„Föníciaiak” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
10 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
A föníciaiak az [[i. e. 1. évezred]] első felében bejárták az egész [[földközi-tenger]]i partvidéket, támaszpontokat, átrakodóhelyeket, kikötőket alapítva, amelyek később független államokká váltak. Kikötőikhez megszerezték a partközeli szigeteket és szirteket, melyek védték őket a szelekkel szemben, illetve ellenséges támadás esetén menedékül szolgáltak. Egymás közötti közlekedésüket a tengeren, [[kabotázs]]ok révén oldották meg, mivel a hegyes, sziklás szárazföldön ez nehézségekbe ütközött. Áruikat az akkor ismert világ minden részére szállították, miközben felfedezték a legfontosabb vízi utakat és a tengerek partvidékeit. Emellett a Mediterráneum partvidékén számos kereskedelmi telepet létesítettek. Az [[i. e. 10. század]]ban kereskedelmi telepet alapítottak [[Ciprus (sziget)|Cipruson]] és [[Kisázsia]] partvidékén ([[Pamphülia]] és [[Lükia]]), ahol összeütközésbe kerültek a görögökkel, akik elűzték őket [[Rodosz (sziget)|Rodoszról]], a [[Szporádok]]ról és a [[Dorádok]]ról, ahol nem sokkal azelőtt jelentek meg.
 
A Mediterráneum nyugati medencéjében is új kereskedelmi telepeket létesítettek. A [[Tirrén-tenger]] vidékét átengedték az [[etruszkok]]nak és a [[görögök]]nek, és az Afrikával való kereskedelem céljából [[Szicília]] nyugati részén, [[Málta|Máltán]], [[Gozo|Gozón]], és [[Panteleria|Pantelerián]] alapítottak telepeket az [[i. e. 9. század]]ban. [[Szardínia (sziget)|Szardínián]] és [[Ibiza|Ibizán]] keresztül eljutottak az [[Ibériai-félsziget]]en [[Tarzisz]] országáig ([[Gades]], a mai [[Cádiz]]). Itt [[ón]]t és [[ezüst]]öt vettek fel, melyet vagy helyben, vagy a [[Kasziteridész-szigetek]]en bányásztak. Visszatérésükkor, kihasználva az afrikai partok áramlatait és a már régebben meglévő telepeiket [[Hippo Dyarrhitus]]-t és [[Utica]]-t, melyeket [[Kr. e. 1100]] körül alapítottak, [[i. e. 814|i. e. 813]]–[[i. e. 813|813814]]-ban elértek [[Karthágó]]ba. Észak-afrikai telepeik közül a legfontosabbak [[Utica]] és [[Karthágó]] lettek. Az utóbbi állam népét ''punokként'' ismerjük, ez is a ''phoinix'' származéka.
 
Egyiptomi megbízásra Nyugat-[[Afrika|Afrikáig]] jutottak. [[II. Nékó]] expedíciója [[i. e. 595]]-ben [[Hérodotosz]] szerint megkerülték Afrikát. A famentes térségben fekvő Egyiptom számára elengedhetetlenül fontos volt a [[Libanon-hegység]] [[cédrus]]erdőinek kiaknázása. A türoszi bíborszövet, amelyet a [[tüskés bíborcsiga|tüskés bíborcsigából]] kivont festékkel színeztek, már ekkor keresett árucikk volt. Ez később [[Római Köztársaság|Rómában]] nélkülözhetetlen luxuscikké vált. Föníciaiak gyártották először ipari méretben az üveget. Büblosz az egyiptomi [[papirusz]]kereskedelemben játszott szerepe miatt vált a papirusztekercs névadójává. A [[biblia]] (mint „könyv”) és bibliotéka (mint „könyvtár”) szavak innen erednek.
Névtelen felhasználó

Navigációs menü