„Simon Jolán (színművész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
infobox |
a tipografice |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
| IMDb = |
| IMDb = |
||
}} |
}} |
||
<div class="keretjobb" style="background-color:white"> |
|||
⚫ | |||
<br> |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
<br> |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
<br> |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
'''Simon Jolán''' ([[Budapest]], [[1885]]. [[május 31.]] – Budapest, [[1938]]. [[szeptember 24.]]) színésznő, előadóművész. |
'''Simon Jolán''' ([[Budapest]], [[1885]]. [[május 31.]] – Budapest, [[1938]]. [[szeptember 24.]]) színésznő, előadóművész. |
||
55. sor: | 36. sor: | ||
Kassák csak 25 év múlva emlékezett meg róla végre egy versben: ''Rekviem egy asszonyért.'' |
Kassák csak 25 év múlva emlékezett meg róla végre egy versben: ''Rekviem egy asszonyért.'' |
||
<div class style="float:right; width: 24%; border: 5px groove #9090a0; padding: 3px; margin: 3px; font-size: 90%;"> |
|||
<poem> |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
</poem> |
|||
⚫ | |||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
A lap 2010. június 8., 14:13-kori változata
Simon Jolán | |
Fotó: Rónai Dénes | |
Született | 1885. május 31. Budapest |
Elhunyt | 1938. szeptember 24. (53 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Kassák Lajos |
Foglalkozása | színésznő |
Halál oka | öngyilkosság |
A Wikimédia Commons tartalmaz Simon Jolán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Simon Jolán (Budapest, 1885. május 31. – Budapest, 1938. szeptember 24.) színésznő, előadóművész.
Simon Jolán Kassák Lajos felesége volt.
Az Egyesült Izzóban munkásként dolgozott. Szavalókórusokat vezetett. Elvégezte Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját. 1920-ban követte Kassákot a bécsi emigrációba. A Tett, majd Ma c. lapoknál csoportosuló Kassák kör előadásain – Budapesten, Bécsben, Prágában, Kassán, Érsekújvárott, Ungváron és Berlinben – az avantgárd mestereinek alkotásait szólaltatta meg: Kassák, Barta Sándor, Hans Arp, Kurt Schwitters, Richard Huelsenbeck, Ivan Goll, Hugo Ball, Apollinaire, Blaise Cendrars, Marcel Lecomte műveit.
Kassákkal 1926-ban tértek haza. A Munka Körben szavalókórusokat szerveztek, ezeken lépett fel. 1936-tól kezdődően „népjóléti megbízottként” a segélyre jogosultak életkörülményeit vizsgálta. A tapasztaltaktól kétségbeesett, és öngyilkos lett.
Temetésén Kéthly Anna mondott gyászbeszédet.
Kassák csak 25 év múlva emlékezett meg róla végre egy versben: Rekviem egy asszonyért.
József Attila: Simon Jolán
Egyszer, ha nem veszi észre,
nézzetek arcába hosszan,
magános férfiak gondolták ki,
amikor én még futballoztam.
Élete: peng a levegőben,
borítsátok be nagykabáttal,
sosem szavalt még verset tőlem,
súrol, szalad egy könyvállvánnyal.
Ha volna kollektív iparosfa,
téli cipőjét megteremné,
ha volna igazszívű kecske,
az ő dicséretét mekegné.