„Aranyos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
a link egyértelműsítés AWB |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
== Nevének eredete == |
== Nevének eredete == |
||
[[Fájl:TurdaAries.jpg|bélyegkép|160px|balra|Az Aranyos [[Torda|Tordánál]]]] |
[[Fájl:TurdaAries.jpg|bélyegkép|160px|balra|Az Aranyos [[Torda|Tordánál]]]] |
||
Nevét [[arany]]tartalmú hordalékáról kapta.<ref>{{CitLib|aut=Kiss Lajos|tit=Földrajzi nevek etimológiai szótára|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1983|isbn=963 05 3346 4|pag=60}}</ref> A folyó menti lakosság aranymosással foglalkozott. |
Nevét [[arany (kémiai elem)|arany]]tartalmú hordalékáról kapta.<ref>{{CitLib|aut=Kiss Lajos|tit=Földrajzi nevek etimológiai szótára|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1983|isbn=963 05 3346 4|pag=60}}</ref> A folyó menti lakosság aranymosással foglalkozott. |
||
== Földrajza == |
== Földrajza == |
||
A [[Bihar-hegység]]ben ered két forráspatakból (Kis-Aranyos és Nagy-Aranyos) és a hegységből kilépve délnyugat-északkeleti irányú széles tektonikus völggyel a [[Gyalui-havasok]]at elválasztja az [[Erdélyi-érchegység]]től. |
A [[Bihar-hegység]]ben ered két forráspatakból (Kis-Aranyos és Nagy-Aranyos) és a hegységből kilépve délnyugat-északkeleti irányú széles tektonikus völggyel a [[Gyalui-havasok]]at elválasztja az [[Erdélyi-érchegység]]től. |
||
[[Borrév]]nél festői mészkőszurdokkal töri át a hegységet, majd a Jára vizét felvéve lép ki az [[Erdélyi-medence|Erdélyi medencébe]]. [[Vajdaszeg]]nél, [[Székelykocsárd]] fölött torkollik a [[Maros]]ba. |
[[Borrév]]nél festői mészkőszurdokkal töri át a hegységet, majd a Jára vizét felvéve lép ki az [[Erdélyi-medence|Erdélyi medencébe]]. [[Vajdaszeg]]nél, [[Székelykocsárd]] fölött torkollik a [[Maros]]ba. |
||
Áthalad [[Fehér megye]], [[Kolozs megye|Kolozs]], [[Maros megye|Maros]] megyéken. Hosszúsága 130 km. A [[Maros]] legnagyobb mellékfolyója. |
Áthalad [[Fehér megye]], [[Kolozs megye|Kolozs]], [[Maros megye|Maros]] megyéken. Hosszúsága 130 km. A [[Maros]] legnagyobb mellékfolyója. |
||
Nagyobb mellékvizei bal oldalon a Jára-patak, Hesdát-patak és a Túri-patak, jobb oldalon az Abrud. |
Nagyobb mellékvizei bal oldalon a Jára-patak, Hesdát-patak és a Túri-patak, jobb oldalon az Abrud. |
||
A lap 2020. április 1., 10:44-kori változata
| Aranyos | |
_beside_Aranyosgerend.jpg) | |
| Az Aranyos Aranyosgerend és Hadrév között | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 164 km |
| Vízgyűjtő terület | 2970 km² |
| Forrás | Bihar-hegység |
 é. sz. 46° 22′ 20″, k. h. 23° 01′ 01″ | |
| Torkolat | Maros (Marosludas mellett) |
| é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 23° 58′ 37″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Aranyos (románul: Arieș, latinul Aureus) folyó Romániában, Erdélyben.
Nevének eredete
Nevét aranytartalmú hordalékáról kapta.[1] A folyó menti lakosság aranymosással foglalkozott.
Földrajza
A Bihar-hegységben ered két forráspatakból (Kis-Aranyos és Nagy-Aranyos) és a hegységből kilépve délnyugat-északkeleti irányú széles tektonikus völggyel a Gyalui-havasokat elválasztja az Erdélyi-érchegységtől.
Borrévnél festői mészkőszurdokkal töri át a hegységet, majd a Jára vizét felvéve lép ki az Erdélyi medencébe. Vajdaszegnél, Székelykocsárd fölött torkollik a Marosba.
Áthalad Fehér megye, Kolozs, Maros megyéken. Hosszúsága 130 km. A Maros legnagyobb mellékfolyója.
Nagyobb mellékvizei bal oldalon a Jára-patak, Hesdát-patak és a Túri-patak, jobb oldalon az Abrud.
Története
A folyó legrégibb latin neve Crisola, később Auratus volt.
Nevét 1177-ben már említették az oklevelekben, mint az aradi káptalan földjét iuxta Aranyos néven.
1256-ban sóvámmal kapcsolatban, 1262-ben pedig az Aranyos melletti Szentmiklós neve volt említve az oklevelekben.
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 60. o. ISBN 963 05 3346 4
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/
.svg){kind=small}