„Heckenast Gusztáv (nyomdász)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a üzeneted elrejtése
Inritter (vitalap | szerkesztései)
13 538 szerkesztés
10. sor: 10. sor:
Apja, [[Heckenast Mihály]] a kassai német [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]]ok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]en végezte, de a család rossz anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. Ezután [[fűszer]]kereskedelemmel foglalkozott. [[1826]]-ban [[Pest (történelmi település)|Pest]]re ment, és [[Otto Wigand]] könyvkereskedőnél helyezkedett el. [[1832]]-ben, miután Wigand Lipcsébe költözött, az üzletet megvásárolta.
Apja, [[Heckenast Mihály]] a kassai német [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]]ok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]en végezte, de a család rossz anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. Ezután [[fűszer]]kereskedelemmel foglalkozott. [[1826]]-ban [[Pest (történelmi település)|Pest]]re ment, és [[Otto Wigand]] könyvkereskedőnél helyezkedett el. [[1832]]-ben, miután Wigand Lipcsébe költözött, az üzletet megvásárolta.


[[Váci utca]]i üzletét az [[1838-as pesti árvíz|1838-as nagy pesti árvíz]] szinte teljesen elpusztította. Az újranyitást magyar írók segítették, a [[Budapesti árvízkönyv]] című kiadvány jövedelmével. Külföldi kollégái is elengedték a tartozásait. [[1838]]-ban nyitotta meg kölcsönkönyvtárát 8000 kötettel. [[1840]]-ben társult [[Landerer Lajos]] nyomdásszal (a cég nevét ezzel [[Landerer és Heckenast]]ra változtatva), megindította [[Bibliographiai Értesítő]]t, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű könyvvel foglalkozó folyóiratot. A lap 1842-ben megszűnt.
[[Váci utca]]i üzletét az [[1838-as pesti árvíz|1838-as nagy pesti árvíz]] szinte teljesen elpusztította. Az újranyitást magyar írók segítették, a [[Budapesti árvízkönyv]] című kiadvány<ref>[https://books.google.hu/books?id=LpIAAAAAcAAJ&pg=PP5&lpg=PP5#v=onepage&q&f=false Budapesti árvízkönyv], books.google.hu</ref> jövedelmével. Külföldi kollégái is elengedték a tartozásait. [[1838]]-ban nyitotta meg kölcsönkönyvtárát 8000 kötettel. [[1840]]-ben társult [[Landerer Lajos]] nyomdásszal (a cég nevét ezzel [[Landerer és Heckenast]]ra változtatva), megindította [[Bibliographiai Értesítő]]t, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű könyvvel foglalkozó folyóiratot. A lap 1842-ben megszűnt.


{{idézet2|''"Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a [[Pesti Hírlap]]nak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…"'' | [[Kossuth Lajos]]}}
{{idézet2|''"Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a [[Pesti Hírlap]]nak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…"'' | [[Kossuth Lajos]]}}

A lap 2019. február 8., 12:58-kori változata

Heckenast Gusztáv
Született1811. szeptember 2.[1][2]
Kassa[3]
Elhunyt1878. április 12. (66 évesen)[1]
Pozsony[4]
Állampolgárságamagyar
HázastársaBeniczkyné Bajza Lenke
SzüleiHeckenast Mihály
Foglalkozásakiadó
SírhelyeCemetery Goat gate
A Wikimédia Commons tartalmaz Heckenast Gusztáv témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Heckenast Gusztáv könyvkiadóról szól. Hasonló címmel lásd még: Heckenast Gusztáv (egyértelműsítő lap).
Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. – Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-utcza 4. szám alatt Pesten.

Heckenast Gusztáv (Kassa, 1811. szeptember 2. – Pozsony, 1878. április 10.) nyomdász, könyvkereskedő, könyvkiadó.

Életútja

Apja, Heckenast Mihály a kassai német evangélikusok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait Eperjesen végezte, de a család rossz anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. Ezután fűszerkereskedelemmel foglalkozott. 1826-ban Pestre ment, és Otto Wigand könyvkereskedőnél helyezkedett el. 1832-ben, miután Wigand Lipcsébe költözött, az üzletet megvásárolta.

Váci utcai üzletét az 1838-as nagy pesti árvíz szinte teljesen elpusztította. Az újranyitást magyar írók segítették, a Budapesti árvízkönyv című kiadvány[5] jövedelmével. Külföldi kollégái is elengedték a tartozásait. 1838-ban nyitotta meg kölcsönkönyvtárát 8000 kötettel. 1840-ben társult Landerer Lajos nyomdásszal (a cég nevét ezzel Landerer és Heckenastra változtatva), megindította Bibliographiai Értesítőt, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű könyvvel foglalkozó folyóiratot. A lap 1842-ben megszűnt.

„ "Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a Pesti Hírlapnak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…" ”
– Kossuth Lajos

1848. március 15-én az ő nyomdájában nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Már előző este értesült arról, hogy mire készülnek Petőfiék. Heckenast nem ment aznap a nyomdába. Nem tudni biztosan, hogy politikai meggyőződés, vagy az üzletet féltő óvatosság húzódott mögötte. Landerernek 1849-ben bujdosnia kellett, és visszatérte után sem vehetett részt a cég irányításában, Heckenast egyedül vezette. Landerer 1854-ben meghalt, a nyomda Heckenast tulajdonába ment át. 1854-ben házasságot kötött Bajza Lenke írónővel, Bajza József költő lányával, akitől később elvált.

Kiadványainak nagy része magyar írók, költők műve volt, az ő nyomdájában jelentek meg többek között Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vajda János, Jókai Mór, Jósika Miklós írásai. Elsőként adott ki gyűjteményes sorozatot (Magyar Remekírók). Alapítója volt a Vasárnapi Ujságnak. 1873-ban a cégét eladta a Franklin Társulatnak, majd Pozsonyban telepedett le, ahol haláláig élt.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  4. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  5. ↑ Budapesti árvízkönyv, books.google.hu

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Heckenast_Gusztáv_(nyomdász)&oldid=20960827”