„Soissons” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: portál |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
'''Soissons''' város [[Aisne (megye)|Aisne]] megyében, [[Pikárdia]] régióban. [[Laon]]tól 35, [[Reims]]től 60 és [[Párizs]]tól 110 km-re az [[Aisne (folyó)|Aisne]] kanyarulatában, az Aisne és a [[Crise]] összefolyásánál fekszik. [[Franciaország kulturális és történelmi városai és tájai|Franciaország kulturális és történelmi városa]] címet viseli. |
'''Soissons''' város [[Aisne (megye)|Aisne]] megyében, [[Pikárdia]] régióban. [[Laon]]tól 35, [[Reims]]től 60 és [[Párizs]]tól 110 km-re az [[Aisne (folyó)|Aisne]] kanyarulatában, az Aisne és a [[Crise]] összefolyásánál fekszik. [[Franciaország kulturális és történelmi városai és tájai|Franciaország kulturális és történelmi városa]] címet viseli. |
||
==Történelme== |
== Történelme == |
||
Nevét a belga-gall [[suessiones]] nép után kapta, |
Nevét a belga-gall [[suessiones]] nép után kapta, amelyet [[Caius Iulius Caesar]] említ a gall háborúról szóló feljegyzéseiben ''(Commentarii de bello Gallico)'', s amelyek a Reims központú, szintén [[Gallia|gall]] [[remi (gallok)|remi]] néppel együtt alkottak állandó törzsszövetséget. Háborúskodás idején a suessionesek főnöke vezette a [[Szajna|Szajnától]] északra élő gall népeket. A római-gall háborúban a remi törzs a rómaiak oldalára állt. Caius Iulius Caesar alapította az ''Augusta Suessionumot'' a mai Soissons területén. A romanizált város stratégiai jelentősége megmaradt [[Syagrius]] és a [[Merovingok]] uralkodása idején egyaránt. |
||
486-ban [[I. Klodvig frank király|Klodvig]] legyőzte Syagriust a soissons-i csatában, aki [[Toulouse]]-ba menekült. Soissons lett a Meroving királyok székhelye 497-ig. Klodvig fiai 511-ben felosztották egymás között a [[Frank Birodalom|Frank Birodalmat]]. [[I. Chlothar frank király|Chlothárnak]] jutott a északnyugati terület, a későbbi [[Neustria]], Soissons központtal. 752-ben [[III. Pipin frank király|III. Pipint]] itt koronázta királlyá [[Bonifatius Wynfrith]]. A [[normannok]] 884-ben fosztogattak a városban, 886-ban felégették a Saint-Médard kolostort, amit a [[10. század]]ban a [[magyar kalandozások|kalandozó magyarok]] leromboltak.<ref>[http://data.bnf.fr/13739926/abbaye_saint-medard_soissons__aisne/ Abbaye Saint-Médard Soissons – Aisne]</ref> |
486-ban [[I. Klodvig frank király|Klodvig]] legyőzte Syagriust a soissons-i csatában, aki [[Toulouse]]-ba menekült. Soissons lett a Meroving királyok székhelye 497-ig. Klodvig fiai 511-ben felosztották egymás között a [[Frank Birodalom|Frank Birodalmat]]. [[I. Chlothar frank király|Chlothárnak]] jutott a északnyugati terület, a későbbi [[Neustria]], Soissons központtal. 752-ben [[III. Pipin frank király|III. Pipint]] itt koronázta királlyá [[Bonifatius Wynfrith]]. A [[normannok]] 884-ben fosztogattak a városban, 886-ban felégették a Saint-Médard kolostort, amit a [[10. század]]ban a [[magyar kalandozások|kalandozó magyarok]] leromboltak.<ref>[http://data.bnf.fr/13739926/abbaye_saint-medard_soissons__aisne/ Abbaye Saint-Médard Soissons – Aisne]</ref> |
||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
A francia vallásháborúk idején a [[hugenották]] foglalták el Soissons-t. 1814-ben [[Gebhard Leberecht von Blücher|Blücher]] csapatai, 1870-ben a [[porosz–francia háború]]ban a poroszok vették birtokukba. Az [[első világháború]]ban kétszer is elfoglalták a német csapatok, a tüzérségi harcokban a város épületeinek háromnegyed része romba dőlt. |
A francia vallásháborúk idején a [[hugenották]] foglalták el Soissons-t. 1814-ben [[Gebhard Leberecht von Blücher|Blücher]] csapatai, 1870-ben a [[porosz–francia háború]]ban a poroszok vették birtokukba. Az [[első világháború]]ban kétszer is elfoglalták a német csapatok, a tüzérségi harcokban a város épületeinek háromnegyed része romba dőlt. |
||
==Műemlékek== |
== Műemlékek == |
||
*Az egykori Saint-Médard apátság kriptájában ma is látható I. Klodvig fiának és unokájának kriptája. |
