„Astorga” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
formázás |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Astorga''' |
'''Astorga''' város Északnyugat-[[Spanyolország]]ban, [[Kasztília és León]] autonóm közösség [[León (tartomány)|León]] tartományában. A római korban a [[Mérida (Spanyolország)|Mérida]] felől érkező [[Via Delapidata]] északnyugati vége volt [[Tarraconensis]] provinciában. |
||
== Földrajz == |
== Földrajz == |
||
⚫ | |||
A Leóni-hegység lábainál fekszik, folyója a [[Tuerto]]. A nyugat-keleti irányú kelta Tej útja (franciául: Voie lactée), majd a római hódításkor kiépített Via Norte ás az észak-déli irányú, [[Mérida (Spanyolország)|Mérida]] felől érkező [[Via Delapidata]] kereszteződésére épült fel, de a Via Cartagena is innen indult a mai [[Madrid]] és [[Cartagena (Spanyolország)|Cartagena]] irányába. |
A Leóni-hegység lábainál fekszik, folyója a [[Tuerto]]. A nyugat-keleti irányú kelta Tej útja (franciául: Voie lactée), majd a római hódításkor kiépített Via Norte ás az észak-déli irányú, [[Mérida (Spanyolország)|Mérida]] felől érkező [[Via Delapidata]] kereszteződésére épült fel, de a Via Cartagena is innen indult a mai [[Madrid]] és [[Cartagena (Spanyolország)|Cartagena]] irányába. |
||
47. sor: | 46. sor: | ||
== Történet == |
== Történet == |
||
A környéken a keltibér asztúrok éltek, a rómaiak i. e. 17-ben hódították meg |
A környéken a keltibér asztúrok éltek, a rómaiak i. e. 17-ben hódították meg ''Astrurica Augusta'' néven, melyből a mai származik. A jelentősége tovább nőtt, mikor a Las Médulas aranybányákat a rómaik elkezdték használatba venni, így az [[Ibériai-félsziget]] északkeleti csücskében és egy fontos központtá lett. A mór hódítás után a város csak mintegy 50 évig volt arab kézben, mert I. Alfonz asztúriai király már 753-ban visszafoglalta, majd 850-től püspöki székhely lett. |
||
[[Fájl:Astorga Cathedral Bishops palace 2005.jpg|thumb | Astorga katedrálisa (balra) és a Püspöki Palota (jobbra)]] [[Fájl:Astorga reloj maragato JMM.JPG|thumb | right | A Városháza toronypárja egy órával és a korlátokon egy Maragato-pár]] [[Fájl:Astorga muralla JMM.JPG|thumb | A városfal]] |
|||
A városban 1545-ben érték el a nyomdaipari termékek, de erősen egyházi felügyelet alatt, az erőteljesebb polgárosodás inkább csak a XVII. századtól indult be. A francói rezsim utáni demokratikus fejlődés megkezdődése jelentősen hozzájárult a turisztikai-gazdasági élet fellendüléséhez. |
A városban 1545-ben érték el a nyomdaipari termékek, de erősen egyházi felügyelet alatt, az erőteljesebb polgárosodás inkább csak a XVII. századtól indult be. A francói rezsim utáni demokratikus fejlődés megkezdődése jelentősen hozzájárult a turisztikai-gazdasági élet fellendüléséhez. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
||
62. sor: | 63. sor: | ||
* Hojaldres, különféle édes leveles-tészták, |
* Hojaldres, különféle édes leveles-tészták, |
||
* A Mantecado vajas fánk és |
* A Mantecado vajas fánk és |
||
* a különféle |
* a különféle astorgai csokoládék, melyek a múzeumban ki is próbálhatók. |
||
<!-- The Chocolate Museum'' Museo de Chocolate'' you can learn about their history in Astorga and try different chocolates. Hojaldres Mantecado and are offered in many bakeries and shops. --> |
|||
== Galéria == |
|||
<gallery> |
|||
⚫ | |||
Fájl:Astorga Cathedral Bishops palace 2005.jpg|Astorga katedrálisa (balra) és a Püspöki palota (jobbra) |
|||
Fájl:Astorga reloj maragato JMM.JPG|A Városháza toronypárja egy órával és a korlátokon egy Maragato-pár |
|||
Fájl:Astorga muralla JMM.JPG|A városfa |
|||
</gallery> |
|||
== Testvérvárosok == |
== Testvérvárosok == |
||
* {{Portugália | #}} [[Braga]], <!-- [[Portugália]] --> |
* {{Portugália | #}} [[Braga]], <!-- [[Portugália]] --> |
||
* {{Franciaország | #}} [[Moissac]], <!-- [[Franciaország]] --> |
* {{Franciaország | #}} [[Moissac]], <!-- [[Franciaország]] --> |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
