Soissons

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soissons
Saint-Jean-des-Vignes apátság és a Porosz–francia háború emlékműve
Saint-Jean-des-Vignes apátság és a Porosz–francia háború emlékműve
Soissons címere
Soissons címere
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Pikárdia
Megye Aisne (megye)
Kerület Soissons
Kanton 2
Településtársulás Communauté d'agglomération du Soissonnais
Polgármester Alain Crémont (2014–2020)
INSEE-kód 02722
Irányítószám 02200
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 28 309 fő
Népsűrűség 2,317 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 38 -130 m
Terület 12,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Soissons (Franciaország)
Soissons
Soissons
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 49° 22′ 54″, k. h. 3° 19′ 25″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 54″, k. h. 3° 19′ 25″
Soissons weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Soissons témájú médiaállományokat.

Soissons város Aisne megyében, Pikárdia régióban. Laontól 35, Reimstől 60 és Párizstól 110 km-re az Aisne kanyarulatában, az Aisne és a Crise összefolyásánál fekszik. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Történelme[szerkesztés]

Nevét a belga-gall suessiones nép után kapta, akiket Caius Iulius Caesar említ a gall háborúról szóló feljegyzéseiben (Commentarii de bello Gallico), s akik a Reims központú, szintén gall remi néppel együtt alkottak állandó törzsszövetséget. Háborúskodás idején a suessionesek főnöke vezette a Szajnától északra élő gall népeket. A római-gall háborúban a remi törzs a rómaiak oldalára állt. Caius Iulius Caesar alapította az Augusta Suessionumot a mai Soissons területén. A romanizált város stratégiai jelentősége megmaradt Syagrius és a Merovingok uralkodása idején egyaránt.

486-ban Klodvig legyőzte Syagriust a soissons-i csatában, aki Toulouse-ba menekült. Soissons lett a Meroving királyok székhelye 497-ig. Klodvig fiai 511-ben felosztották egymás között a Frank Birodalmat. Chlothárnak jutott a északnyugati terület, a későbbi Neustria, Soissons központtal. 752-ben III. Pipint itt koronázta királlyá Bonifatius Wynfrith. A normannok 884-ben fosztogattak a városban, 886-ban felégették a Saint-Médard kolostort, amit a 10. században a kalandozó magyarok leromboltak.[1]

A francia vallásháborúk idején a hugenották foglalták el Soissons-t. 1814-ben Blücher csapatai, 1870-ben a porosz–francia háborúban a poroszok vették birtokukba. Az első világháborúban kétszer is elfoglalták a német csapatok, a tüzérségi harcokban a város épületeinek háromnegyed része romba dőlt.

Műemlékek[szerkesztés]

  • Az egykori Saint-Médard apátság kriptájában ma is látható I. Klodvig fiának és unokájának kriptája.
  • Egykori Saint-Léger kolostor
  • Egykori Saint-Jean-des-Vignes kolostor
  • Saint-Gervais-et-Saint-Protais-székesegyház

A város 120 ha zöldterületet tart fenn.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]