„Gertler Viktor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Infobox cseréje |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Személy infobox |
{{Személy infobox |
||
⚫ | |||
| név = Gertler Viktor |
|||
⚫ | |||
| típus = |
|||
⚫ | |||
| kép = |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
| születési név = |
|||
| születési dátum = [[1901]]. [[augusztus 24.]] |
|||
| születési hely = [[Budapest]] |
|||
| halál helye = [[Budapest]] |
|||
| halál dátuma = [[1969]]. [[július 5.]] {{életkor-holt|1901|8|24|1969|7|5}} |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
| szakma = [[filmrendező]] |
|||
| művésznév = |
|||
| becenév = |
|||
| munkái = |
|||
| kitüntetései = [[Kossuth-díj]] (1957)<br>[[Magyarország Kiváló Művésze díj|Kiváló művész]] (1966) |
|||
| hivatalos oldala = |
|||
| alsablon = |
|||
| blog = |
|||
| IMDb = 0314973 |
|||
| PORT.hu = 554 |
|||
}} |
|||
[[Fájl:Gertler Viktor sírja.jpg|bélyegkép|263px|Gertler Viktor sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 6/9-1-146.]] |
|||
'''Gertler Viktor''' ([[Budapest]], [[1901]]. [[augusztus 24.]] – Budapest, [[1969]]. [[július 5.]]) [[Kossuth-díj]]as [[Magyarok|magyar]] [[filmrendező]]. |
'''Gertler Viktor''' ([[Budapest]], [[1901]]. [[augusztus 24.]] – Budapest, [[1969]]. [[július 5.]]) [[Kossuth-díj]]as [[Magyarok|magyar]] [[filmrendező]]. |
||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
Gertler Adolf érsekújvári születésű kereskedő és Berger Friderika (1880–1943) fia.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT7S-4LY |title=Berger Frida halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 259/1943. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XHGL-SB?i=63 |title=Gertler Adolf és Berger Frida házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 911/1900. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> Apai nagyszülei Gertler József (1837–1920)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XCSC-7WM?i=145 |title=Gertler József halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1726/1920. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> kereskedő és Schlesinger Betti, anyai nagyszülei Berger Fülöp és Feigl Berta.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-99G9-F9ST-C?i=184&cat=292437 |title=Berger Fülöp és Feigl Berta házasságkötési bejegyzése a pesti izr. neológ hitközség házassági akv. 88/1879. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> Érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte [[Rákosi Szidi]] színiiskoláját. Tanulmányait [[1923]]-ban fejezte be, majd a [[Pécsi Nemzeti Színház]]hoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. [[1927]]-ben [[Berlin]]be utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német ''UFA'' Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. [[1933]]-ban hazatért. 1934-ben házasságot kötött Budapesten Sörös Erzsébettel.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6LF9-7SD?i=67 |title=Gertler (Viktor) Győző és Sörös Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 200/1934. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-05}}</ref> Első játékfilmje az [[1936]]-ban készült ''Mária nővér''. A [[második világháború|II. világháború]] alatt [[Brüsszel]]ben élt, a háború után tért haza. [[1945]]–[[1947]] között filmiskolát működtetett. A [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] tanára volt [[1948]]-tól [[1954]]-ig. |
|||
== Filmjei == |
== Filmjei == |
||
84. sor: | 63. sor: | ||
{{nemzetközi katalógusok}} |
{{nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Filmművészet}} |
{{Portál|Filmművészet}} |
||
[[Kategória:Magyar filmrendezők]] |
[[Kategória:Magyar filmrendezők]] |
||
[[Kategória:Magyar forgatókönyvírók]] |
[[Kategória:Magyar forgatókönyvírók]] |
A lap 2021. május 3., 20:16-kori változata
Gertler Viktor | |
Született | 1901. augusztus 24.[1][2][3] Budapest |
Elhunyt | 1969. július 5. (67 évesen)[1][2][3] Budapest[4] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Sörös Erzsébet (1911–2006) |
Szülei | Gertler Adolf Berger Friderika |
Foglalkozása | filmrendező |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (6/9-1-146) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gertler Viktor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gertler Viktor (Budapest, 1901. augusztus 24. – Budapest, 1969. július 5.) Kossuth-díjas magyar filmrendező.
Életpályája
Gertler Adolf érsekújvári születésű kereskedő és Berger Friderika (1880–1943) fia.[5][6] Apai nagyszülei Gertler József (1837–1920)[7] kereskedő és Schlesinger Betti, anyai nagyszülei Berger Fülöp és Feigl Berta.[8] Érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját. Tanulmányait 1923-ban fejezte be, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. 1927-ben Berlinbe utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német UFA Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. 1933-ban hazatért. 1934-ben házasságot kötött Budapesten Sörös Erzsébettel.[9] Első játékfilmje az 1936-ban készült Mária nővér. A II. világháború alatt Brüsszelben élt, a háború után tért haza. 1945–1947 között filmiskolát működtetett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól 1954-ig.
Filmjei
- Táncol a kongresszus (1931 – vágó)
- Mária nővér (1936)
- Falusi lakodalom (Az ellopott szerda) (1936)
- Marika (1937)
- A férfi mind őrült (1937)
- Úri világ (1938)
- A leányvári boszorkány (1938)
- Elcserélt ember (1938 – forgatókönyvíró is)
- Szabad május elseje Budapesten (1945)
- Hazugság nélkül (1945)
- Díszmagyar (1949)
- Úri muri (1949)
- Ütközet békében (1951)
- Becsület és dicsőség (1951)
- Állami Áruház (1953)
- Én és a nagyapám (1954)
- A bűvös szék (1954)
- Gázolás (1955)
- Dollárpapa (1956)
- Pázmán lovag (1956)
- Láz (1957)
- Éjfélkor (1957)
- Felfelé a lejtőn (1958)
- Vörös tinta 1958)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
- Az aranyember (1962)
- Egy ember, aki nincs (1963)
- Özvegy menyasszonyok (1964)
- És akkor a pasas... (1966)
- Az utolsó kör (1968)
Díjai
- Kossuth-díj (1957)
- Kiváló művész (1966)
Könyve
- Az én filmem (1942 – önéletrajz)
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Berger Frida halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 259/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Gertler Adolf és Berger Frida házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 911/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Gertler József halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1726/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Berger Fülöp és Feigl Berta házasságkötési bejegyzése a pesti izr. neológ hitközség házassági akv. 88/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
- ↑ Gertler (Viktor) Győző és Sörös Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 200/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kárpátinfo[halott link]