok is. |
||
==A veszteségek== |
== A veszteségek == |
||
A mongol sereg vesztesége nem ismert, viszont a nyugati hadból körülbelül nyolcezren vesztették életüket. A csatában elesett Henrik herceg is. Az egyik lengyel fejedelem II. Mieszko pedig elmenekült seregével a csatából. Konrád nagymesternek is számos lovagja odaveszett a csatában. Hasonlóan nagy veszteségük volt a templomos és johannita lovagoknak. |
A mongol sereg vesztesége nem ismert, viszont a nyugati hadból körülbelül nyolcezren vesztették életüket. A csatában elesett Henrik herceg is. Az egyik lengyel fejedelem II. Mieszko pedig elmenekült seregével a csatából. Konrád nagymesternek is számos lovagja odaveszett a csatában. Hasonlóan nagy veszteségük volt a templomos és johannita lovagoknak. |
||
47. sor: | 47. sor: | ||
A magyar és lengyel erők összeomlása ellenére a tatár megszállókkal szemben a lakosság keményen ellenállt, ha nem is épített erődítményekben, hanem az erdőségekben, lápokban és a hegyekben. Batu erői [[1242]]-re meglehetősen nagy veszteségeket szenvedtek és rövidesen visszatértek orosz területre. |
A magyar és lengyel erők összeomlása ellenére a tatár megszállókkal szemben a lakosság keményen ellenállt, ha nem is épített erődítményekben, hanem az erdőségekben, lápokban és a hegyekben. Batu erői [[1242]]-re meglehetősen nagy veszteségeket szenvedtek és rövidesen visszatértek orosz területre. |
||
==Irodalom== |
== Irodalom == |
||
*{{cite book | author = V. G. Jan |title=A tatárjárás |publisher=Európa Könyvkiadó és Kárpáti Kiadó|location=Budapest és Ungvár |year=1984 |id=ISBN 963-07-2966-0}} |
*{{cite book | author = V. G. Jan |title=A tatárjárás |publisher=Európa Könyvkiadó és Kárpáti Kiadó|location=Budapest és Ungvár |year=1984 |id=ISBN 963-07-2966-0}} |
||
*{{cite book |author= B. Szabó János |title= A tatárjárás: a mongol hódítás és Magyarország |publisher=Corvina |location=Budapest |year= 2007|id= ISBN 978 963 135596 3}}: |
*{{cite book |author= B. Szabó János |title= A tatárjárás: a mongol hódítás és Magyarország |publisher=Corvina |location=Budapest |year= 2007|id= ISBN 978 963 135596 3}}: |
||
57. sor: | 57. sor: | ||
[[Kategória:Lengyelország csatái]] |
[[Kategória:Lengyelország csatái]] |
||
[[Kategória:Tatárjárás]] |
[[Kategória:Tatárjárás]] |
||
À |
|||
[[en:Battle of Legnica]] |
[[en:Battle of Legnica]] |
A lap 2011. július 19., 18:08-kori változata
Legnicai csata | |||
A legnicai csata Matthäus Merian 1630-ban készült festményén | |||
Konfliktus | tatárjárás | ||
Időpont | 1241. április 9. | ||
Helyszín | Szilézia, Legnica (Liegnitz) és Legnickie Pole (Wahlstatt) között | ||
Eredmény | Mongol győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
é. sz. 51° 08′ 43″, k. h. 16° 13′ 22″Koordináták: é. sz. 51° 08′ 43″, k. h. 16° 13′ 22″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Legnicai csata témájú médiaállományokat. |
A legnicai csata (németesen: liegnitzi/leignitzi csata; lengyelül Bitwa pod Legnicą; cseh nyelven Bitva u Lehnice) 1241-ben a sziléziai Legnica mellett lezajlott csata a beözönlő tatárok, valamint az egyesült cseh-lengyel seregek és az őket segítő Német Lovagrend, s johanniták hadai között. Az ütközetben a fürge mongol lovasok felülkerekedtek a nehézpáncélos lovagok felett. A mongolok azonban a győzelem után nem szállták meg Csehországot, vagy Sziléziát, hanem tovább törtek Magyarországnak.
Előzmények
Batu kán Kubiláj nagykán parancsára ötvenezer lovassal Európa meghódítására indult. A mongolok első lépésben az oroszokat hódították meg és már vészesen közeledtek Magyarország és Lengyelország felé.
