Illyés István

Illyés István
Szendrői püspök
Születési név	Illyés István József
Született	1650. december 26. Csíkszentgyörgy
Elhunyt	1711
Nemzetiség	székely, magyar
Iskolái	Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium (Csíksomlyó) Pázmáneum (1671–, Bécs, Magister Artium, PhD, bölcsészettudomány) Collegium Germanicum et Hungaricum (1674. november 6. – 1678, teológia, Róma)
Munkássága
Felekezet	római katolikus
Pappá szentelés	1677. február 14.
Hivatal	címzetes szendrői püspök
Hivatali idő	1708 – 1711
Elődje	Matteo Berniacovich

Illyés István József (Csíkszentgyörgy, 1650. december 26. – ?, 1711) bölcseleti doktor, nagyprépost, apát, kanonok és címzetes szendrői (szamandriai) püspök, Illyés András erdélyi püspök testvére.

Élete

A székelyföldi Csíkszentgyörgyön született 1650. december 26-án Illyés János és Kánya Katalin csíkszentgyörgyi helybéli nemesek fiaként, Illyés András erdélyi püspök öccseként. Előtanulmányit szülőfalujában végezte, majd az első és második gimnáziumi osztályt a csíksomlyói ferencesek iskolájában, a harmadik osztályt 1666-ban Ungváron, a negyedik osztályt 1668-ban Szepesen, a többi gimnáziumi osztályt Pozsonyban végezte el, majd a Szent Imréről elnevezett pozsonyi papnevelő intézet, 1671-től pedig a Pázmáneum növendéke lett. A Pázmáneum alumnusaként 1672. november 25-től Bécsben tanult, elnyerve a „A szabadművészetek mestere" (magister artium) címet. Már mint bölcseleti doktor, 1674. november 6-án Szelepcsényi György esztergomi prímás Rómába küldte a Német–Magyar Kollégiumba teológiai tanulmányai befejezésére. Tanulmányai befejeztével, 1677. február 14-én pappá szentelték. Magyarországra visszatérve, 1678. július 31-én a nádszegi plébániára nevezték ki plébánosnak, ahol öt évet szolgált. 1684 januárjában a püspöki plébániára küldték, de már májusban Pozsonyba kényszerült menni. 1685-ben Nagyszombaton jogtanár lett, ahonnan 1686. november 29-én visszament a püspöki plébániára. 1688. március 14-én esztergomi kanonok és somorjai plébános lett. 1689. augusztus 11-én honti, 1690. március 4-én zólyomi főesperes, 1691. április 22-én szenttamási prépost, 1691. július 29-én szentjobbi apát lett. 1693. október 4-én esztergomi őrkanonokká, 1696. április 19-én éneklőkanonokká, 1707. október 24-én olvasókanonokká vált. 1708. november 30-án esztergomi nagyprépost, majd általános érseki helynök és végszendrői püspök lett. 1711-ben halt meg. Több vallási tárgyú mű szerzője. Végrendeletében bőkezűen gondoskodott a kolozsvári jezsuita szemináriumról.

Művei

• Lelki Tej. Avagy Catechismus. Az az, A keresztyéni Tudománnak Első és az üdvösségre szükségesb részeiről való Tanítások. Mellyeket Nevezetes Autorokból, és főképpen a Római Catechismusból, egy formába szedett; hasznos kérdésekkel és feleletekkel magyarázott. Nagy-Szombat, 1686. (2. kiadás. U. ott, 1697.)
• Soltári Énekek A Magyar Anyaszentegyház vigasztalására és Halottas Énekek A Szomorú Temetések alkalmatosságára. Hozzá-adatván rövideden. A jól meg-haláshoz való készület. U. ott, 1693. Három rész (Mind három rész külön czímmel. 2. kiadás, U. ott, 1749. Buda, 1781.; további kiadásai: 1809., 1847. és 1860. U. ott és Bpest, 1894.)
• Készület A jól meg-haláshoz, Szép oktatásokkal, biztatásokkal, főfő jósagos cselekedetek gyakorlásával, Imádságokkal, és Istenhez-való fohászkodásokkal, felkészíttetett; és először Francziául, azután Olaszúl, és Deákúl bévebben: Most pedig ... Magyarul rövidebben, és némely változással, s néhol hozzá-adással is, ki-bocsáttatott: a halandók, és halálos betegségben vonakodók vigasztalására, segedelmére: és az őket vigasztalók üdvösséges foglalatosságára. Nagy-Szombat, 1693. (Az I. Soltári Énekeihez mellékelt nagy-szombati 1693. kiadástól külömböző önálló kiadás.)
• Catecheses Doctrinae Christianae, seu compendiosa Christiani hominis, in rebus Fidei, Morum, & Controversiarum Institutio. Scripturarum Divinarum testimonijs, Sanctorum Patrum Sententijs, Sanctorumque Canonum & Conciliorum Authoritatibus solidata. Atque in hanc docendi, & e Cathedra dicendi Methodum Studio & Opera ... Hungarico primum idiomate concinnata; jam vero Latinitate donata, passimque aucta. Tyrnaviae, 1701.
• Sertum Sanctorum. A Dicsöült Szentek Dicséretinek jó illatu virágiból kötött koszorú. Az-az Ünnep napokra készíttetett Prédikácziók,. Mellyeket Előnyelvi prédikálása után rendbevett, hellyesleg bévitett, és írásban kiadott. U. ott, 1708. Két rész.
• Fasciculus Miscellaneus. Az-az, Némelly ünnepi solennitásokra, s egyéb ollykor adatott külömbféle alkalmatosságokra, készíttetett, es kötéskébe foglaltatot Egynéhány Prédikácziók. Mellyeket Elő nyelvi prédikálása után rendbevett, helylyesleg bévitett, és írásban ki-adott. U. ott, 1710. (2. kiadás, U. ott, 1725.)
• Menybe Vitetet Boldogságos Szűz Maria Congregatziojának, Melly Nagy-Szombat...Parochialis Ecclesiájában... mind a két Nemből-való, és minden allapot-béli, Krisztus Hivei átitatosságának öregbülésére... 1615-ben fundáltatott... eredete: Regulái: Búcsú. Hozzáadatván A Hitnek vallás-tétele a bé-vételkor: és egynéhány áitatos Imádságok, és Litaniák. U. ott, 1710. (Irta latinul 1628. Draskovics György, magyarra fordítva kiadta Jaklin Balázs 1684., most némely változtatásokkal Illyés István.)
• Illyés István kronikája. Esztergom 1863. (Kivonatban M. Sion 881. 1. és teljesen u. ott, 1865. 809., 881. 1.)
• Liber Rationum Custodialium Ecclesiae Metrop. Strigon. ab A. 1693-1696. 4rét, 1698-ból. (Kéziratban megtalálható az esztergomi főegyházmegye könyvtárában.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.  
• Forró Albert - Gyarmati Zsolt szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve - Társadalom- és Humántudományok (magyar nyelven) pp. 62. Csíki Székely Múzeum, 2004
• Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok, 1100-1900 (magyar nyelven) (jpg) pp. 305-306. Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan, 1900