79. sor: | 84. sor: | ||
* [http://www.spain.info/en/que-quieres/ciudades-pueblos/otros-destinos/astorga.html Astorga a Spain.info oldalon] |
* [http://www.spain.info/en/que-quieres/ciudades-pueblos/otros-destinos/astorga.html Astorga a Spain.info oldalon] |
||
== |
== További információk == |
||
{{Commonscat}} |
|||
*[https://web.archive.org/web/20141108224126/http://www.turismoleon.org/turismo/astorga.php A TurismoLeón Astorga oldala] |
*[https://web.archive.org/web/20141108224126/http://www.turismoleon.org/turismo/astorga.php A TurismoLeón Astorga oldala] |
||
A lap 2020. május 13., 08:17-kori változata
Astorga | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Tartomány | Leon | ||
Rang | spanyol község | ||
Székhely | Astorga | ||
Polgármester | Juan José Alonso Perandones (PSOE) | ||
Irányítószám | 24700 | ||
Körzethívószám | 24008 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 10 321 fő (2023)[1] | ||
Népsűrűség | 220,63 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 868 m | ||
Terület | 46.78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 42° 27′ 27″, ny. h. 6° 03′ 25″Koordináták: é. sz. 42° 27′ 27″, ny. h. 6° 03′ 25″ | |||
Astorga weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Astorga témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Astorga város Északnyugat-Spanyolországban, Kasztília és León autonóm közösség León tartományában. A római korban a Mérida felől érkező Via Delapidata északnyugati vége volt Tarraconensis provinciában.
Földrajz
A Leóni-hegység lábainál fekszik, folyója a Tuerto. A nyugat-keleti irányú kelta Tej útja (franciául: Voie lactée), majd a római hódításkor kiépített Via Norte ás az észak-déli irányú, Mérida felől érkező Via Delapidata kereszteződésére épült fel, de a Via Cartagena is innen indult a mai Madrid és Cartagena irányába.
Folyója, a Tuerto folyó, a Duero völgyében fekszik. Teraszos jellegű.
Történet
A környéken a keltibér asztúrok éltek, a rómaiak i. e. 17-ben hódították meg Astrurica Augusta néven, melyből a mai származik. A jelentősége tovább nőtt, mikor a Las Médulas aranybányákat a rómaik elkezdték használatba venni, így az Ibériai-félsziget északkeleti csücskében és egy fontos központtá lett. A mór hódítás után a város csak mintegy 50 évig volt arab kézben, mert I. Alfonz asztúriai király már 753-ban visszafoglalta, majd 850-től püspöki székhely lett.
A városban 1545-ben érték el a nyomdaipari termékek, de erősen egyházi felügyelet alatt, az erőteljesebb polgárosodás inkább csak a XVII. századtól indult be. A francói rezsim utáni demokratikus fejlődés megkezdődése jelentősen hozzájárult a turisztikai-gazdasági élet fellendüléséhez.
Népesség
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Lakosok száma | 12 381 | 12 207 | 12 139 | 12 078 | 11 897 | 11 633 | 11 264 | 11 029 | 10 553 | 10 321 |
2001 | 2004 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Látnivalók
A fő nevezetességek közt van a 8. századi Mária-katedrális és a Gaudí-féle neogótikus Püspöki Palota, mely ma a Museo de los Caminos – „Az Utak Múzeuma”. A városháza XVII. századi egy órával, mely körül a tetőkorlátokon maragató-népviseletű pár látható.
A római kor bizonyítékai közt egyebek mellett a részben kiásott korabeli település, a városfal részei, a Római múzeumban látható Ergasto munkaház, a részben kiásott fórum, az Augustus-templom és a termálfürdők is láthatók.
Édességek
Astorga nagy cukorútvonalon fekszik, ezért több édesipari nevezettsége született, ezek többek között:
- Hojaldres, különféle édes leveles-tészták,
- A Mantecado vajas fánk és
- a különféle astorgai csokoládék, melyek a múzeumban ki is próbálhatók.
Galéria
-
Astorga távlati képe a Mária-katedrálissal
-
Astorga katedrálisa (balra) és a Püspöki palota (jobbra)
-
A Városháza toronypárja egy órával és a korlátokon egy Maragato-pár
-
A városfa
Testvérvárosok
Jegyzetek
- ↑ Municipal Register of Spain of 2023