Batu Kijevet ostromolta, miközben a magyarországi invázió terveit készítette elő. Első lépésben Lengyelországra akart csapást mérni, nehogy a két állam segítse egymást és akár feltartóztassa a tatár hordákat. Ennek megfelelően Kijev alól Batu egy tüment (mongol lovas egység) küldött Lengyelország ellen, s Orda kán vezetésével néhány csatában vereséget mért a lengyelekre. Az ország már mintegy száz éve széttagoltság állapotában volt, így a mongol vihar könnyen söpört végig rajta.
A tatárok a Német Lovagrend déli területeit is feldúlták, majd elindultak Csehország ellen. II. Henrik, Türingiai Konráddal, a német lovagok nagymesterével, a templomosokkal és johannitákkal Sziléziában próbálta útját állni a tatároknak és segítséget kértek I. Václáv cseh királytól, aki viszont seregét távol tartotta, mert nem akarta megkockáztatni országa védelmét, ezért nem vonult Liegnitz alá.
A szembenálló erők
Egyes források a mongolok seregét húszezer főre teszik, valójában az az egy tümen, amit Orda és két másik kán vezetett, mindössze tízezer lovasból állt. A szövetséges hadak erői is nagyjából ennyiből álltak, nem pedig 40 ezer katonából, mint azt ahogy a források leírják.
Henrik vezette sereg döntő részt nehézpáncélos lovasokból állt össze, míg kis hányaduk volt gyalogos. A gyalogság csaknem teljesen csehekből verődött össze, akik főleg bányászok volt. Az első sorokban vonultak fel, s mellükön fehér kereszt díszelgett, ezzel azt akarták kifejezni, hogy készek meghalni.
Henrik sziléziai egységei vegyesen lengyelekből és németekből álltak, míg a két másik lovagrend vitézei még összetettebbek voltak nemzetiségüket tekintve.
A csata
A csehek az első vonalban, zárt, rendezett sorban álltak fel a tatárok ellen és lándzsáikkal áttörhetetlen erdőt alkottak a mongol lovasok előtt.
Orda az eddigi megszokott cselvetéshez folyamodott és látszólagos rendetlenségben visszavonulást kezdtek lovasai. A csehek erre üldözőbe vették a tatárokat, s a rohamozás közben felbomlott zárt alakzatuk.
Orda lovasai a közeli ingoványba csalták a gyalogságot, akik jelentősen eltávolodtak a csapattól, s a süppedekés talajon már egyre nehezebben mozogtak nehéz fegyverzetükben, mire a mongolok megfordultak és rávetették magukat a csehekre. A tatár lovasok, könnyűlovasság lévén jól mozogtak a nehezen járható terepen és hamar bekerítették a cseh sereget, ami azonban elszánt kézitusába kezdett a tatárokkal és mind egy szálig elpusztult, de nem adta meg magát.
Henrik megpróbálta kiszabadítani a cseheket a gyűrűből, de a segítségükre küldött két cseh és lengyel egységet a mongolok lekaszabolták.
Ekkor a teuton lovagok lendültek támadásba a mongolok ellen, megszokott ékalakban, frontális rohammal. A roham, bár áttörte a tatárok sorát, de a gyorsan mozgó lovasok jobban manővereztek a lovagok sorai között, akikre gyorsabb csapásokat mértek, s a teutonok nehezen bírtak ellenük védekezni.
Ugyanilyen szerencsétlenül járt a többi lengyel és német lovagok is.
A veszteségek
A mongol sereg vesztesége nem ismert, viszont a nyugati hadból körülbelül nyolcezren vesztették életüket. A csatában elesett Henrik herceg is. Az egyik lengyel fejedelem II. Mieszko pedig elmenekült seregével a csatából. Konrád nagymesternek is számos lovagja odaveszett a csatában. Hasonlóan nagy veszteségük volt a templomos és johannita lovagoknak.
Orda serege a győzelem után keresztül száguldott Csehországon és Kárpátokon át betört a Felvidékre, ahol a Batu vezette főerők már javábban dúlták az országot és IV. Bélára vereséget mértek Muhinál két nappal a liegnitzi csata után.
A magyar és lengyel erők összeomlása ellenére a tatár megszállókkal szemben a lakosság keményen ellenállt, ha nem is épített erődítményekben, hanem az erdőségekben, lápokban és a hegyekben. Batu erői 1242-re meglehetősen nagy veszteségeket szenvedtek és rövidesen visszatértek orosz területre.
Irodalom
- V. G. Jan. A tatárjárás. Budapest és Ungvár: Európa Könyvkiadó és Kárpáti Kiadó. ISBN 963-07-2966-0 (1984)
- B. Szabó János. A tatárjárás: a mongol hódítás és Magyarország. Budapest: Corvina. ISBN 978 963 135596 3 (2007):