II. Nékó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Nékó
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Pszammetik
XXVI. dinasztia
II. Pszammetik

Necho-KnellingStatue BrooklynMuseum.png

Uralkodása Kr. e. 610Kr. e. 594
Prenomen Nékó
Nomen Uhemibré
Apja I. Pszammetik
Főfelesége Khedebneithirbinet
Gyermekei II. Pszammetik
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Nékó témájú médiaállományokat.

II. Nékó, görögösen Nekaó (görög betűkkel Νεκαω), uralkodói nevén Uhemibré (Kr. e. 660 körül – Kr. e. 594. februárja/áprilisa) egyiptomi fáraó Kr. e. 610-től haláláig. Folytatta édesatyja politikáját, elősegítette külfölddel (főként a görögökkel) való kereskedelmet.[1]

Élete[szerkesztés]

Ifjúsága[szerkesztés]

Nékó I. Pszammetik fiaként született,[1] nevét nagyapja után kapta. Pszammetik halála után lépett a trónra.

Keleti hódításai[szerkesztés]

Fel akarván használni Asszíria hanyatlását, Szíriában hódítani kezdett.[1] Névleg a még mindig Harránban védekező II. Assur-uballit megsegítésére indult, valójában Asszíria maradványainak felosztásában kívánt részt venni, illetve ütközőzónát létrehozni Babilon és Egyiptom között. Harcaiban idegen, nagyrészt ión zsoldosok segítették.[1]

Jósiás júdai királyt Megiddónál (a Hérodotosz Magdolusánál) Kr. e. 609-ben legyőzte,[1][2] bevette Palesztinának egy nagy városát, Kadütiszt (Cadytis, fekvése bizonytalan);[1] eljutott Karkemisig az Eufrátesz mellett, így fennhatóságát – legalább névleg – idáig terjesztette,[1] sőt még ezen is túl, egészen Kommagéné városig hatolt északra. Az elkövetkező négy évben Nékó korlátlan úr volt Palesztinában, Szíriában és Föníciában. A helyi fejedelemségek Babilon ellen Nékó szövetségét keresték. Nékó elűzte Júdea trónjáról Jóakházt, és helyére Jójákimot ültette, akinek a zsidóság sosem bocsátotta meg, hogy egyiptomi kegyből került hatalomra. Ezt a nagyhatalmi pozíciót Nékó valószínűleg annak köszönhette, hogy Nabú-apal-uszur ezekben az években azon dolgozott, hogy Lüdia és Kilikia felől ne fenyegesse veszély, amíg délen hadakozik.

Nékó nagy sereget vezetett ellene Kr. e. 605-ben; ismét Kharkhemiszig nyomult előre, de ott Nabú-apal-uszur fiától II. Nabú-kudurri-uszurtól teljes vereséget szenvedett összes hódításait elvesztve.[1] Az általa trónra ültetett júdeai királyt Nabú-kudurri-uszur legyőzte. Nyolc évvel később elűzte, helyére Jójákint helyezte hatalomba. Egy évvel Jeruzsálem eleste – Kr. e. 605 – után Egyiptom kapuja, Askalon is elveszett Nékó számára. Ettől kezdve Nékó más utakon kereste a hatalmat és gazdagságot.

Nékónak a külpolitikai helyzettel ezen túl szerencséje volt. Júdea még évekig elfoglalta Nabú-kudurri-uszurt, miközben a korábbi szövetségesek, a médek és babiloniak konfrontálódtak. A Kr. e. 590-es években Mezopotámiában példátlan erődépítési hullám figyelhető meg, elkészült a méd fal. Ez mentesítette Egyiptomot a konkrét támadástól.

Csatornaépítési terve[szerkesztés]

A kereskedelem előmozdítása végett csatornával akarta összekötni a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel, úgy hogy a terv szerint Bubasztisztól valamivel északabbra kezdődött volna a csatorna és az Arab tengeröbölbe torkollott volna.[1] Azonban, bár állítólag 120 000 egyiptomi pusztult el a munka alatt (ez minden bizonnyal a későbbi görög történetírók légbőlkapott találgatása), a mű nem készült el alatta, hanem csak I. Dareiosz fejezte be.[1] A csatorna talán már a XVIII. dinasztia korában elkészült, ez esetben eltömődött és a kitisztítását végezték.

A sikertelenségnek nem anyagi természetű okai voltak. Nékó alatt nagyszabású restaurálási munkák kezdődtek Egyiptom minden szegletében. Felújították a régi sírokat, templomokat és egyéb középületeket. A legfontosabb régi temetkezésekben még az elrabolt halotti kelengyét is pótolták. E miatt nevezik a XXVI. dinasztia korát a „szaiszi (vagy szaita) reneszánsz” korának.

Új hajóutak[szerkesztés]

Nékó uralkodásának második felében hatalmas flottákat építtetett.[2] Föníciai hajókat küldött ki, hogy körbehajózzák Afrikát.[1] Szuezből indultak ki a Földközi-tenger felé és a harmadik évben érkeztek vissza.[1]

Titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
S32
ib
Srxtail2.svg
Si3-ib
Nebti-név
G16
mAa xrw
M3ˁ-ḫrw
Arany Hórusz-név
G8
R8 R8 R8 mr
Mri-nṯrw
Alsó‑  és Felső‑Egyiptom királya
M23 L2
Hiero Ca1.png
n
E1
w
Hiero Ca2.png
N-kaw
Ré fia
G39 N5
 
Hiero Ca1.png
ra wHm ib
Hiero Ca2.png
Wḥm-ib-Rˁ

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l Ókori lexikon I–VI. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1904.  
  2. ^ a b Hahn IstvánKákosy LászlóKomoróczy Géza: Az Ókor története II.Az ókori kelet története (Egyiptom és Elő-Ázsia) – egységes jegyzet (kézirat, 13. változatlan utánnyomás), Tankönyvkiadó, Budapest, 1983, 68. oldal


Előző uralkodó:
I. Pszammetik
Egyiptom uralkodója
Kr. e. 610Kr. e. 594
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
II. Pszammetik
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap