Barta Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barta Sándor
Barta Sándor 1922-ben
Barta Sándor 1922-ben
Élete
Született 1897. október 7.
Budapest
Elhunyt 1938. június 3.[1] (40 évesen)
Moszkva, butovói kivégzőhely
Nemzetiség magyar
Házastársa Újvári Erzsi (Kassák Erzsébet)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, dráma, novella, regény
Első műve Vörös zászló (vers, 1918)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barta Sándor témájú médiaállományokat.

Barta Sándor, írói álnevein: (b. s.), Besnyő Sándor, (B. S.) (Budapest, 1897. október 7.Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. június 3.) magyar regényíró, költő és szerkesztő. Felesége Kassák Erzsébet volt.

Élete[szerkesztés]

Középiskolás évei alatt édesapja mellett dolgozott, s részt vett a Galilei Kör munkájában. Fiatalon TBC-s lett. A Tanácsköztársaság alatt újságíró volt, a bukás után pedig bécsi emigrációjában a Ma című folyóirat segédszerkesztője, s a Tűz című hetilap munkatársa volt. Saját folyóiratot is alapított Akasztott ember címmel (1922–1923). Az osztrák fővárosban előbb Kassák köréhez tartozott, majd 1924-ben Komját Aladár Egység-csoportjához csatlakozott, s belépett a KMP-be. 1925-től a Szovjetunióban élt, ahol tagja lett a Proletárírók Oroszországi Egyesülése magyar szekciójában, később pedig részt vett a Forradalmi Írók Nemzetközi Szervezetének alapításában, valamint munkájában. Később a Szovjet Írók Szövetségében dolgozott, illetve különböző hivatali pozíciókat töltött be. 1938-ban Új Hang címen folyóiratot indított, ám koholt vádak alapján március 14-én letartóztatták, május 22-én halálraítélték, s június 3-án végrehajtották az ítéletet. 1957. augusztus 29-én rehabilitálták.[1]

Felesége Kassák Lajos húga, Kassák Erzsébet volt, aki Újvári Erzsi néven alkotott.

Költészete[szerkesztés]

Kassák Lajos Ma című lapjában tűnt fel, eredeti tehetséggel alkotott expresszionista verseivel, novelláival. Első verskötete Vörös zászló címmel 1919-ben jelent meg. Művei a szocialista világnézetet szolgálták. 1925-ben Moszkvába ment, s a proletkult mozgalom hatása alá kerülve a sematizmus felerősödik munkáiban. Abszurd látásmódja a Cirkusz kapitalizmus című drámájában hatásosan érvényesült. Realista prózaműve az Aranyásók (1935).

Művei, fordításai[szerkesztés]

  • Vörös zászló. Versek; Ma, Bp., 1919
  • Igen; Ma folyóirat, Bécs, 1920
  • Mese a trombitakezű diákról. Mesék és novellák, 1918-1922; Ma, Bécs, 1922
  • Gogol: Egy őrült emlékiratai (szabadlapos album); ford. Barta Sándor, ill. és a szöveget kőre írta Boris László; Wien [Bécs], Fischer, 1922
  • Rabindranat Tagore: Nacionalizmus; ford. Barta Sándor; Wien [Bécs], Fischer, 1922 (Klasszikus írások)
  • Tisztelt hullaház! Kiáltványok; Wien [Bécs], "Ma" Kiadó, 1922
  • Csodálatos történet, vagy mint fedezte fel William Cookendy polgári riporter a földet, amelyen él; Košice [Kassa], Munkás, 1925
  • Alexander Barta: Eine wunderbare Geschichte oder Wie entdeckte William Cookendy, bürgerlicher Reprter, die Erde, auf der er lebt. Roman (regény német nyelven); Wien [Bécs]–Berlin, Vorhut, 1925
  • Alekszandr Barta: Misa. Poveszty (elbeszélés orosz nyelven); Moszkovszkij rabocsij, Moszkva, 1930 (Novinki zapadno-jevropejszkoj revoljucionnoj lityeraturi)
  • 350.000. Rasszkaz-hronyika iz zsiznyi sztrani avsztromarkszizma (elbeszélés német nyelven); ford. németből A. Zelenin; Moszkva–Leningrad, Goszlitizdat, 1931 (Novinki inosztrannoj revoljucionnoj lityeraturi)
  • Nincs kegyelem. Regény; Szovjetunióban Élő Külföldi Munkások Kiadóvállalata, Moszkva–Leningrád, 1933
  • Uj Judea. Utópia. Barta Sándor regénye; előszó Hamvas Lázár, sajtó alá rend. Sztojka László; Fraternitas, Cluj [Kolozsvár], 1938
  • Aranyásók. Regény; utószó Lányi Sarolta; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • Pánik a városban. Válogatott elbeszélések, prózai írások; sajtó alá rend. Varga Lajosné; Szépirodalmi, Bp., 1959
  • Ki vagy? Válogatott versek; bev. Illyés Gyula; Szépirodalmi, Bp., 1962
  • Pánik a városban. Válogatott elbeszélések, prózai írások; szerk. Varga Katalin; Szépirodalmi, Bp., 1972
  • Aranyásók. Regény; Kossuth, Bp., 1977 (Új világ)
  • A kilyukasztott szavazólap. Novellák; vál. és szerk. Varga Katalin; Szépirodalmi, Bp., 1981 (Kiskönyvtár)
  • Ki vagy? Válogatott versek; bev. Illyés Gyula; Szépirodalmi, Bp., 1987

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A magyar irodalom arcképcsarnoka
  • A magyar irodalom története
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Schweikert, Werner: Bibliographie der ungarischen Literatur des 20. Jahrhunderts in deutscher Sprache. Flein bei Heilbronn, Verlag Werner Schweikert, 2000.
  • Társadalmi lexikon. Szerk. Madzsar József. Bp., Népszava-Könyvkereskedés, 1928.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Liselotte Maas: Handbuch der deutschen Exilpresse 1933-1945. I-III. k. (München-Wien, 1976-1981)
  • Irodalmi Szemle; 1982/6. (Pasiaková, J.)