„Szent Vitus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Czviky9 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
32. sor: 32. sor:
== Tisztelete ==
== Tisztelete ==
Tiszteletének első emlékei a 600-as évek körüli időkből maradtak fenn. [[756]]-ban Szent Vitus ereklyéit a [[párizs]]i [[Saint-Denis-székesegyház|Saint-Denis bazilikába]] szállították, majd [[836]]-ban a [[corveyi apátság]]ba. [[1355]]-ben a fejét [[Prága|Prágába]] vitték, és ott őrzik a [[Szent Vitus-székesegyház|Szent Vitus-dómban]], amelyet [[I. Vencel cseh fejedelem|Szent Vencel]] emeltetett a tiszteletére. Ereklyéit mintegy 130 helyen őrzik.
Tiszteletének első emlékei a 600-as évek körüli időkből maradtak fenn. [[756]]-ban Szent Vitus ereklyéit a [[párizs]]i [[Saint-Denis-székesegyház|Saint-Denis bazilikába]] szállították, majd [[836]]-ban a [[corveyi apátság]]ba. [[1355]]-ben a fejét [[Prága|Prágába]] vitték, és ott őrzik a [[Szent Vitus-székesegyház|Szent Vitus-dómban]], amelyet [[I. Vencel cseh fejedelem|Szent Vencel]] emeltetett a tiszteletére. Ereklyéit mintegy 130 helyen őrzik.
Győr városban is őrzik a nevét: a mai Likócs őse egy falu volt a Mosoni-Duna két oldalán (rév kötötte össze őket, és vámszedő hely is volt) aminek a neve 1337-ből származó okiratok szerint Szenthwyd néven emlegetik a települést. Emlékét a Mosoni-Duna jobb oldalán Likócs városrészben utca őrzi a nevet: Szentvid utca. A bal parton, Bácsa városzrészben az ártérben található a Szent Vid tanösvény, és az ebből a korból fellelt kápolna alapja.


A leggyakrabban üstben ülő fiúként ábrázolják, kezében pálmaággal, könyvvel és hollóval, sassal vagy kakassal. A kakassal azért kapcsolták össze, mert az általa kiszorított szláv fényistenhez, Svantevithez hasonlóan neki is kakasokat áldoztak. Ritkábban megjelenik a szász királyok védőszentjeként, hermelinnel és országalmával.
A leggyakrabban üstben ülő fiúként ábrázolják, kezében pálmaággal, könyvvel és hollóval, sassal vagy kakassal. A kakassal azért kapcsolták össze, mert az általa kiszorított szláv fényistenhez, Svantevithez hasonlóan neki is kakasokat áldoztak. Ritkábban megjelenik a szász királyok védőszentjeként, hermelinnel és országalmával.

A lap 2019. január 17., 16:06-kori változata

Szent Vitus
vértanú
Születése
290
Mazara del Vallo
Halála
303. június 13.
Lucania
Tisztelete
SírhelySzent Vitus-székesegyház
Ünnepnapjajúnius 15.
Védőszentje ennekgyógyszerészeknek, vendéglősöknek, sörfőzőknek, vincelléreknek, rézműveseknek, táncosoknak és színészeknek, fiataloknak, háziállatoknak, a cseheknek, Prágának, Fiumének, Szászországnak, Szicíliának
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Vitus témájú médiaállományokat.

Szent Vitus (Mazara del Vallo, i. sz. 3. századLucania, 303. június 13.) vértanú, a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, háziállatok, a csehek, Prága, Fiume, Szászország és Szicília védőszentje. Vid, másként Vitus, Vida ifjú ókeresztény vértanú, a középkor végének kedvelt pártfogója, a tizennégy segítőszent egyike.

Legendája

Az Érdy-kódexben is megtalálható legenda szerint Szicília délnyugati tengerpartján, a mai Mazara del Vallo területén született. Hétéves volt, amikor nevelőjével, Modestusszal és dajkájával, Crescentiával Lucaniába szöktek, mert apja a kereszténység megtagadására akarta kényszeríteni. Mindhármukat Diocletianus udvarába vitették, és noha Vitus meggyógyította a császár fiát, és más csodákat is véghezvitt, forró olajjal telt üstbe vetették. Egy angyal visszavitte Lucaniába, de ott hamarosan meghalt.

Tisztelete

Tiszteletének első emlékei a 600-as évek körüli időkből maradtak fenn. 756-ban Szent Vitus ereklyéit a párizsi Saint-Denis bazilikába szállították, majd 836-ban a corveyi apátságba. 1355-ben a fejét Prágába vitték, és ott őrzik a Szent Vitus-dómban, amelyet Szent Vencel emeltetett a tiszteletére. Ereklyéit mintegy 130 helyen őrzik. Győr városban is őrzik a nevét: a mai Likócs őse egy falu volt a Mosoni-Duna két oldalán (rév kötötte össze őket, és vámszedő hely is volt) aminek a neve 1337-ből származó okiratok szerint Szenthwyd néven emlegetik a települést. Emlékét a Mosoni-Duna jobb oldalán Likócs városrészben utca őrzi a nevet: Szentvid utca. A bal parton, Bácsa városzrészben az ártérben található a Szent Vid tanösvény, és az ebből a korból fellelt kápolna alapja.

A leggyakrabban üstben ülő fiúként ábrázolják, kezében pálmaággal, könyvvel és hollóval, sassal vagy kakassal. A kakassal azért kapcsolták össze, mert az általa kiszorított szláv fényistenhez, Svantevithez hasonlóan neki is kakasokat áldoztak. Ritkábban megjelenik a szász királyok védőszentjeként, hermelinnel és országalmával.

Fiume városa 1991 óta Szent Vitus napját jelölte ki a város napjává.[1]

A Szent Vid kápolna (Velem)

Magyarországon Velem község fölötti Szent Vid-hegyen már a honfoglalás előtt templomot emeltek tiszteletére. Ennek helyén épült fel 1859-ben a ma is álló Szent Vid kápolna.

Jegyzetek

  1. Fiume hivatalos honlapja. [2013. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 25.)

Források

Kapcsolódó szócikkek