*Az egykori Saint-Médard apátság kriptájában ma is látható I. Klodvig fiának és unokájának kriptája. |
||
*Egykori Saint-Léger kolostor |
*Egykori Saint-Léger kolostor |
||
| 40. sor: | 40. sor: | ||
A város 120 ha zöldterületet tart fenn. |
A város 120 ha zöldterületet tart fenn. |
||
==Testvérvárosok== |
== Testvérvárosok == |
||
*[[Eisenberg (Türingia)|Eisenberg]] ([[Németország]]) |
*[[Eisenberg (Türingia)|Eisenberg]] ([[Németország]]) |
||
*[[Stadthagen]] ([[Németország]]) |
*[[Stadthagen]] ([[Németország]]) |
||
| 49. sor: | 49. sor: | ||
*[[Louiseville]] ([[Kanada]]) |
*[[Louiseville]] ([[Kanada]]) |
||
==Jegyzetek== |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
A lap 2020. április 7., 07:47-kori változata
| Soissons | |||
 | |||
| Saint-Jean-des-Vignes apátság és a Porosz–francia háború emlékműve | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Régió | Pikárdia | ||
| Megye | Aisne (megye) | ||
| Kerület | Soissons | ||
| Kanton | 2 | ||
| Településtársulás | Communauté d'agglomération du Soissonnais | ||
| Polgármester | Alain Crémont (2014–2020) | ||
| INSEE-kód | 02722 | ||
| Irányítószám | 02200 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 28 705 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2,317 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 38 -130 m | ||
| Terület | 12,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 22′ 52″, k. h. 3° 19′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 52″, k. h. 3° 19′ 21″ | |||
| Soissons weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Soissons témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Soissons város Aisne megyében, Pikárdia régióban. Laontól 35, Reimstől 60 és Párizstól 110 km-re az Aisne kanyarulatában, az Aisne és a Crise összefolyásánál fekszik. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
Történelme
Nevét a belga-gall suessiones nép után kapta, amelyet Caius Iulius Caesar említ a gall háborúról szóló feljegyzéseiben (Commentarii de bello Gallico), s amelyek a Reims központú, szintén gall remi néppel együtt alkottak állandó törzsszövetséget. Háborúskodás idején a suessionesek főnöke vezette a Szajnától északra élő gall népeket. A római-gall háborúban a remi törzs a rómaiak oldalára állt. Caius Iulius Caesar alapította az Augusta Suessionumot a mai Soissons területén. A romanizált város stratégiai jelentősége megmaradt Syagrius és a Merovingok uralkodása idején egyaránt.
486-ban Klodvig legyőzte Syagriust a soissons-i csatában, aki Toulouse-ba menekült. Soissons lett a Meroving királyok székhelye 497-ig. Klodvig fiai 511-ben felosztották egymás között a Frank Birodalmat. Chlothárnak jutott a északnyugati terület, a későbbi Neustria, Soissons központtal. 752-ben III. Pipint itt koronázta királlyá Bonifatius Wynfrith. A normannok 884-ben fosztogattak a városban, 886-ban felégették a Saint-Médard kolostort, amit a 10. században a kalandozó magyarok leromboltak.[2]
A francia vallásháborúk idején a hugenották foglalták el Soissons-t. 1814-ben Blücher csapatai, 1870-ben a porosz–francia háborúban a poroszok vették birtokukba. Az első világháborúban kétszer is elfoglalták a német csapatok, a tüzérségi harcokban a város épületeinek háromnegyed része romba dőlt.
Műemlékek
- Az egykori Saint-Médard apátság kriptájában ma is látható I. Klodvig fiának és unokájának kriptája.
- Egykori Saint-Léger kolostor
- Egykori Saint-Jean-des-Vignes kolostor
- Saint-Gervais-et-Saint-Protais-székesegyház
A város 120 ha zöldterületet tart fenn.
Testvérvárosok
- Eisenberg (Németország)
- Stadthagen (Németország)
- Câmpulung (Románia)
- Guardamar del Segura (Spanyolország)
- Arad (Izrael)
- Tidjikdja (Mauritánia)
- Louiseville (Kanada)
Jegyzetek
- ↑ Populations légales 2021
- ↑ Abbaye Saint-Médard Soissons – Aisne
Források
- Histoire de Soissons (francia nyelven). ville-soissons.fr. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
- Société historique de Soissons (francia nyelven). sahs-soissons.org. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
