„Campanile (építészet)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a wikilinkek |
Van értelme, véd a földrengés és összedőlés hatásától |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
'''Campanile''' ([[olasz nyelv|olaszul]]: „harangtorony”) a neve az [[ókeresztény művészet|ókeresztény építészetben]] a templomtól különálló [[harangtorony]]nak. |
'''Campanile''' ([[olasz nyelv|olaszul]]: „harangtorony”) a neve az [[ókeresztény művészet|ókeresztény építészetben]] a templomtól különálló [[harangtorony]]nak. |
||
Ilyen tornyok a [[6. század]]tól épültek, lehettek [[kör]]- vagy [[sokszög]]alapúak. Az elnevezést általánosságban is használják, Itáliában ugyanis a középkor végéig ragaszkodtak önálló [[torony]] építéséhez. [[Giotto di Bondone|Giotto]] tervei alapján épült a [[firenzei dóm]] harangtornya [[gótika|gótikus stílus]]ban. A leghíresebb a [[velence]]i Campanile, ami [[román stílus]]ú, s amit a [[20. század]] elején újjá kellett építeni, mert az alapozás hibája miatt öszedőlt. Szintén [[román stílus]]ú a pisai székesegyház campaniléje, a híres [[Pisai Dóm-tér|Ferdetorony]]. |
Ilyen tornyok a [[6. század]]tól épültek, lehettek [[kör]]- vagy [[sokszög]]alapúak. Az elnevezést általánosságban is használják, Itáliában ugyanis a középkor végéig ragaszkodtak önálló [[torony]] építéséhez. Ez a megoldás bizonyos védelmet nyújt a főépület számára a torony földrengés vagy más ok miatti összeomlása esetén (a velencei főtér 95 méteres harangtornyának 1902-es összeomlásakor a Szt. Márk székesegyház teljesen ép maradt, csak a városi könyvtár épületének sarka sérült komolyabban). |
||
[[Giotto di Bondone|Giotto]] tervei alapján épült a [[firenzei dóm]] harangtornya [[gótika|gótikus stílus]]ban. A leghíresebb a [[velence]]i Campanile, ami [[román stílus]]ú, s amit a [[20. század]] elején újjá kellett építeni, mert az alapozás hibája miatt öszedőlt. Szintén [[román stílus]]ú a pisai székesegyház campaniléje, a híres [[Pisai Dóm-tér|Ferdetorony]]. |
|||
A kora [[középkor]]ban Észak-Európában sem épült egybe a harangtorony a templommal. A kereszténységet ekkor vették fel az [[írek]], [[vikingek]], [[normannok]]. Az ír templomok nem maradtak fenn, de [[Norvégia|Norvégiában]] és [[Svédország]]ban ismertek különálló harangtornyok. |
A kora [[középkor]]ban Észak-Európában sem épült egybe a harangtorony a templommal. A kereszténységet ekkor vették fel az [[írek]], [[vikingek]], [[normannok]]. Az ír templomok nem maradtak fenn, de [[Norvégia|Norvégiában]] és [[Svédország]]ban ismertek különálló harangtornyok. |
||
A lap 2010. április 26., 15:33-kori változata
Campanile (olaszul: „harangtorony”) a neve az ókeresztény építészetben a templomtól különálló harangtoronynak.
Ilyen tornyok a 6. századtól épültek, lehettek kör- vagy sokszögalapúak. Az elnevezést általánosságban is használják, Itáliában ugyanis a középkor végéig ragaszkodtak önálló torony építéséhez. Ez a megoldás bizonyos védelmet nyújt a főépület számára a torony földrengés vagy más ok miatti összeomlása esetén (a velencei főtér 95 méteres harangtornyának 1902-es összeomlásakor a Szt. Márk székesegyház teljesen ép maradt, csak a városi könyvtár épületének sarka sérült komolyabban).
Giotto tervei alapján épült a firenzei dóm harangtornya gótikus stílusban. A leghíresebb a velencei Campanile, ami román stílusú, s amit a 20. század elején újjá kellett építeni, mert az alapozás hibája miatt öszedőlt. Szintén román stílusú a pisai székesegyház campaniléje, a híres Ferdetorony.
A kora középkorban Észak-Európában sem épült egybe a harangtorony a templommal. A kereszténységet ekkor vették fel az írek, vikingek, normannok. Az ír templomok nem maradtak fenn, de Norvégiában és Svédországban ismertek különálló harangtornyok.
Forrás
- Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Corvina Kiadó, Budapest
- Művészeti Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965.
